|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (31. rész)
|
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24.vk.) jogtanácsos kifejtette: egy
pártérdekeken felülálló, nagy tekintélyü, bel- és külföldön ismert,
szélsőségektől mentes, diplomáciai készséggel rendelkező jelöltet
tudna elképzelni a köztársasági elnöki funkcióban, aki bölcs
józanságával a különféle politikai áramlatok között kiegyenlítő
szerepet tölt be. Egy ilyen elnököt csak a nemzet egésze választhat
- jelentette ki -, ez nem sért pártérdekeket, valamennyi áramlat
számára csak kedvező lehet. Figyelmeztetett arra is, ha amellett
döntenek, hogy ne legyen elnökválasztás, az azt is jelenti, hogy a
beterjesztett alkotmánytörvényt elfogadva legközelebb garantáltan
csak az Országgyűlés választhat köztársasági elnököt, és ettől
kezdve időtlen időkön keresztül. Amennyiben a képviselők a
köztársasági elnök Országgyűlés általi választása mellett kötelezik
el magukat, hibát követnek el - mondotta, hozzátéve, hogy az
állampolgárok jelentős többsége közvetlen, általános, titkos
szavazással képzeli el a választást. Hangsulyozta: aki ennek a
nemzetnek nem óhajtja megadni azt a méltóságot, hogy elnökét maga
válassza meg, azt is magyarázza meg a nyilvánosság előtt, hogy a
nemzet csak arra jó, hogy népszavazást kezdeményezzen, de arra nem,
hogy elnököt válasszon magának.
Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács
------------
elnöke vitába szállt Südi Bertalan képviselő azon indítványával,
amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatósága mellett
szállt síkra. Úgy vélte, e javaslat tarthatatlan, mert
veszélyeztetné a bíróság függetlenségét. A bíróság ugyanis mint a
hatalmi ágak egyik része csak akkor tudja teljesíteni funkcióját, ha
tökéletesen független és személyi garanciákat biztosítanak a
független magyar bíráknak azáltal, hogy semminek és senkinek
nincsenek alávetve, csak a parlament által elfogadott törvényeknek
és a saját lelkiismeretüknek. Ezzel viszont nem egyeztethető össze
Südi Bertalan elgondolása. Ha a parlament lehetővé teszi a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát, akkor ezzel
indirekt módon azt is feltételezik, hogy az elnöknek joga van
befolyásolni a bírák munkáját, esetleg kötelezheti őket egy másfajta
ítélet meghozatalára. A Parlamentnek ez nem lehet célja.
(folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 17:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|