|
|
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - Miért kell most köztársasági elnököt választani? Hogyan befolyásolja-befolyásolhatja a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás a törvényalkotók munkáját? - ezek voltak a legfőbb kérdések az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának keddi ülésén.
A képviselők elsősorban az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elemezve úgy vélekedtek: a köztársasági elnök megválasztását célszerű lenne már első ízben is az új országgyűlés hatáskörébe utalni, mert a köztársasági elnök csak a hatalommegosztás elvére épülő struktúrában képes stabilizáló szerepét betölteni. Egy javaslat szerint az Alkotmány rögzítse a köztársasági elnöki intézményt, de az államfőt az új parlament válassza meg. Jelenleg ugyanis semmi sem indokolja, hogy néhány hónapos időtartamra, kivételes szabály alapján köztársasági elnököt válasszon az ország. Elhangzott az is: az országgyűlésnek legyen joga eldönteni, hogy maga választja-e meg az államfőt, avagy népszavazással történjék a megválasztás. Több képviselő megítélése szerint a köztársasági elnöknek az új parlament létrejöttét megelőző megválasztása olyan alku eredménye, amelynek nem ismerik az ellentételezését. Ugyancsak az Alkotmányt módosító törvényjavaslathoz kapcsolódva jó néhányan hangsúlyozták: jogos a képviselők igénye az ellenőrzés megteremtésére, de erre a jelenlegi, az Állami Számvevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslat alkalmatlan. Az Állami Számvevőszék csak egy konszolidált, államháztartási rend alapján működő gazdaságban tölthetné be funkcióját, az átmeneti időszakban viszont működésképtelen lenne. Hiányoznak a működését megalapozó jogszabályok is. Felállítására nem lehet elegendő indok a KNEB megszűnése. A képviselői javaslatok között szerepelt például, hogy ne szűnjenek meg a munkaügyi döntőbíróságok, mert ezekre - a körülmények ismeretében és a várható helyzetet is figyelembe véve - a munkavállalóknak nagyobb szükségük lesz, mint valaha. A bíróságok pedig folyamatosan növekvő feladataik mellett képtelenek lesznek az ilyen jellegű ügyek gyors intézésére. Egy másik javaslat szerint az ifjúság jogait nem elég az Alkotmányban deklarálni, alkotmányerejű törvényben is garantálni kellene. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (2. rész)
|
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatban az egyéni és a listás mandátumok arányát kifogásolták elsősorban, nevezetesen azt, hogy a jelenlegi törvényjavaslat csaknem 60 százalékban kizárólagosan a pártok között osztja fel a képviselői helyeket, noha a 7-7,5 millió választópolgárnak csak töredéke tartozik valamilyen párthoz vagy szimpatizál azokkal. Mások azt kifogásolták, hogy a választók csak egy jelöltre tehetnek javaslatot, hiszen ez már szinte nyílt szavazásnak számít. Megfontolásra ajánlották azt is, hogy a következő parlamentet csak két évre válasszák meg, mert a közeljövőben megtartandó választás csak szimpátiaszavazás lesz. Éppen ezért a valódi megmérettetést is szolgálná, ha a megválasztott képviselők egyharmada az átmeneti időszakban kétévente cserélődne. Kevesebb szó esett a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatról. Elsősorban az alternatív javaslatokkal foglalkozva úgy foglaltak állást: a pártok munkahelyen szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. Amennyiben a parlament azt a változatot fogadná el, amely differenciál a közhatalmi funkciókat betöltő és más munkahelyek között, akkor indítványozzák, hogy a tilalmat terjesszék ki a nevelési és oktatási intézményekre is. A pártok vagyonára és gazdálkodására vonatkozó két változat közül a bizottság azt támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja. Az ülésen szó volt a sarkalatos törvények hátterében álló politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásról is. A törvényjavaslatok feletti vita is jelezte a képviselők dilemmáját: nem tisztázott e megállapodás és a törvényhozás viszonya. Az Ellenzéki Kerekasztal jelenlévő képviselője, Zétényi Zsolt arra hívta fel a figyelmet: beláthatatlan következményekkel járhat, ha olyan törvényeket fogadnak el, amelyek nem felelnek meg a megállapodásnak, s a tárgyalások jelentőségét elemző beszámolójában főként a képviselők lelkiismeretére és politikai felelősségére apellált. Ám éppen emiatt kétségek sokaságával küszködnek a törvényalkotók, ahogyan ez az ülésen is és a folyosói beszélgetésekből is kitűnt. Többek véleménye szerint az ellenzék szemében azért vált hirtelen ismét legitimmé a parlament, mert különben maguknak a politikai egyeztető tárgyalásoknak a legitimitása is megkérdőjelezhető lenne. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (3. rész)
|
Jó néhányan bizonytalanok, döntésüknél mit vegyenek figyelembe: a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásait, avagy az immár amúgy is megosztott választói érdekeket? S a politikai felelősség, avagy a szakmai megalapozottság alapján döntsenek-e? Ez utóbbival kapcsolatban egyébként volt, aki osztotta az EKA képviselőjének nézetét. Ő ugyanis azt állította, hogy a tárgyalások eredményeként szakmai szempontból jónak minősíthető törvényeket alkothat az Országgyűlés, mások viszont azokkal az alkotmányjogászokkal értettek egyet, akik szerint a sarkalatos törvényeknek keretet adó Alkotmány-módosítás inkább tákolmány. (MTI)
1989. október 10., kedd 18:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|