|
|
 |
|
 |
Ausztria és a KGST
|
Washington, 1989. augusztus 10. (Amerika Hangja, Esti Híradó) -
Simányi Tibor bécsi munkatársunk mai jelentésének témája Ausztria és
a KGST-országok kereskedelme.
- Az osztrák bankok követelése a KGST-államokkal szemben 1988
végén 135 milliárd schillinget tett ki, a KGST-államok betétje
osztrák bankoknál összesen 37,8 milliárd schillingre rúg. A KGST-
államok bruttó adóssága Ausztriával szemben 1988 végén 165 milliárd
schillingre emelkedett, azonban adósságuk dollár alapon számítva 13,3
milliárd dollárról múlt év szemptemberéig 12,1 milliárd dollárra
csökkent, mert a számolási időszakban a dollár árfolyama esett.
Az 1988-as év nemrégiben nyilvánosságra hozott mérlegéből ez a
néhány adat a legszembeszökőbb. Szakértők úgy vélik, hogy az osztrák
KGST-kereskedelem a következő - az 1990-es - évben még növekedni fog.
Mindez persze igen csekély a teljes osztrák külkereskedelmet
tekintve, ugyanis az osztrák piacrészesedés a KGST-vel folytatott
kereskedelemben 1988-ban mindössze 6,5 százalékot tett ki.
Azonban más is kiolvasható a bécsi Gazdaságkutató Intézet
jelentéséből. Ipari termékek behozatala Dél-Koreából, Tajvanból,
Hongkongból és Szingapúrból, túlszárnyalta a KGST-államokból származó
ipari importáruk értékét, különösen olyan ipari országokét, mint az
NDK és Csehszlovákia - a Szovjetuniót nem számítva. Ez világosan
mutatja, milyen hatalmas fejlődést könyvelhetnek el a kelet-ázsiai
államok, amelyek pedig alig néhány évvel ezelőtt még nem számítottak
komoly konkurrenciának a KGST-országokkal szemben. (folyt.)
1989. augusztus 10., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ausztria és a KGST - 1. folyt.
|
Japán közöttük is külön helyet foglal el. S a Japánból származó
ipari termékek 1988-ban alig maradtak mögötte annak az ipari-áru
importnak, amely a Szovjetunió nélkül számítva, a KGST-államokból
érkezett Ausztriába.
A kelet-európai osztrák kereskedelem mérlege 1988-ban 6,2
milliárd schilling aktívumot mutat ki. Osztrák gazdasági körökben
felmerül az a kérdés is, milyen hatással lesz az osztrák KGST-
kereskedelemre, ha Ausztria az 1990-es évek folyamán teljes jogú
tagja lesz az EK belpiacának. A szakértők úgy vélik, ez csak javára
szolgálna Ausztria keleti kereskedelmi kapcsolatainak, mert a KGST
egészében is, de a tagok egyenként is a legnagyobb érdeklődést
tanusítják az Európai Közösséggel folytatható kereskedelem iránt. S
Ausztria itt is a közvetítő szerepét játszhatja. De nyugat-keleti
irányban is Ausztria bizonyos mérföldkövet jelenthet az Európai
Közösség megalakítandó belpiaca, és a KGST-államok közötti
kereskedelemben, hiszen a legtöbb nyugat-európai, sőt igen sok
amerikai vállalat is igénybe veszi olyan osztrák vállalatok
közvetítését, amelyek már hosszú évek óta folytatnak kereskedelmet
kelet-európai vállalatokkal.
A bécsi Gazdaságkutató Intézet mérlegéből az is kitűnik, hogy
Ausztria a Szovjetunió után Magyarországgal folytatta a legélénkebb
kereskedelmet: 6,8 milliárd schilling értékben exportált és 6,4
milliárd schilling értékben importált magyar árukat. +++
1989. augusztus 10., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|