|
|
 |
|
 |
Bush nem amerikai nagybácsiként jön
|
München, 1989. július 5. (SZER, Magyar híradó) - Várakozások
előzik meg az amerikai elnök budapesti látogatását. Mit remélhet
Magyarország? Lengyel Szaniszlót hallják:
Egy évvel ezelőtt egy nemzetközi konferencián itt, Münchenben
egy amerikai professzor a következőket mondta: "Az Egyesült
Államoknak nincs koherens Kelet-Európa-politikája. Ha lenne is,
nincs pénze e politika finanszírozására, de még ha lenne is pénze,
nem tudná, hogy mire költse".
Nos, azóta sok víz lefolyt nemcsak a Dunán és a Isaron, hanem a
Potomacen is, olyannyira, hogy e hármas megállapításból legfeljebb
csak egy állja meg a helyét, nevezetesen: az Egyesült Államoknak, az
amerikai kormánynak nincs pénze a Kelet-Európa-politika
finanszírozására.
A jövő héten tehát George Bush nem amerikai nagybácsiként fog
Budapestre érkezni, aki a mellényzsebéből kifizeti Magyarország
külföldi tartozásait, és még egyéb vásárfiával is meglepi
vendéglátóit.
Az elnök hivatalba lépése után hosszú hónapokig tartott, míg az
általa kinevezett agytröszt áttekintette, felülvizsgálta az Egyesült
Államok politikai obmcióit és céljait abban a térségben, amelyet mi
Kelet-Közép-Európának nevezünk. Ennek az átgondolási folyamatnak az
eredményeképpen az amerikai külügyek mai irányítói lényegében
magukévá tették azt az alapelvet, amelyet már Reagan elnök is
elődjeitől - Carter, Ford, sőt Nixon elnököktől - örökölt, tehát
azt, hogy az Egyesült Államok támogatja a békés, fokozatos,
evoluciós átalakulást a kelet-európai térségben. Nem érdeke sem a
helyi, sem a szuperhatalmi feszültségek kiéleződése. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bush látogatása - 1. folyt.
|
Ez utóbbi megállapítás különleges súllyal esik latba olyan
időszakban, amikor a Szovjetunió - részben saját belső nehézségei
nyomására - készséget mutat az érdemi párbeszédre a másik
szuperhatalommal.
Mi változott akkor az amerikai politikában? Érzésem szerint a
térség és a térség problémáinak megközelítése, amely nem reményeken
és elvárásokon, hanem konkrétumokon alapul. Mint Baker
külügyminiszter mondta: a Nyugatnak nem szabad megismételnie a
hetvenes évek hibáit, amikor hitelekkel és kölcsönökkel árasztotta
el Kelet-Európát anélkül, hogy ragaszkodott volna a szabad piac
megteremtését célzó gazdaságpolitikához. Más szavakkal kifejezve: az
amerikai magatartás ma tárgy- és üzletszerűbb,
szándéknyilatkozatokkal nem éri be, a konkrét, intézményesen
szavatolt reformintézkedéseket honorálja.
Kérdezhetné valaki: hogyan honorálja, amikor az amerikai
fizetési mérleg is súlyos deficitet mutat? Nos, itt is vannak új
elemek. Baker külügyminiszter utalt arra, hogy a "hetek" párizsi
csúcsértekezletén - amelyre Bush elnök Budapestről utazik -
megpróbálnak közös alapelveket kidolgozni Magyarország és
Lengyelország megsegítésére. Ez a nemzetközi egyeztetés, illetve
ennek szándéka változásra utal a korábbi időszak egyéni
kezdeményezéseivel szemben. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bush látogatása - 2. folyt.
|
A másik új elem az a felismerés, hogy a gazdasági reformok
útjára lépett országokban az egyéni kezdeményezést, a közép- és
kisvállalkozásokat kell támogatni, nem pedig a csődbement államot.
Ami pedig a támogatás formáját illeti, az elsősorban a magántőke
biztonságérzetének a növelését jelenti, részben a politikai
jóindulat kinyilvánítása, részben beruházási kormánygaranciák révén.
A bevezetőben idézett amerikai professzor ma talán úgy
fogalmazna: az Egyesült Államoknak van Kelet-Európa-politikája,
pénzt is elő tud teremteni e politika támogatására, tudja is, hogy
mire költse ezt a pénzt, de ennek előfeltételeit csak a
kelet-európai országok teremthetik meg. +++
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|