Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (30. rész)
A vitát lezárva Békesi László válaszolt a képviselők ------------- felvetéseire, javaslataira. Mindenekelőtt leszögezte: a kormány és a Pénzügyminisztérium is tudatában van annak, hogy a felszínre került gazdaságirányítási problémák miatt a képviselői kritikákat még jövőre is el kell viselni, amikor majd az idei esztendő zárszámadását végzik. Egyetértett azzal, hogy több felszólaló szigorúbb és következetesebb magatartást sürgetett, ami erőt is jelent a kormányzatnak ahhoz, hogy változtasson eddigi magatartásán. A következetességre bíztató egységes vélemények fontosak, hiszen most készül az 1990-92-re szóló gazdaságpolitikai program, amelynek alapvető célja valóban a válságmenedzselés, s e program része a költségvetési reform is. A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan javaslattal sem találkozott, amellyel nem tud egyetérteni. Így a pénzügyi kormányzat megerősítve látja szándékait olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék felállításának halaszthatatlan volta. Elfogadhatónak tartotta a bizottsági javaslatokat is, amelyek beépülnek majd a jövő évi költségvetési tervezetbe és az államháztartási Beformkoncepcióba. A miniszter ezután részletesen is kitért több konkrét felvetésre. Az úgynevezett pénzforgalmi áthúzódásokról szólva azt mondta, hogy ez a téma úgy került szóba, mintha a kormány a Parlament felhatalmazása nélkül nagyobb költségvetési hiányt produkálna egy pénzügytechnikai manőverrel, mint amit a Ház elfogadott. Ez a körülbelül 25 milliárd forintnyi áthúzódás 1989-re elkerülhetetlen volt. Ennek oka, hogy a költségvetés finanszírozásában érvényesülnek bizonyos automatizmusok, mint például a kedvezményes lakás-hitelkamatok állami támogatása és a növekvő államadósság kamatterheinek rendezése. Ezeket az elszámolásokat a bankok az év utolsó napjára, illetve az induló év első napjára teszik. Ez esetben az áthúzódás természetes és elkerülhetetlen. A gond az, hogy az ilyen áthúzódások összege évről évre nő. Riasztó mértékben növekednek azok a kamatterhek is, amelyek a folyó költségvetést terhelik. Az áthúzódásokat végül is nem lehet teljeskörűen megszüntetni, de jövőre a kormányzat igyekszik azokat minimalizálni. Békesi László kitért arra is, hogy a tervezettnél nagyobb többletbevételeket, illetve az eredetileg félretett 10 milliárd forintos költségvetési tartalékot a kiadások fedezésére a kormány felhasználta. Több felvetés szerint a Minisztertanács ez esetben is parlamenti felhatalmazás nélkül döntött. A felhasználás során egyetlen esetben sem lépték túl az úgynevezett csengőszámokat - mondotta. (folyt.köv.) 1989. június 27., kedd 19:09
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »