Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 15.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ ügyvivőinek nyilatkozata

"...a vállalati tanácsok újraválasztását el kell halasztani, az erről szóló kormányrendeletet fel kell függeszteni, majd módosítani kell. Mihelyt a Parlament összeül, a szabad demokrata képviselőcsoport megteszi a szükséges lépéseket. "
BBC, Panoráma:

Népszavazás vagy felkelés Horvátországban?

"Tudjman elnök Horvát Demokrata Szövetsége a három hánappal ezelőtti többpárti választásokon nagyarányú győzelmet aratott. A választások után megalakult jobbközép kormánya megpróbálta a gyakorlatba átültetni ígéreteit a választások előtti korteshadjáratban. Tudjman pártja ígéretet tett a horvát nemzeti értékek helyreállítására, a kommunista vezetők leváltására, a kommunisták által alkotott törvények megváltoztatására, csakúgy, mint Jugoszlávia laza szövetségi rendszerré való átalakítására, amely gyakorlatilag Horvátország függetlenségét jelentené. "

Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (1. rész) (OS)

1989. június 11., vasárnap

     I.

A nemzetet sújtó politikai és gazdasági válságból való
kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása
szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló
politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a
többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők
megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi a közös érdekek és
törekvések figyelebevételét, valamennyi résztvevő megegyezési
szándékát, a bizalmat és önmérsékletet.

    A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben
tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra.
Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai
kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel
oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokrációba való
átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján
valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a
nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd,
következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai
átmenet, továbbá a felhalmozódott gazdasági és szociális
feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban
valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös
gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás
nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie
minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak.

    Mindezen tények és összefüggések alapján az Ellenzéki
Kerekasztalt alkotó szervezetek, a Magyar Szocialista Munkáspárt,
valamint a tárgyalásokon részt vevő a Baloldali Alternatíva
Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar
Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek
Országos Tanácsa közös delegációja, kinyilvánítják akaratukat az
érdemi politikai tárgyalások megkezdésére. Az egyenrangú tárgyaló
felek a megbeszélésekkel kapcsolatban elfogadják a következő rendező
elveket:

    - a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen
politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a
népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok
alkotmányellenes korlátozására;

(folyt.köv)


1989. június 11., vasárnap 16:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (2. rész) (OS)

- a közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli, szabad
választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit
köteleznek, s amelyekből semmilyen, az alkotmányosság
követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki;

    - a válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet
megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés,
erőszakmentes módon történhet; egyetlen társadalmi szervezet sem
rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett;

    - a konstruktív politikai tárgyalások sikereinek fontos
feltétele a nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és
tiszteletben tartása; továbbá a kölcsönös, előlegezett bizalom;

    - az együttműködés és a megállapodások alapjául csak a
kölcsönösen elfogadható feltételek szolgálhatnak;

    - a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának
meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló
kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell
tartani;

    - a tárgyalások célja olyan politikai jellegű megállapodások
kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések
és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére
vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol
közvetlen közjogi funkciókat;

    - a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan
egyoldalű lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a
törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat;

    - a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját
szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli,
továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésére
álló politikai eszközzel biztosítja.


     II.


    1.) A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz
részt a politikai megállapodások kialakításában.

    a.) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti
Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-,
Földmunkás- és Polgári Párt, a Keresztény Demokrata Néppárt, a
Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő);

    b.) A Magyar Szocialista Munkáspárt;

(folyt.köv.)


1989. június 11., vasárnap 16:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (3. rész) (OS)

c.) Az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali
Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus
IFjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a
Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a
Szakszervezetek Országos Tanácsa.

    A tárgyaláson részt vevő mindhárom felet azonos jogok illetik
meg a konszenzusformálás során. Mindhárom felet egy-egy szóvivő
képviseli, aki az illető tárgyalófél nevében egy véleményt fejt ki.
A c.) pontban felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak, amelyek
bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az előkészítő munkálatok
során az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta
el, kinyilvánítják, hogy támogatják az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal konstruktív párbeszédre irányuló szándékát és
megegyezésre jutását, s e folyamat aktív részesévé kívánnak válni.

    Az Ellenzéki Kerekasztal maga állapítja meg delegációjának
létszámát és összetételét. A c.) pontban felsorolt társadalmi
szervezetek és mozgalmak maguk döntik el nézeteik egymás közötti
egyeztetésének, valamint álláspontjuk képviseletének módját.

    A résztvevő szervezetek képviselői írásos mandátummal
rendelkeznek, amely tartalmazza a megállapodások kötésére vonatkozó
jogosultságukat is. Meghatalmazásukat a plenáris ülés elnökének
mutatják be.

    A tárgyalóasztal negyedik oldala a megfigyelők számára tartható
fenn. A megfigyelők esetleges észrevételeiket a tárgyalás elnökének
írásban eljuttathatják, aki erről a tárgyalófeleket tájékoztatja.

    2.) A tárgyalófelek a politikai egyeztető tárgyalás napirendjére
a következő témákat tűzik:

    - a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek
és szabályok meghatározása;

    - a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai
feladatai.

    Az egyes témakörök érdekeltségen alapuló végleges meghatározása
az érdemi tárgyalások feladata.

    3.) A politikai egyeztető tárgyalás ügyrendje és munkarendje a
következő:

    a.) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban
folyik. (folyt.köv.)


1989. június 11., vasárnap 16:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (4. rész) (OS)

A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedd) az Országház
Vadásztermében kerül sor.

    A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl.

    A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú
felszólalási lehetőséget biztosít. A plenáris nyitó ülésen a
tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban
munkabizottságokat hoznak létre.

    b/ A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint
kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a
plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az
egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is
létrehozhatnak.

    c/ A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati
szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások
ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A
végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A
munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a
teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel
ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegáció vezetői írják alá, s ezt
követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről
jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén
nyilvánosságra hozható.

    d/ A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus
elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn
és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a
megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet.

    e/ A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A
munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani
kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a
tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt
adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak
akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem
sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a
felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról
nyilatkozzanak.

    f/ A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal
összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez
tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az
értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont
szakértők díjazását.

Budapest 1989. június 10. (folyt. köv.)


1989. június 11., vasárnap 16:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodása az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről (5. rész) (OS)

A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében:

Fejti György, a Központi Bizottság titkára,

Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében:

Zétényi Zsolt (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság),

Dr. Kövér László (Fiatal Demokraták Szövetsége),

Hardi Péter (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt),

Szakolczai György (Keresztény Demokrata Néppárt),

dr. Sólyom László (Magyar Demokrata Fórum),

Varga Csaba, (Magyar Néppárt),

Baranyai Tibor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt),

Dr. Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége),

Kerényi Imre (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája,
mint megfigyelő)

    A Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar
Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták
Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság
és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében:

    Kemény Csaba (Baloldali Alternatíva Egyesülés)

    Dr. Kukorelli István (Hazafias Népfront),

    Gyurcsány Ferenc (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség),

    Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége),

    Soósné dr. Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa),

    Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság),

    Kósáné dr. Kovács Magda (Szakszervezetek Országos Tanácsa).



(OS)


1989. június 11., vasárnap 16:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD