|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
Végezetül ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket a
bizottságok nem fogadtak el, de az érintett képviselők továbbra is
fenntartottak, így azokról a Parlamentnek kell dönteni. Nagyiványi
András (Budapest, 19.vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.vk.) azt
javasolta, hogy a Minisztertanács csak parlamenti jóváhagyással
vehesse vissza államigazgatási felügyelet alá a vállalatokat. Eleki
János (Békés m., 7.vk.) azt javasolta, hogy ideiglenes részvényt
térítés nélkül igényelhessenek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek
a társasággá alakult élelmiszeripari vállalatok rendszeres
szállítói voltak. Gágyor Pál (Budapest 13.vk) szerint ugyanazon
szabályok kell hogy vonatkozzanak az államigazgatási irányítású,
valamint vállalati tanács vagy közgyűlés által irányított vállalatok
átalakulására. A szövetkezeti vagyon, valamennyi szövetkezet
esetében, teljes egészében felosztható legyen, javasolta Nemes Tamás
(Komárom m., 6.vk.), Sasvári József (Komárom m., 8.vk.) és Lakos
László (Pest m., 9.vk.). (folyt.köv.)
Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.), a barcsi Kemikál Építési
--------------
Műanyagfeldolgozó Gyár energia üzemvezetője rámutatott: olyan
programra van szükség, amely a piacgazdaság irányába vezet. A
gazdaság továbbfejlesztésének ma az a legfőbb akadálya - mondotta -,
hogy nincs tisztázva a tulajdon kérdése. A képviselő szerint az
átalakulási törvénytervezet bizonytalan közgazdasági alapon áll,
eszmei megalapozottsága is hiányos, sok tekintetben zavaros. Egyik
legnagyobb hibája, hogy nem teszi magáévá a megszüntetve megőrzés
elvét, ugyanis minden ma létező vállalatot a mai méretek, vagyon,
létszám, irányítási és szervezeti felépítés mellett törekszik
átvinni az új formációba. Ez nyilvánvaló közgazdasági képtelenség.
Valamennyi vállalkozásnak először meg kell szünnie a régi formában,
s az új formát olyan erőforrás lekötésével kell felvennie, amennyi
mellett még biztosítható a jövedelmező működés. Közgazdasági
ellenérvek hozhatók fel a vagyonértékelés tervezett eljárásával
szemben is. A képviselő szerint a törvénykezési következetlenség
jele, hogy amíg a társasági törvény a forgalmi értéket, addig az
átalakulási törvényjavaslat a könyvviteli értéket helyezi a
vagyonértékelés középpontjába. Annak a véleményének adott hangot,
hogy a társasági formát választó vállalatok vagyonát
versenytárgyaláson kellene meghatározni, ahol az állami számvevőszék
a menedzserek licitálását meghallgatva döntene a kérdésben.
(folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|