|
|
|
|
Városavató ünnepség Nagykállón (1. rész) - Németh Miklós beszéde
|
1989. április 8., szombat - Várossá avatták szombaton a Szabolcs-Szatmár megyei Nagykállót. A település művelődési központjában megtartott ünnepi tanácsülésen részt vett és beszédet mondott Németh Miklós miniszterelnök, majd átadta az Elnöki Tanács városalapító oklevelét Fodor János tanácselnöknek.
A miniszterelnök ünnepi beszédében többek között szólt a kormány településfejlesztési politikájáról. Kiemelte: - Egy ország gazdasági-társadalmi fejlődése, településhálózata és szerkezete akkor nyugszik biztos lábakon, s akkor tekinthető egésznek, ha abban nemcsak a nagyvárosok fejlődnek, hanem a kis- és középvárosok, a falvak is. Korábban biztos, hogy hiba történt a fejlesztések meghatározásában és ez magyarázza a gazdasági szerkezet és aktivitás, valamint az infrastrukturális ellátás mai torzulásait. Ezt a hibát csak úgy tudjuk kiküszöbölni, ha sematikus városelméletek alkalmazása helyett nyílt várospolitikát folytatunk. - Mindenekelőtt olyan politikát, amely a várost organikusan fejlődő, emberarcú és emberi mértékű képződménynek tekinti, ahol a különböző típusú közösségek életerősek, s együttműködésük, versengésük a közösség javát szolgálja. Ehhez demokráciára, nyíltságra és mindenekelőtt nagyobb autonomiára van szükség. A kormány azon lesz, hogy ennek feltételeit mielőbb megteremtse a politikai intézményrendszer és a gazdasági reform összehangolt alakításával. - Nyilvánvaló, hogy a nyílt várospolitika csak a városi lakosság aktiv és érdemi beleszólásával és részvételévél biztosítható. Ezen a ponton a nem a részvételi mechanizmusok kiépítése a legfontosabb, hanem az, hogy a településfejlesztési folyamatok helyi önállóságának biztosításával érdemi lehetőségek nyíljanak meg a lakosság bekapcsolódására. - Igaz az, hogy az elmúlt időszakban a helyi önállóság növekedett, de jelenlegi mértékével még távolról sem lehetünk elégedettek. Éppen ezért már megkezdődött egy olyan önkormányzati törvény előkészítése, amely vagy önállóan, vagy az új alkotmány részeként teljes mértékbén újraszabályozza a helyi igazgatás feltételeit. (folyt.köv.)
1989. április 8., szombat 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Városavató ünnepség Nagykállón - Németh Miklós beszéde (2.rész)
|
Beszédének további részében a kormány gazdasági és gazdaságpolitikai tevékénységének megújítására irányuló erőfeszítésekről szólt. Elmondta: - A stagnálás leküzdése érdekébén a kormány gazdaságpolitikai programjában jelentős szerephez jutott a gazdasági erőforrásokhoz való hozzájutás: a bérek és az import nagy mértékű liberalizálása. Ennek párosulnia kell a gazdaságban működő tulajdon- és érdekviszonyok egyértelmű tisztázásával és intézményesülésével. Emiatt most mind a hosszabb távra szóló reformmunkálatok, mind az aktuális gazdaságpolitikai teendők középpontjába állítottuk a tulajdoni reform mielőbbi véghezvitelét. Ez a gazdaság minden szektorát érinti, ebben rejlik a kulcsa a hazai agrárszektor megújulásának is. - A tulajdoni reform - az eddigi tapasztalatok alapján azonban nehezebben halad előre, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az akadályok most valóban nem politikai, ideológiai természetűek, bár olykor a helyi, illetve a személyes érdekek védelme ideológiai, politikai nyomás formáját ölti. A külföldi működő tőke bevonásával összefüggésben vagy a kereskedelmi egységek tervezett privatizációjával kapcsolatban nem ritkán hallani olyan, a demagógia elemeit sem nélkülöző megfogalmazásokat, hogy kiárusítjuk az országot, felszámoljuk az állami tulajdont. - Valójában arról van szó hogy a közgazdaságilag racionálisan működő tulajdonosi rendszerben a tulajdonosnak - legyen az az állam valamilyen intézménye, vállalat, társaság, vagy hazai, illetve külföldi magánszemély - természetes joga, hogy tulajdona szervezésénék irányításának módját meghatározza és az irányítást végző személyeket megválassza. Annak pedig Magyarországon sem gazdasági, sem politikai realitása nincsen, hogy a hazai, vagy külföldi magántulajdon dominánssá váljék, ezért felesleges is ezzel riogatni az embereket. - A kormány a vállalkozások élénkítésévél, a tulajdonviszonyok, mindenekelőtt a közösségi, állami, illetve szövetkezeti tulajdon korszerűsítésével kívánja a gazdaság megélénkülését, a gazdasági szerkezet korszerűsödését elősegíteni. Ezek a gondolatok állnak a kormány most kidolgozás alatt álló új stratégiájának középpontjában - hangsúlyozta a miniszterelnök. Az ünnepi tanácsülésen köszöntötték az új város első szülöttjét, Budaházi Nórát, valamint legidősebb polgárát, Mikó Bertalant, aki augusztusban tölti be 100. életévét. Nagykálló leendő testvérvárosa, az NSZK-beli Manzingen képviselője ugyancsak köszöntette a város lakosságát. (folyt.köv.)
1989. április 8., szombat 15:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Városavató ünnepség Nagykállón - Németh Miklós beszéde (3. rész)
|
A jelenleg 10 500 lakosú Nagykálló egyébként a Nyírség legősibb települése. A határában előkerült leletek azt bizonyítják, hogy 6-7 ezer évvel ezelőtt az újkőkor embere már lakta a vidéket. A honfoglalás után a környék központja lett, majd 1319-től a megyegyűléseknek adott helyet, városi ranggal az egykori Szabolcs vármegye székhelye volt. A ma műemlék - és egészségügyi intézményként működő megyeháza 1769-ben épült. A megyeszékhelyi rangot a vasútak kiépülésekor, 1876-ban veszítette el. Régen a környék mezőgazdasági jellegéből adódóan malom, dohánybeváltó, gyümölcslepárló üzem, gépállomás működött Nagykállón. Ipara a felszabadulás után épült ki, ma már Európa-hírű posztógyára, valamint cipő-, textilruházati-, bőrdíszmű-, paplan-, vas- és gépipari üzeme van. A településen gazdálkodik Szabolcs-Szatmár legnagyobb és legeredményesebb termelőszövetkezete, a Nyírség Tsz, amely az elmúlt évben 70 millió forint nyereséget ért el. A városavató ünnepséget követően a kormány elnöke átadta rendeltetésének Nagykálló új gyógyszertárát, amely csaknem 20 millió forintért épült.
1989. április 8., szombat 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|