|
|
 |
|
 |
Tudományos emlékülés a Petőfi Körről (1. rész)
|
1989. március 18., szombat - Az 1956-os reformmozgalom egyik fórumáról, a Petőfi Körről tartottak tudományos emlékülést szombaton a Budai Vigadó dísztermében.
Az emlékülést, amelyen a kör számos régi tagja, történészek,
egyetemisták és érdeklődők vettek részt, Hegedűs B. András, a Kör
egyik hajdani titkára nyitotta meg. A kutató hosszabb ideje dolgozik
már a Petőfi Kör dokumentumainak, vita-jegyzőkönyveinek
feldolgozásán. Előadásában szólt az előzményekről: kiemelte, hogy a
Dolgozó Ifjúság Szövetségének (DISZ) akkori vezetősége a megújulás
szükségességét felismerte 1954-ben kezdeményezte a Nemzeti Múzeum
fiatal munkatársai helyi vitakörét. Ebből a Bessenyei Körből nőtt ki
később a Petőfi Kör.
Kosáry Domokos történész vázolta azt a légkört, amelyben a viták
annak idején folytak. Lakatos István költő elmondotta, hogy annak
idején a Bessenyei Körben csupán belső vitákat kívántak folytatni, s
csak a Petőfi Körben alakult ki a nagyobb hatású szellemi műhely. A
mára tekintve kiemelte a most alakuló pluralizmus hazai történelmi -
demokratikus és liberális - hagyományait.
Vásárhelyi Miklós sajtótörténész úgy fogalmazott, hogy a
reformgondolat egyetlen nyilvános fóruma volt 1955-56-ban a Petőfi
Kör, s így egyedülálló hivatást töltött be. A Nagy Imre csoporthoz
hasonlóan a Petőfi Kör jellegzetesen a reformisták tömörülése volt.
A reform - az előadó szerint - elsősorban nem a program, hanem az
idő kérdése. Ha a reform és az azt szorgalmazó törekvések egy
bizonyos ideig nem valósulnak meg, akkor elkerülhetetlenül az a
sorsuk, hogy elsodorják őket. A reformnak csakis akkor van esélye
sikerre, győzelemre, ha radikális és gyors - foglalta össze
Vásárhelyi Miklós a Petőfi Kör történelmi szerepének egyik fontos
tanulságát.
A tudományos emlékülésen számosan elemezték a Körben elhangzott
vitákat, s azt, hogy a Körnek milyen szerepe volt a magyar
társadalom reformtörekvéseinek erősítésében, a szocializmus keretein
belül. Többen kiemelték, hogy a Petőfi Kör egyfajta párton belüli
népfront volt. Pataki Ferenc szociálpszichológus kiemelte, hogy a
bírált frázisokkal nem állítottak szembe más modelleket ezeken a
vitákon. (folyt.köv.)
1989. március 18., szombat 17:57
|
Vissza »
|
|
Tudományos emlékülés a Petőfi Körről (2. rész)
|
Felszólalt az ülésen Nagy Balázs és Kende Péter (Franciaország),
Mécs Imre, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és Vígh Károly, a
Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság képviseletében.
Litván György történész a tudományos tanácskozás és
visszaemlékezés vitaösszefoglalójában azt emelte ki, hogy a Petőfi
Körnek igen nagy szerepe volt a sztálinizmus várának megtámadásában,
s legnagyobb történelmi érdemének mondotta, hogy a párt által
kisajátított problémákat, a nemzet és a nép gondjait a párttal
szemben is kivitte az utcára. A régi szervezők a kört újjáalakítani
- 33 év után - nem kívánják, de azt tartják: szükséges, hogy
vitáinak, küzdelmeinek szelleme szétáradjon a mai politikai
szervezetekben, például a FIDESZ-ben. A békés, demokratikus átmenet
szempontjából hasznos lenne, ha az MSZMP reformszárnya is
hasznosítaná, vállalná a Petőfi Kör reformszellemét. (MTI)
1989. március 18., szombat 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|