Rendszerváltás és az MTI

	Vitafórum a lelkiismereti és vallásszabadságról (1. rész)
1989. január 28., szombat - Az önbírálattól sem mentes, konstruktív, nyílt vita jellemezte az MSZMP Politikai Főiskoláján szombaton immár nyolcadik alkalommal megrendezett fórumot, amelyen ezúttal a lelkiismereti és vallásszabadságról folytattak párbeszédet a magyar egyházak és felekezetek, valamint a párt, az állam és a társadalmi szevezetek, tudományos és felsőoktatási intézmények képviselői. Romány Pál, a főiskola rektora bevezetőjében hangsúlyozta: a magyar nemzet történelme szempontjából is fontos kérdéskört választottak az eszmecsere témájául, amelynek célja a különböző világnézetet vallók véleményének ütköztetése, egymás jobb megismerése, megértése. A fórumon huszan fejtették ki véleményüket a témával kapcsolatban. Közülük elsőként Nyiri Tamás teológus, a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia professzora leszögezte: a lelkiismereti és vallásszabadság nem teljesen fedi egymást; az utóbbi az emberi szabadságjogok közé tartozik, tágabban értelmezendő, s 2OO évvel ezelőtt kialakult közvetlen gyökerei politikaiak. Az erkölcsi normák között sorolta az életvitel meggyőződés szerinti alakítását, amelynek egyik példája a fegyveres szolgálat megtagadásának lehetősége lelkiismereti motívumok alapján. A vitában állandóan visszatérő téma volt a tolerancia megítélése. A professzor úgy fogalmazott: az egész társadalom részéről szükség van az egymás lelkiismereti meggyőződése iránti türelemre. Hozzátette: minden modern társadalom számára az egyik legerőteljesebb legitimáló tényező a lekiismereti és vallásszabadság. Földesi Tamás, az ELTE jogi karának egyetemi tanára döntő jelentőségünek tartotta: a középkelet-európai országok egy részében - igy hazánkban is - alapvető szembenézés történik az eddigi történelmi elvekkel és gyakorlattal. Ennek sorába illeszkedik az emberi jogok problematikája is: értékkénti elfogadása, alkotmányba való beiktatása, tömegméretekben való gyakorlati érvényesülése. Az eredmények között sorolta azt is, hogy ma szabad a vallásoktatás, az egyházak és az állam közötti viszonyt élő egyezmények szabályozzák. Rámutatott: az emberi joghoz hozzá tartozik egy viszonylagos esélyegyenlőség, valamint az, hogy az emberek maguk választhassanak az ideológiai értékek között. Utalt arra, hogy a középiskolákban, az egyetemeken kötelező a marxizmus, s a pedagógusok e szellemben kötelesek oktatni, a vallásosság türt magatartás. Ugy itélte meg: ujragondolandó a vallási tanitások igazságtartalma. (folyt.köv.) 1989. január 28., szombat 18:51
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »