|
|
 |
|
 |
Munkahelyteremtő beruházások (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dolgot adott a munkaügyi-személyzeti osztályoknak a frissen belépők ügyeinek intézése, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a kapu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkereseti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett utazni a megélhetésért. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal csaknem egy esztendeje - tavaly februárban - meghirdetett pályázatának eredményeként, az ezáltal megszerezhető támogatás révén új üzemrészek, műhelycsarnokok épültek. A foglalkoztatási alapból támogatott, új munkahelyeket létrehozó beruházások révén gazdagodott az áruválaszték is, újdonságok jelentek meg a hazai piacon, keltették fel az érdeklődést külföldön. Az ÁBMH több mint 100 pályázónak - vállalatnak, szövetkezetnek - ilyen célú fejlesztésre szánt pénzét 800 millió forinttal egészítette ki, s ennek eredményeként ötezer új munkahelyet hoztak létre.
A listavezető minden bizonnyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
amelynek tanácsához 90 pályázati kérelem érkezett; a munkaügyi
osztály javaslata alapján ezek közül 29 ajánlatot fogadott el az
ÁBMH. A beruházások teljes költsége 515 millió forint, ebből 188
millió forint a foglalkoztatási alap hányada. A pénzből 1935
bodrogközi, hegyközi, abaúji kistelepülésen élő ember számára
teremtenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a Budapesti Bútoripari
Vállalat encsi gyárának termelésfejlesztési beruházása: 90 millió
forintos költséggel 220 új munkavállaló számára teremtenek
foglalkoztatási lehetőséget. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa gyár
150 millió forintos beruházással, a termelőszövetkezetekkel közösen
hozott létre nyolc településen szerelőműhelyeket, s ezekben 200-an
dolgozhatnak. A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzemében 100
millióba kerülő fejlesztéssel - harmadrészben állami segítséggel -
szintén 200 új munkahelyet teremtettek.
Hajdú-Biharban 890 munkahely létesítéséhez kértek és 700-hoz
kaptak összesen 50 millió forintos támogatást a megye vállalatai. A
legnagyobb üzemet a Medicor Rt. debreceni gyára hozta létre:
Létavértesen 170 ember számára teremtettek munkalehetőséget. A
biharkeresztesi Arany Kalász Tsz két beruházásra is vállalkozott:
konzervüzemének bővítésével és a vályogtéglagyár létrehozásával 150
embert juttatott munkához. A megyei tanács munkaügyi osztályának
adatai szerint a beruházási kedv az idén sem csökken: a hónap
közepéig újabb kilenc gazdálkodó kért támogatást munkahelyteremtő
beruházáshoz. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 07:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Munkahelyteremtő beruházások (2. rész)
|
Szolnok megyében elsősorban az ipari és mezőgazdsági
szövetkezetek vállalkoztak arra, hogy beruházásaikkal keresethez
juttassák a kisebb településeken élőket. Jászárokszálláson a
Jászsági Építőipari Szövetkezet faipari részlegét bővítik, amire 9
millió forint jut saját fejlesztési forrásaikból, s további 3 millió
az ÁBMH-tól. A részlegben eddig osztrák és NSZK-beli megrendelésre
vendéglői bútorokat, a hazai piacra pedig garázspolcokat,
tapétázóasztalokat készítenek. A gépek kezeléséhez 30, eddig csak
háztartásban dolgozó nőt vesznek fel; a bővítés eredményeként a
jelenlegi 15 millió forintos termelési értékük a tervek szerint
megduplázódik. Betanított munkásokat foglalkoztató üzemet hoz létre
Jászágón a Budapesti Elit Méretes Ortopédcipő-készítő Szövetkezet, s
ehhez díjtalanul kapott területet a község előljáróságától. Az
épületek már elkészültek, s várhatóan tavasszal megkezdődik a
kisüzemben a folyamatos termelés. Tiszabőn a helyi
termelőszövetkezet faipari részlegét fejlesztik; a raklapokat gyártó
kisüzemben mintegy 30 ember találhat munkát.
Tavaly 15, az idén pedig két gazdálkodó egység - többségében
kisszövetkezet - nyújtott be munkahelyteremtő pályázatot Komárom
megyében. Ezek közül eddig nyolc kérelmet fogadtak el, hét pályázat
elbírálása most folyik, kettőt elutasítottak. Beruházási
támogatással az idén ötszáz új munkahelyet hoznak létre. A Tatai
Cipőgyár például tőkés exportjának növelése érdekében 60 ember
munkába állításával az eddiginél több cipőfelsőrészt kíván gyártani.
A tatabányai Delta Szövetkezet 250 dolgozóval élelmiszeripari
termékek gyártására rendezkedik be. A tatai Frigider Kisszövetkezet
pedig rövidesen hűtőgépeket kezd gyártani, ezzel 70 jelentkezőnek ad
munkát. Az estergomi Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára az
Eurocom Külkereskedelmi Képviseleti Rt-vel, s egy nyugat-európai
partnerrel közösen hoz létre vállalatot gyémántcsiszolásra. A
kizárólag exportra dolgozó üzem létszámát az induló 100-ról három év
alatt 500-ra, de a lehetőségektől függően akár ezerre is
fölfejleszthetik; a megvalósításhoz nem munkahelyteremtő, hanem
átképzési támogatást vesznek igénybe. Több gazdasági egység - így
például a tatabányai Rugógyár, amely bedolgozói hálózatot alakít ki,
továbbá az Építőipari Részvénytársaság és a Mikrolin Fém- és
Műszeripari Szövetkezet - önerőből valósít meg munkahelyteremtő
beruházást. Ez utóbbiak révén mintegy 300-an jutnak munkaalkalomhoz.
S egy még meglehetősen egyedinek számító vállalkozás: egy oroszlányi
kisiparos 30 dolgozót foglalkoztató varrodát nyitott a közelmúltban
a bányászvárosban. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 07:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Munkahelyteremtő beruházások (3. rész)
|
Nadrágokat, szoknyákat és dzsekiket gyártanak, a tervek szerint
exportra, amiben a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalat ajánlotta
fel közreműködését. A magánerős beruházást támogatta a Magyar
Hitelbank Rt., valamint a Széchenyi István Gazdasági Társaság.
Vas megye három városában kezdtek olyan beruházásba, amely új
munkahelyek létrehozásával jár: Szombathelyen gépkocsi
kábelköteg-szerelő üzemet hoztak létre, Sárváron asztalosüzemet,
Szentgotthárdon pedig divatáru üzemet. A három helyen összesen 170
embernek kínálnak munkát, a szombathelyi üzemben például olyan
fiatal szakképzetlen nőket alkalmaznak betanított munkára, akik
egyébként nehezen tudnának elhelyezkedni. Az új üzemeket nyitó
vállalkozók támogatást kapnak a központi foglalkoztatási alapból. Az
elmaradott térségek támogatására 75 millió forintot fordít a megyei
tanács is: a vasi Hegyháton és az Őrségben elsősorban a tsz-eket
segíti ipari üzemek nyitásában.
A Győr-Sopron megyei Csornán az áfész zöldségfeldolgozó
tevékenységének bővítésével kíván új munkahelyeket teremteni. A
rábaközi kisváros térségében nagy hagyományai vannak a zöldség-,
különösen az uborkatermesztésnek. Teljesítményük növeléséhez 27
millió forintos beruházást terveznek, az e fölötti költséget, 3
millió forintot. kérték kiegészítő forrásként a foglalkoztatási
alapból. A tervek szerint az új üzemben több mint 100 embert
foglalkoztatnának. (MTI)
1989. január 26., csütörtök 07:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|