Rendszerváltás és az MTI

	Kulcsár Kálmán expozéja (4. rész)
- A Javaslat mindezeknek megfelelően rögzíti az Alkotmánybíróság szervezetére és feladataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik. Kérdés lehet természetesen, hogy az alkotmánybíráskodást miért nem oldjuk meg a rendes bíráskodás keretei között, ahogyan ezt a közigazgatási bíráskodással tervezzük. Az előkészítő munka során elemeztük a különböző megoldások összefüggését a jogrendszeri sajátosságokkal, tradíciókkal és az egyes társadalmak jogi és politikai kultúrájával. Ennek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a magyar jogrendszer sajátosságainak, jogi és politikai kultúrájának - amelyben a bíróság sohasem működött a hatalom másik két ágához fogható társadalmi súllyal és tekintéllyel, olyan megoldás tűnik követhetőnek, amely sok tekintetben hasonló vonásokkal rendelkező jogi és politikai kultúrát kifejlesztő társadalmakban már igazoltan jól működik. Ez pedig az önálló, az igazságügyi szervezetrendszertől is független alkotmánybíróság. Az Alkotmányba természetesen ennek az intézménynek csak az alapvető elvei kívánkoznak, a részleteket külön törvény szabályozza majd. - A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmány honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítsék. - Az Alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az Alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatálybaléptetését a Javaslat külön törvényre bízza. Ez egyebek közt azt is jelenti, hogy ennek a törvénynek a hatálybalépéséig az Alkotmányjogi Tanács továbbra is működik. A részleteket meghatározó és egyúttal az említett módosításokat hatályba léptető törvények benyújtása legkésőbb a nyári ülésszakon várható - mondotta az igazságügyminiszter. Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglalta. Mint mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül jogállamiság kiteljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető.(folyt.köv.) 1989. január 9., hétfő 22:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »