|
|
|
|
,,Egységes Európa 1992,, - Nemzetközi konferencia Szombathelyen
(1. rész)
|
1990. június 21., csütörtök - A lehetőségeket józanul
fölmérve, fokozatosan kell kiépíteni a nemzetközi gazdasági
kapcsolatokat, ne a vegyesvállalat alakítása legyen az első lépés, a
bedolgozás, a bérmunka, a feldolgozás - ez a sommás megállapítás is
elhangzott csütörtökön azon a nemzetközi konferencián, amit az
Alpok-Adria munkaközösséghez tartozó régiók vezető szakembereinek
szerveztek Szombathelyen.
A Bajorországból, Stájerországból, Dél-Tirolból, Szlovéniából, Horvátországból, Győr-Sopron, Vas, Somogy, Zala és Baranya megyékből érkezett résztvevőket dr. Bors Zoltán, a házigazda megye tanácselnöke és dr. Kiss László, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke köszöntötte. Mindketten kiemelték: a konferencia célja, hogy az új politikai helyzetben segítsék a különböző régiók együttműködését.
A megvitatandó fő kérdés az volt, mi lesz 1992, az egységes Európa megteremtése után? Ez a Magyarország számára is új politikai és gazdasági helyzetet teremtő szituáció milyen lehetőséget kínál, és milyen korlátokat állít? Az utóbbival összefüggésben hangsúlyozta dr. Aldo Romoli, az Európai Gazdasági Közösség gazdasági és társadalmi bizottságának tagja, a nukleáris energia és kutatási szekció elnöke, hogy a mezőgazdasági termelés jövőjét át kell szervezni, mégpedig azért, mert a hagyományos termékekkel tele van Nyugat-Európa. Gabonával, hússal, vajjal tömve vannak a raktárak. Ebből adódik a megoldás: az energiaszegénység miatt komolyan kell számolni azzal, hogy a növénytermelés fontos ipari és energiatermelő céloknak legyen alárendelve, és a biotechnikát is ennek szolgálatába kell állítani.
Az előadó kitért hazánknak arra a törekvésére is, hogy Magyarország tagja lehessen az Európai Gazdasági Közösségnek. Megítélése szerint reális az elképzelés, és jó az a megközelítés, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, az EFTÁ-val is jó kapcsolatra törekszünk. Mégis fel kell tenni a kérdést: mit is gondol belülről az Európai Gazdasági Közösség a kelet- és közép-európai országok nyitásáról. - Azt látni kell - mondta a neves szakember -, hogy az EGK-n belül eltérő a lelkesedés, és van bizonyos lassítás is, mármint a felvételi kérelmek elbírálását illetően. (folyt.köv.)
1990. június 21., csütörtök 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|