Rendszerváltás és az MTI

	Bush Kelet-Európában
London, 1989 július 16. (BBC, Kaleidoszkóp) - Irányzatok és események - Katona Pál előadása következik: - Az élet 90 százaléka nem egyéb, mint szereplés - a New York Times egyik vezércikke szerint e mondás járkálhatott az elnök fejében, amikor elindult Lengyelországba és Magyarországra. Bevallom, hogy nekem is ez jár a fejemben, miközben találgatom: milyen elgondolások vezették az elnököt közép-európai útján. Elsősorban talán az, hogy népszerűségi versenyt kell vívnia Gorbacsovval, aki Franciaországban és főleg Nyugat-Németországban pontokat szerzett - ezt kell Bushnak valamiképpen kiegyenlítenie. A versengést persze a diplomáciai játékszabályok értelmében nem szabad, nem lehet nyíltan bevallani. El vagyok ragadtatva, ha Gorbacsov Németországba megy, örülök, ha Franciaországba utazik - ez jó a világbékének. Bizonyára ő is el lesz ragadtatva, ha én Lengyelországba és Magyarországra utazom. Én ezekkel a látogatásokkal nem próbálok éket verni a Szovjetunió és Kelet-Európa közé, 1989 diplomáciájában nem erről van szó - így Bush elnök, akinek megjegyzése után kérdőjel kívánkozik, mert úgy vélem, hogy a mai diplomáciában erről lehet és van is szó. Arról, amit William Safire, az amerikai publicista úgy fejez ki, hogy a politikai vezetők egymás vizeiben halásznak. Ezt én semmiképpen sem nevezném provokációnak, már csak azért sem, mert Bush elnök igen óvatos volt és mértékletes. Nem illette bírálattal a Szovjetuniót, sőt hangsúlyozta, hogy senkinek sem akar a lábára lépni, és távol áll tőle, hogy bonyoldalmat okozzon Gorbacsovnak. Közép-európai útja előtt Bush elnök a Fehér Ház és a Kreml közötti közvetlen telefonvonalon beszélt Gorbacsovval, és tájékoztatta szándékairól. Úgy tudni, hogy Gorbacsov az év elején közölte Grósz Károllyal: a Szovjetuniónak nincs kifogása az ellen, hogy Magyarország - ha szüksége van rá - a Nyugathoz forduljon gazdasági segítségért. Az Egyesült Államok azonban nem egyszerűen gazdasági segítséget akar nyújtani Magyarországnak és Lengyelországnak. (folyt.) 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush Kelet-Európában - 1. folyt.
Gazdasági, politikai és kulturális befolyását igyekszik érvényesíteni abban a két országban, amely megindult a demokratizálás útján. Ez magyar vonatkozásban egyszerűbb, könnyebb és simább, mint lengyel viszonylatban, mert elképzelhető, hogy Magyarország földrajzi helyzeténél fogva kiválhat a varsói szövetségből, anélkül, hogy magára zúdítaná a Szovjetunió haragját. Nem határos a NATO egyik tagállamával sem, és semlegessége nem zavarná a Szovjetunió köreit a szó stratégiai értelmében. Lengyelország ezzel merő ellentétben szorosan a szovjet stratégia érdekkörébe tartozik. Ezért nem mondhatta Bush Lengyelországban azt, amit a Marx Károly egyetemen mondott: - Azért jöttem ide, hogy Magyarországnak társas viszonyt ajánljak fel az Egyesült Államokkal, hadd írja rólunk a történelem, hogy mi voltunk az a nemzedék, amely Európát teljessé és szabaddá tette. Nagy szavak, de nem üres szavak, mert meggyőződésem szerint Amerika készenlétben van arra, hogy Magyarországot fokozatosan bevonja gazdasági érdekkörébe. Ezt nem úgy értem, hogy készül az új Marshall-terv és folyni fog a dollár, de valószínűnek tartom, hogy fokozatosan kibontakozik a gazdasági együttműködés, vagy mondjuk magyarán: az Egyesült Államok gazdasági terjeszkedése Magyarországon, ami fellendíti a gazdasági életet. Nem most, nem azonnali hatállyal, de inkább középtávon mintsem hosszú távon. Persze méltán felmerül a kérdés: miért szorítkozik a közvetlen amerikai segély potom 25 millió dollárra? Ez még a beígért vámkezdvezményekkel együtt sem elég az üdvösséghez. Vajon zsugori volt Bush elnök? Nézetem szerint inkább óvatos. És ennek két fő oka van. Az egyik az, hogy az Egyesült Államok költségvetési deficitje évente mintegy 150 milliárd dollár. Az elnök politikai ellenfelei odahaza a szemére vetnék, hogy bőkezűen költekezik Közép-Európában. A kongresszus valószínűleg nem is hagyna jóvá semmiféle nagyszabású segélynyújtást. (folyt.) 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush Kelet-Európában - 2. folyt.
Bush elnök fösvénységének másik oka sokkal bonyolultabb. Attól tart, hogy a bőkezű segélynyújtás Magyarország és Lengyelország számára a fejlődés jelenlegi stádiumában nem serkentené a gyökeres gazdasági reformokat, hanem halasztaná, esetleg feleslegessé tenné a végrehajtásukat. Más szóval: az Egyesült Államok attól tart, hogy csődtömeget finanszíroz, ha Marshall-tervszerű támogatást nyújt ennek a két országnak, még mielőtt gyökeresen megváltozik, átalakul a gazdasági struktúra. A nyugati pénzvilág az 1970-es években megégette az ujját, amikor Gyerek Lengyelországát és Kádár Magyarországát elárasztotta hitelekkel, és a pénzek - noha átmenetileg emelték az életszínvonalat - nem orvosolták a nemzetgazdaság bajait. Mindebből Bush elnök - és minden bizonnyal az egész nyugati pénzvilág - arra a következtetésre jutott, hogy nem tanácsos segélyt vagy hitelt nyújtani, ha nincs garancia a pénzösszegek célszerű felhasználására egy kellőképpen átalakított gazdasági struktúra keretei között. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy maga az átalakítás is pénzbe kerül, és az átalakítás folyamata alatt félő, hogy kirobban az elégedetlenség. Márpedig az elégedetlenség kirobbanása meghiúsíthatja a reformok végrehajtását. Már-már utólérjük Európát és a világ többi részét - de ha nincs kellő arányú gazdasági és politikai reform, akkor a pekingi Mennyei Béke terére jutunk - így Lech Walesa. A Szolidaritás napilapjának szerkesztője, Adam Michnik egy angol lap hasábjain megjelent cikkében ezt mondja: az ország gazdasági helyzete katasztrófális, társadalmi nyugtalanság és felfordulás fenyeget. (folyt.) 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush Kelet-Európában - 3. folyt.
Mit tett Bush elnök ennek elhárítására, akár Lengyelországban, akár Magyarországon? Nem tett csodát, de talán megtette az első lépést azon az úton, amely a reformok megvalósításához vezet. Tarsolyában magával vitte a párizsi világgazdasági csúcsértekezletre a magyarok és a lengyelek igényeinek listáját. Bush nem bizonyult messiásnak, de talán ő a közvetítő, aki a hatalmas hetek fóruma elé tárta Magyarország és Lengyelország problémáit. A magyarok és a lengyelek siráma nem lesz a pusztába kiáltott szó. +++ 1989. július 16., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »