|
|
 |
|
 |
BBC-interjú Romániában járt MDF-esekkel
|
---------------------------------------
London, 1990. március 23. (BBC, Esti panoráma) - Az erdélyi
magyarok elleni erőszakkal kiemelt helyen foglalkozik az angol
sajtó. Magyarországon tartózkodó munkatársunk, Siklós István tegnap
autóbuszon Romániába utazott újságírók egy csoportjával. Willin
Klára telefonon érintekezést keresett vele. Először azt kérdezte
Siklós Istvántól, hogy ki szervezte ezt az utat és milyen céllal?
- A Magyar Demokrata Fórum szervezte, a Romániai Magyarok
Demokrata Szövetsége, a marosvásárhelyi helyhatóságok és az
ideiglenes kormány bizottsága meghívására érkezett volna ez a
nemzetközi sajtóküldöttség Budapestről, a Budapestre akkreditált
tudósítókból Marosvásárhelyre. Nevezetesen abba a romániai magyar
városba, ahol zavargások voltak az elmúlt napokban, a véres
zavargások és bizonyos értelemben a romániai nyitottság mértékét
lett volna hivatott lemérni.
- Azt mondja, hogy lett volna, ha a küldöttség megérkezett
volna. Mi történt?
- Az történt, hogy Marosvásárhely valamennyi bevezető útját
páncélos egységek tartják megszállva. Mi Lábas felől próbáltunk
beérkezni Marosvásárhelyre, de a bevezető úton a harckocsi
hadosztály parancsnoka megállította ezt a konvojt - mert egy
konvojról volt szó: több autóbusz, illetve magángépkocsi
segítségével próbáltak tudósítók bejutni -, és várakozásra ítéltek
bennünket, mondván, hogy a felsőbb hatóságoktól kell megbizonyosodni
afelől, hogy valóban joggal érkeznek ezek a tudósítók be
Marosvásárhelyre.
- Mikor érkeztek oda? (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Romániában járt MDF-esek - 1. folyt.
|
- Kora délután. Maga a tanácskozás a Romániai Magyarok Demokrata
Szövetsége, a marosvásárhelyi helyhatósági megbízottak, illetve az
ideiglenes kormánynak a megbízottai között 11 órakor kezdődtek, és
tulajdonképpen délutánra várták ezt a sajtóküldöttséget, amikor
sajtókonferencián kívántak beszámolni a tanácskozásaink
eredményéről. Kiderült, hogy ez a tanácskozás megtörtént
Marosvásárhelyen és az is kiderült, hogy bizonyos értelemben
egyetértés uralkodik a három fél között a tekintetben, hogy véget
kell vetni az erőszakcselekményeknek. De ez csak a városból kijövő
magyarok, illetve románok híre alapján jutott a tudósítók
tudomására, mert őket minden tekintetben akadályozták a hatóságok,
ami különösen figyelemre méltó.
Én magam meginterjúvoltam a két tank parancsnokát, aki
tulajdonképpen felelős volt azért, hogy a be- és kimenetel miképpen
történik Marosvásárhelyre. Ő biztosította a BBC-t arról, hogy a
katonaság, vagyis a páncélos egységek nem alkalmaznak erőszakot,
hogy ők tényleg csak a rend fenntartását próbálják biztosítani
amennyire lehetséges, és azt megakadályozni, hogy - ahogyan
kifejezte magát - ellenséges elemek bemenjenek a városba és ott
rendbontást kezdjenek. Az a hír járta ugyanis, hogy más romániai
városokból, falvakból szállítanak be tüntetőket.
- Az újságírók nem ellenséges céllal érkező rendbontó elemekként
akartak Marosvásárhelyre bejutni. Mi volt az indok, amiért nem
engedték be magukat? (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MDF útja Romániába - 2. folyt.
|
- Erre igazán magyarázat nem érkezett. Csak arra hivatkoztak,
hogy jelen pillanatban nem lenne kívánatos a tudósítók jelenléte.
Marosvásárhelyen tegnap a helyzet nagyon feszült volt. Több mint
ezer tüntető tüntetett és meglepő módon kormányellenes jelszavakat
kiabáltak, ami bizonyos értelemben arra mutat, hogy talán ez mégis a
Securitate jelenlétét bizonyítja Marosvásárhelyen a véres
tüntetésekben és az azt követő tüntetésekben is. Bizonyos értelemben
a tudósítók is arról győződhettek meg, hogy azok a páncélos tisztek,
akik megakadályozták hogy a tudósítók bejussanak Marosvásárhelyre,
azok sem voltak talán mind páncélos tisztek, hanem elképzelhető,
hogy a Securitate emberei voltak.
- Mire alapozza ezt a feltevést?
- Arra alapozom, hogy a fényképezőgépeket elkobozták az egyes
tudósítóktól és tőlem is elkobozták azt a hangszalagot, amelyre
rögzítettem ezen a ponton a péncélos egységnek a tisztjével, vagy
parancsnokával készített interjút. Annak ellenére, hogy ebben az
interjúban a következőket mondta a páncélosok tisztje: a
zavargásokat a magyarok kezdeményezték, a magyarok okolhatók érte,
annál is inkább, mert túl hamar és túl gyorsan követelnek
változásokat a magyar nyelvű oktatás terén és a magyar nyelvűség
terén. Tudomásom szerint ez a hivatalos álláspont. Tehát a hivatalos
álláspontot hangoztatta, és ennek ellenére a hangszalagot erőszakkal
elvették tőlem.
- Testileg bántalmazták-e az újságírókat?
- Testileg nem bántalmaztak senkit, de nagyon fenyegető módon
léptek fel és erőszakosan elvették, elrabolták a fényképezőgépeket
egy japán tudósítótól és egy magyar újságírótól is. Tőlem is
erőszakkal el akarták venni a BBC tulajdonát képező kazettarögzítő
gépet, amit nem engedtem, de ezt már csak annak köszönhettem, hogy
már mozgásban volt az az autóbusz, amelyen utaztam és amelyen
tulajdonképpen a harckocsis tisztek parancsára visszafordulásra
kényszerült. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MDF útja Romániába - 3. folyt.
|
Miközben éppen indulófélben voltunk már, egy bámészkodó tömeg
meg akarta rohamozni ezeket az autókat. Rendkívül fenyegető módon
püfölték az autóbuszok ablakát, be akarták törni furkósbotokkal és
ököllel, úgyhogy az egyik amerikai tudósító valóságos hisztériába
esett, olyan félelemérzet hatalmasodott el rajta. Mindenképpen
nagyon megrendítő és nagyon félelemkeltő volt az a fellépés, amelyet
az ott összegyűlt tömeg - és nem is vagyok egészen biztos, hogy ez a
tömeg a saját jószántából gyűlt ott össze, hanem igenis utasításra
gyűlt össze, hiszen később, amikor ez a konvoj - ez különben
szokássá vált Romániában, hogy a külföldiek konvojban érkeznek oda,
mintegy egymást támogatva, hogy ne legyenek egyedül.
Szóval ez a konvoj a várost elhagyva megállt, hogy megbeszélje,
hogy mi a további teendő, hogy talán egy másik útvonalon be tudunk
jutni, vagy egyes újságírók be tudnak jutni Marosvásárhelyre. És
miközben ez a megbeszélést folyt, egy autóbusszal katonatisztek,
katonák, rendőrtisztek érkeztek, akik nyilvánvalóan követték a
konvojunkat, és még agresszívebben, még fenyegetőbben léptek fel. A
fegyvereiket is ránk fogva követelték, hogy azonnal szálljunk be az
autóbuszba, illetve a kocsikba, és hagyjuk el a megyét haladék
nélkül, mert ha nem tesszük, akkor súlyos következményei lesznek:
letartóztatással fenyegettek.
Tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy Romániában - és ez
felmerült az újságírókban is - történt-e változás. A gyanú az - a
történtek alapján is -, hogy változás, igazán lényegbeli változás
nem történt. Az említett hangszalagnak az elkobzása is jelzi, hogy
tényleg fenyegetőleg léptek fel a tulajdonképpen csak tájékoztatni
kívánó újságírókkal szemben. (folyt.)
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MDF útja Romániába - 4. folyt.
|
- A tömeg, amelyik ilyen fenyegető magatartást tanúsított,
tisztában volt-e azzal, hogy az újságírók több nyugati országból
érkeztek - köztük magyar újságírókkal is -, vagy pedig arra
reagáltak-e az emberek, hogy az autóbuszok és az autók magyar
rendszámot viseltek?
- Valószínűleg az utóbbi a valóság, mert végeredményében egy
pillanatban, egy alkalommal ennek a két tanknak a parancsnoka - aki
román volt, de magyarul tudott és aki saját bevallása szerint
kedveli a magyarok és semmi kifogása nincsen a magyarok ellen - azt
a megjegyzést tette nekem magyar nyelven, hogy a magyar újságírók
jelenléte az, meg a magyar rendszámtáblák az autóbuszokon, illetve
gépkocsikon az, ami talán meg fogja akadályozni őt abban, hogy bár ő
személy szerint lehetővé szeretné tenni nekünk a bejutást
Marosvásárhelyre, de ezek azok a tényezők eleve megakadályozhatják,
mint ahogy végül meg is akadályozták.
- Hogy ítéli meg az elkövetkező napok során a magyarság romániai
helyzetét?
- Nem tudok olyan derűlátó lenni, amilyen szeretnék, mert nem
sok jóval kecsegtet ez a rendőrségi, illetve karhatalmi magatartás,
és legfeljebb csak bízni lehet abban, hogy a nemzetközi nyomás
hatására mind az ideiglenes kormány, mind pedig a karhatalmak jobb
belátásra térnek, és lehetővé teszik, hogy a magyarok és a románok
között megállapodás születhessék, és az a nyitottság, amelyre
Romániának égetően szüksége van, megvalósulhasson, hiszen nem lehet
érdeke a román kormányzatnak az, hogy Marosvásárhely, vagy Erdély
vagy Románia elszigetelt legyen a nyugati tudósítóktól, beleértve a
magyar tudósítókat is. +++
1990. március 23., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|