|
|
|
|
Újabb bírálat Románia ellen
|
---------------------------
London, 1990. augusztus 14. (BBC, Panoráma) - A Helsinki Föderáció nevű polgárjogi szervezet különböző nemzetiségű tagjai - olasz, csehszlovák, svájci, skandináv - bírálták a román hatóságokat. Mi adott alkalmat erre a bírálatra? - erről kérdeztem meg Pártos Gábort, az angol rádió kelet-és közép-kelet-európai ügyekkel foglalkozó munkatársát:
- Immár két hónapja, hogy Bukarestben véres események történtek, kormányellenes tüntetések, illetve a tüntetőkre támadó kormánypárti bányászok akkor nagyon keményen összecsaptak. A vizsgálatok eddig nem vezettek sokra.
- Milyen vizsgálatról beszélsz? Hivatalos vizsgálat?
- Igen, egyrészt ügyészségi vizsgálat, másrészt a román parlamentnek van egy különleges bizottsága, amely szintén az egész eseményt hivatott kivizsgálni. A Helsinki Föderációnak ez a küldöttsége, amely most épp 4 napot töltött Romániában, azért bírálta kritikus hangnemben a román hatóságokat, mert szerintük a románok nem is tervezik, nem is próbálják az ügyet valóban kivizsgálni.
A Föderáció küldöttségének egyik tagja a dán parlamentben elmondta, hogy tudomása szerint a parlamenti bizottság eddig 270 embert hallgatott ki, közülük egyik sem bányász. Amiről szó van az az: az ellenzékieket, illetve a kormányellenes tüntetőket egyrészt bíróság elé fogják vinni - vagy már eddig is hónapok óta börtönben vannak - míg a bányászokat - akik szintén törvénybe ütköző módon támadtak rá egyrészt a tüntetőkre, másrészt békés állampolgárokra - őket semmilyen veszély nem fenyegeti a törvény részéről. (folyt.)
1990. augusztus 14., kedd
|
Vissza »
|
|
- Újabb bírálat Románia ellen - 1. folyt.
|
- Román szempontból különösen kínos az időzítése ennek a bírálatnak, különös tekintettel az Európai Közösség külügyminisztereinek a jövő havi találkozójóra. A kereskedelmet illetően tudjuk, hogy a Nyugat végső soron átszervezte a kereskedelmi kapcsolatokat az összes kelet-európai, vagy ha úgy tetszik közép-kelet-európai országgal - kivéve Albániát - és a románokkal is felvették. Ez a folyamat azonban leállt a június közepén Bukarestben történt véres események után. Mi ekörül a helyzet?
- Valóban a közös piaci külügyminiszterek jövő hónapban tanácskoznak arról, hogy aláírják-e, illetve ratifikálják-e azt az egyezményt Romániával, amelyet még június előtt gyakorlatilag kidolgoztak, de aztán az egész folyamatot leállították, tulajdonképpen a júniusi bukaresti események miatt.
Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia többek között úgy véli, hogy talán túl korai lenne most az Európai Közösség számára olyan pozitív döntést hozni, amely a románokat arra bíztatná fel tulajdonképpen, hogy nekik már nem kell javítani a polgári emberi jogok helyzetén országukban. A Helsinki Föderációnak a kritikus megjegyzései valóban olyan időszakban jöttek létre, amikor ezek a bírálatok egyik, vagy másik irányban elsodorhatják a különböző nemzetközi szervezeteket - többek között a Közös Piacot is - döntésükben.
Eléggé úgy néz ki, hogy a Közös Piac nagyon oda fog figyelni, hgoy mi történik most és a következő néhány hét folyamán Romániában. Erre persze a románok is odafigyelnek. Épp tegnap jelentették be, hogy körülbelül 60, 70 embert szabadon bocsátottak azok közül, akiket eddig börtönben tartottak, még a júniusi események óta és ezzel is azt próbálják megmutatni, hogy azért a bírósági eljárás előtt valamilyen módon figyelembe veszik a különböző nemzetközi jogszabályokat is. Hogy aztán mennyire sikeresek a román hatóságok abban, hogy a nemzetközi közvélemény előtt jobb színben jelenjenek meg, ezt persze még túl korai most eldönteni. +++
1990. augusztus 14., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|