|
|
|
|
Tanácskozás a bányászat jövőjéről
|
1990. augusztus 14., kedd - Az ország nehéz gazdasági
helyzete ellenére a bányászat problémáinak megoldása
halaszthatatlan, olyan intézkedéssorozatra van szükség, amely az
ágazatban foglalkoztatott mintegy 60 ezer ember sorsát megnyugtatóan
rendezi - hangzott el azon a keddi tanácskozáson, amelyet a
Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (BDSZ) székházában
tartottak a bányászszakszervezet, a munkástanácsok és az autonóm,
illetve független bányászszakszervezet képviselői.
Az esemény jelentőségét növelte, hogy az iparágak közül elsőként a bányászatban jött létre ilyen típusú találkozó. A hagyományos szakszervezet és a szakszervezeti pluralizmust megtestesítő érdekképviseleti szervezetek abban egyetértenek, hogy az ágazat helyzetének megoldása érdekében a kormánynak kell intézkednie. Erre megvan a remény, mert elkészült az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztése, amely a szénbányászat szerkezetátalakítási programját vázolja. A bányászat helyzetét a Minisztertanács várhatóan augusztus végén tárgyalja. A tanácskozás célja, hogy a szakszervezetek közös álláspontot alakítsanak ki a minisztériumi koncepcióval kapcsolatban.
Mint ismeretes, a szénbányászatban működő nyolc vállalat műszaki, gazdasági és pénzügyi kondíciói az elmúlt 5-6 évben folyamatosan romlottak: 1989 végén a korábbi beruházások utáni adósságállomány meghaladta a 35 milliárd forintot, míg a könyvszerinti vagyon csupán 46 milliárd forint. A múlt évet a bányavállalatok összesen 3,1 milliárd forint veszteséggel zárták. Ez az éves árbevétel mintegy 10 százaléka. A lejárt fizetési kötelezettség több mint 6 milliárd forint. Beavatkozás nélkül elkerülhetetlennek látszik a felszámolás. A Nógrádi Szénbányák esetében egyébként ez már kilenc hónapja, a Dorogi Válallatnál pedig immár 3 hónapja tart.
A szerkezetátalakítási program szerint a szénbányászat megreformálásának szervesen illeszkednie kell az ősszel, az országgyűlés elé terjesztendő energiapolitikai koncepcióhoz. A jövőben csak olyan szénbányaüzemekre van szükség, amelyek gazdaságosan képesek a szenet felszínre hozni. A gazdaságtalanul működő bányákat ezért be kell zárni. A koncepció szerint nincs szükség a jövőben a szén- és a brikettermelési mennyiségek központi megállapítására, viszont olyan teremelőiár-rendszer szükséges, amely elismeri a költségráfordításokat és így lehetővé teszi a világpiaci árak bevezetését. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 13:48
|
Vissza »
|
|
Tanácskozás a szénbányászat helyzetéről (2. rész)
|
A világpiaci árak mintegy ezer forinttal nagyobbak, mint amennyit a magyar bányavállalatok a kitermelt, hasonló fűtőértékű szénért kapnak. Ezt a helyzetet mindenképpen meg kell változtatni ahhoz, hogy a bányászat rentábilis legyen. Nélkülözhetetlen az ágazat problémáinak megoldásához az is, hogy a bányavállalatok önhibáján kívül felhalmozott adósságát eltöröljék. A széntermelő egységekből - a koncepció szerint - 12 működtethető gazdaságosan, míg nyolcat a szénvagyon kimerülése miatt 1995-ig bezárnak. További négyben a termelés gazdaságtalansága miatt szüntetik meg a szén kitermelését. A szénbányászat jövőjének alakításakor figyelembe kell venni azt is: a magyar villamosenergia-ipar szénre alapozott erőművei a hazai széntelepek vagyonára, 2000 megawattra épültek, más szénnel gazdaságosan helyettesíteni ezekben az erőművekben az ellátást nem lehet.
A szakszervezeti tanácskozáson mind a BDSZ, mind a munkástanácsok, az autonóm, illetve a független szakszervezetek képviselői fontosnak tartották kiemelni: a bányászat átszervezésekor messzemenően figyelembe kell venni az ott dolgozók érdekeit, járandóságukat, föld alatti pótlékukat, hűségpénzüket a jövőben is biztosítani kell, mégpedig kedvező adózási feltételekkel. Ellenkező esetben a bányászat olyan munkaerőproblémák elé néz, amelyek következtében az iparág szerkezeti átalakítása eredménytelen lesz. (MTI)
1990. augusztus 14., kedd 13:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|