|
|
 |
|
 |
Az Öböl és Kelet-Európa (1.rész)
|
Bécs, 1990. augusztus 14. kedd (AFP) - Az Arab-öbölben
kialakult válság a lehető legrosszabb időpontban következett be a
kelet-európai gazdaságok számára, hiszen azokat máris
destabilizálták a piacgazdaságra való áttérés nehézségei -, de az
is, hogy a Szovjetunió csökkentette a nekik szánt
olajszállításokat.
"A kedvezőtlen hatás így megkétszereződik" - magyarázza Todor
Balabanov, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok
Intézetének munkatársa, a kelet-európai országok egyik szakértője.
Ezek a változások ugyanis részben olyan, az Irakkal folytatott
kereskedelmi forgalmat érintik, mint a jól jövedelmező
fegyverüzlet, részben pedig alaposan megnövelik az olajszámlát,
amelyet néhány ország talán nem is tud kifizetni majd.
Balabanov szerint az Irakkal szemben elrendelt embargó a
kereskedelem szempontjából súlyos helyzetet teremt, mivel Irak és
az említett országcsoport között igen jelentős volt az
árucsereforgalom. Ennek egyik bizonyítéka az az adat, amely
mutatja, hogy Irak mennyivel tartozik a volt kommunista
országoknak.
Bagdad például mintegy 2,5 milliárd rubellel adósa a
Szovjetuniónak. A kis Bulgária 1,3 milliárd dollár erejéig
"hitelez" Iraknak. A közép-keleti ország mintegy 0,5 milliárd
dollárral tartozik a lengyeleknek. Ami pedig a magyarokat illeti,
a budapesti sajtó minap publikált adatai szerint Bagdadnak 145
millió dollár tartozása van.
Az adósság törlesztésének a gyakorlatban olajszállításokkal
kellene történnie. Minthogy azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsa
által elhatározott embargót Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország
és Magyarország is betartja, az olajcsapok elzárultak.
Az Iraknak eladott fegyver a kelet-európai országok egyik
legfőbb kereseti és fedezeti forrása volt az Öbölmenti országokkal
folytatott kereskedelemben. Tavaly még Csehszlovákia volt Irak
hatodik legfőbb nehézfegyver-szállítója. Bagdad kitűnő kliense
volt Bulgáriának is, hiszen - ha a bolgár televíziónak hinni lehet
- mindaddig szállította a fegyvereket Bagdadnak, amíg az nem
szüntette be a fizetéseket. (folyt.)
1990. augusztus 14., kedd 09:55
|
Vissza »
|
|
Az Öböl és Kelet-Európa (2.rész)
|
Lengyelország tavaly 100 millió dollár értékben szállított
fegyvert hitelbe Iraknak; január óta ez a fegyverkivitel értékben
40 millió dollárra emelkedett. A szállítások fejében
Lengyelországnak évi 1 millió tonna kőolajat kellett volna kapnia.
Mindamellett a kelet-európai országok részt vállaltak az
ország vegyipari fejlesztési terveiből és infrastukturális
beruházásaiból. Legalább 3 ezer lengyel és 350 csehszlovák
dolgozik Irakban; Kuvaitban mintegy 340 bolgár vállalt munkát
edzőként vagy kereskedelmi képviselőként.
Irak és Csehszlovákia között 1988-ban 53 millió dollár volt a
kereskedelmi forgalom. Az Irakba irányuló magyar kivitel tavaly 26
millió dollár volt, míg a nyolcavanas évek elején megközelítette a
300 millió dollárt.
Bécsi szakértők nemigen tartják valószínűnek, hogy a kelet-
európai országok olyan piacokat találnak a fejlődő országokban,
vagy a fejlett ipari államokban, amelyek kárpótolhatnák őket az
iraki piac kiesése által okozott veszteségekért.
A sokk igen komoly a kelet-európai országok olajellátása
szempontjából is. A Szovjetunió követelésére jövőre az említett
országoknak már dollárban kell fizetniük a szovjet kőolajért,
amely ráadásul mennyiségben csökken is, mert Moszkva mintegy 30
százalékkal visszafogja szállításait. Kelet-Európa új
demokráciáinak ezért olajszükségletük egy részét a világpiacon
kell az eddiginél jóval magasabb áron beszerezniük.
Az említett országok keményvaluta-tartalékai gyorsan
kimerülnek - különösen Csehszlovákiában és Bulgáriában. Ha
hordónkét 20 dollárba kerül az olaj, ez annyit jelent, hogy az
oljavásárlás felemészti Bulgária valutatartalékainak 80
százalékát; az olaj hordónként 30 dollláros ára e tartalékokat
teljes egészében leköti. Csehszlovákia keményvaluta tartalékainak
60 százalékát fizetné ki 20 dolláros olajár esetén, s ha az
árszínvonal eléri a 30 dollárt, akkor tartalékának 90 százalékát
lenne kénytelen olajra költeni. Magyarországot és Lengyelországot
ez nem annyira érinti: a két ország esetében a valutatartalékok 14
és 21, illetve 22 és 33 százalékáról lenne szó. (folyt.)
1990. augusztus 14., kedd 09:56
|
Vissza »
|
|
Az Öböl és Kelet-Európa (3. rész)
|
A jövő sem ígérkezik derűsnek, hiszen jónéhány említett
országnak azzal kell számolnia, hogy tetemes értékű szerződése
megy füstbe Irakkal. Egyedül Lengyelország 1 milliárd dollárt
veszíthet azon a szerződésen, amely egy Bagdad körüli, valamint a
Kuvait felé vezető vasútvonal építésével kapcsolatos.
Kuvait az invázió előtt tárgyalásokat folytatott egy magyar
olajvállalattal egy olyan vegyes vállalat létrehozásáról, amelynek
keretében - magyar bankok részvételével is - 100 millió dolláros
közös beruházási alapot hoztak volna létre. +++
1990. augusztus 14., kedd 09:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|