Rendszerváltás és az MTI

	Mi történjen a nómenklatúra embereivel?
--------------------------------------- Washington, 1990. augusztus 13. (Amerika Hangja) - Az új, szabadon választott kelet-közép-európai rendszerekben mi legyen a volt cenzorokkal, határőrökkel, pártfunkcionáriusokkal és titkosrendőrökkel? Többek között ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel a közismert angol társadalomtudós, Timothy Garton Ash a New York Rewiew Book,s-ban megjelent legújabb cikkében, amelynek ismertetésére Csernus Ákos munkatársunk vállalkozott: (részlet) - Garton Ash a magyar parlamentre is pillantást vetett a cikkében. Az U-alakú magyar parlamentben az elnöktől balra néhány független tag foglal helyet. Ezután jönnek a szocialisták, illetve a volt kommunisták. Majd a fiatal demokraták, a szabaddemokraták, a kisgazdák, a Demokrata Fórum és a kereszténydemokraták. Elég világosan balról jobbra tart a menet. Csakhogy a szabaddemokraták gazdaságpolitikája sokkal inkább szabadpiaci, thatcherista, mint a Demokrata Fórumé. Miközben a Demokrata Fórumtól szélsőjobboldalra olyan parlamenti tagok ülnek, akiket protestáns populista baloldalként jellemeznek, akik az agrárközösségi szellem hívei, és rendkívül gyanakvóan néznek a kapitalizmusra. Az angol társadalomtudósnak ezzel a jellemzésével feltételezhetően nem minden hallgató értene egyet, mindenesetre Garton Ash szerint Magyarországon a szakadás alapvetően a szabaddemokraták kozmopolita urbánus, több nyelven beszélő, nyugati orientáció entellektüeljei és a Demokrata Fórum nacionalista, populista, alkalmanként antiszemita, egy nyelvet beszélő, erdélyi orientációjú értelmiségiei között állt be. (folyt.) 1990. augusztus 13., hétfő
Vissza »

	- Mi történjen a nómenklatúra embereivel? - 1. folyt.
Csakhogy a Fórum külügyminisztere, Jeszenszky Géza, aki elbűvölő, csiszolt diplomáciai történész, 20 perc alatt ékesszólóan, szenvedélyesen, folyékony angolsággal elmagyarázza, hogy ez a kialakított kép karikatúra. Ez az úgynevezett populista baloldal, vagy jobboldal bizonyíthatja az érvet azzal, hogy heves kirohatásokat intéz saját miniszterelnöke Antall József, és kereszténydemokratákból, illetve gladstone-i liberális úriemberekből álló barátságos kormánya ellen. Azt állítja, hogy Antall számos kérdésben közelebb áll a szabaddemokratákhoz mint hozzájuk, és ezzel - szigorúan négyszemközt ugyan, de egyes szabaddemokraták is majdnem egyetértenek. Ugyanakkor inkább a hithű katolikus Antall József volt az, és nem a protestáns populisták, aki a szabaddemokraták és a fiatal demokraták számára a legsértőbb javaslattal állt elő, nevezetesen hogy legyen vallásoktatás. Sőt kezdetben még olyan elképzelések is voltak, hogy a katolikus vallásoktatást teszi kötelezővé az iskolákban. A társadalomtudós utalt arra, hogy az ember szemmel láthatólag nehezen ismerheti ki magát a magyar politikában. Majd a társadalmon belüli változások elemzésére tért át. Hankiss Elemér szociológust idézi, aki elmagyarázta, hogy most már fel lehet ismerni Magyarországon a nagypolgárság szűk rétegét, beleértve az úgynevezett "vörös bárókat" is, akik a maguk javára fordították pártpozíciójukat és befészkelték magukat az új magánvállalatokba. És ideértendők a mezőgazdasági szövetkezetek úgynevezett "zöld bárói" is. Most már lehet beszélni kispolgári osztályról is, amelynek hozzávetőleg 2 millió tagja van. Hankiss Elemér azonban képtelen volt lényegesebb korrelációt felfedezni az új osztályok és az egyes politikai pártok között. +++ 1990. augusztus 13., hétfő
Vissza »

	Lapszemle
A napilaok fő témája továbbra is a Perzsa öböl menti válság, különös tekintettel a nyugati hatalmak szerepére. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bejelentette, az öbölben cirkáló hajóik ellenőrzik az Irak elleni szankciók betartását. A Times szerkesztőségi cikkében a döntés törvényességét vizsgálja és idézi az ENSZ alapokmányást, amely amennyiben egy ENSZ tagállamot idegen támadás ér, lehetővé teszi az egyéni és kollektív önvédelmet. A cikk szerint London és Washington döntése mögött a legnagyobb valószínűség szerint az a félelem áll, hogy a Biztonsági tanács többi állandó tagja nem járul hozzá ahhoz, hogy az eddig érvénybe léptetett gazdasági szankcióknál drasztikusabb döntéseket hozzanak. A legtöbb jelentés szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia teljes mértékben egyetért az ügyben. Az Independent szerint azonban Anglia a Biztonsági Tanács zárt ülésén bizonyos fokig elhatárolta magát az amerikai döntéstől. Szinte mindegyik ma reggeli lap kiemeli, hogy az amerikaiak kerülik a blokád szó használatát. A Times szerint a kifejezés egyértelműen háborús cselekményt jelöl és kerülésével az Egyesült Államok nem csupán a feszültséget kívánja enyhíteni, hanem szembe kíván helyezkedni egyes szövetséges államok álláspontjával, miszerint a Biztonsági Tanács újabb határozatára volna szükség ahhoz, hogy erőszakkal feltartóztathassák az iraki hajókat. Mint már említettük, a legtöbb lap sz Egyesült Államok és Nagy-Britannia teljes egyetértéséről ír, ugyanakkor részletesen foglalkoznak a többi állam fenntartásaival. A Daily Telegraph szerint a blokád komoly diplomáciai viszályhoz vezethet. A Bizotonsági tanács zárt ülésén ugyanis a Szovjetunió, Franciaország, Kanada és Malaysia nem értett egyet azzal, hogy katonai erővel érvényesítsék a gazdasági szankciókat. Az Independent a szovjet honvédelmi minisztériumot idézi, amely úgy nyilatkozott, hogy egyetlen szovjet hajó sem tartózkodik a Perzsa öbölben. A lap rámutat Moszkva bejelentésére, miszerint az Irakban tartózkodó szovjet katonai tanácsadók, akik az iraki-iráni háború során döntő segítséget nyujtottak Bagdadnak, most semmilyen módon nem támogatják Husszein elnököt. (folyt.) 1990. augusztus 13., hétfő
Vissza »

	- Lapszemle - 2/1. folyt.
A Guardian egyik cikke az arab országokba küldendő magasrangú francia követekről ír. A lap szerint Franciaország e diplomáciai lépésével Párizs független Irak-politikáját kívánja bemutatni a világnak. A cikk kiemeli, hogy Franciaország különmegbízottakat küld Latin-Amerikába és Jugoszláviába is. Az újságíró úgy véli, a francia lépés válasz azokra a bírálatokra, amelyek szerint francia haditengerészet Perzsa öbölbeli jelenléte meghiusíthatja Franciaország közvetítő szerepét. A Guardian ugyanakkor rámutat, hogy Franciaországon belül szinte teljes az egyetértés abban, hogy Franciaország ne legyen része a multinacionális erőknek. Az angol katonai lépéseken túl a lapok kiemelik azt is, hogy a kuvaiti brit konzulnak még mindig nem sikerült megtalálni Duoglas Kroskeri angol állampolgár holttestét. A férfit tegnap iraki katonák lőtték agyon. A Financial Times első szerkesztőségi cikkében a perzsa öbölmenti válság Kelet-Európára gyakorolt hatásait vizsgálja. A cikk szerint a közel-keleti események csak súlyosbítják azokat a nehézségeket, amelyek a Szovjetunióval folytatott olajkereskedelem dollárosítása következtében hárulnak Kelet-Európára. A kelet-európai országok számára az új körülmények között az olaj ára háromszorta drágább lesz, mint korábban. A Financial Times cikke úgy véli, ezzel a térség országai gazdasági csapdába estek, hiszen az energiatakarékos ipari módszerek bevezetéséhez pénzre lenne szükség. A kelet-európai gazdaságok sikertelensége pedig végül ahhoz vezethet, hogy megbuknak a Nyugattal való együttműködést támogató politikusok és a régi rendet visszaállító, a rég elvesztett területeket visszakövetelő Szaddam Husszein szerű vezetők lépnek helyükbe - írja a Financial Times mai száma. +++ 1990. augusztus 13., hétfő
Vissza »