|
|
|
|
Az iraki válság hatása a magyar gazdaságra
|
------------------------------------------
München, 1990. augusztus 13. (SZER, Magyar híradó) - A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának közleménye szerint az Irakkal szemben hozott ENSZ büntető intézkedések - amelyekhez Magyarország is csatlakozott - olyan időben érte az országot, amikor mind Irak, mind Kuvait vonatkozásában növekvő kereskedelmi forgalmat tudtak felmutatni a magyar vállalatok. Első kérdésem Vadász Jánoshoz: a magyar vállalatok Irakba induló exportkiesésén kívül milyen károkat jelenthetett, illetve jelent ez Magyarországnak?
- Az, hogy növekedett ez a forgalom, ez megtévesztő, tudniillik majdnem a semmihez képest növekedett. Most egy kis visszatekintést ígényel ez: a nyolcvanas évek elején valóban Irakkal nagyon nagy volt a forgalom. Volt olyan év, hogy a magyar export a 300 millió dollárt is elérte, akkor Irak volt a harmadik világban az első számú kereskedelmi partnere Magyarországnak.
De már az iráni-iraki háború időszakában és annak következtében ez a forgalom összeomlott, 1988-ban az utolsó háborús évben 16 millió dollárra zsugorodott a magyar export. És ennek mindenképpen vége van, mert ez az intenzív kapcsolat Irakkal - és itt most nemcsak Magyarország vonatkozásában volt ez érvényes, hanem az összes kelet-európai ország vonatkozásában - ez arra épült, hogy Irak volt kiszemelt partnere a Közel-Keleten a Szovjetuniónak. És mindez a hatalmas méretű szovjet fegyverszállításra épült, ezt egészítették ki különböző szállításokkal a kelet-európai országok. De szemlátomást ennek belátható ideig vége van.
- Említetted, hogy az öböl-menti háború idején visszaesett az Irakba irányuló magyar export. Milyen okai voltak ennek, politikai, vagy inkább gazdasági okok? (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|