|
|
 |
|
 |
Arab vezetők arcképvázlata - 1.
|
1990. augusztus 13. (AP/MTI-Panoráma) - Az alábbiakban
közöljük a hírekben gyakorta szereplő arab-öbölbeli, illteve arab
félszigeti ország néháány vezetőjének rövid portrévázlatát:
Szaddám Huszein iraki elnök
Az 1979-es belpolitikai tisztogatás óta ááll az orszáág élén. Kö
nyörtelen diktatúrája a leghosszabb stabil időszak a korábban
puccsok-sújtotta ország történetében. Az 53 éves elnök politikai
karrierje a Baath-párt 1950-es évekbeli illegális mozgalma idején
indult. 1968. július 17-én Haszán Ahmed al-Bakar baath-párti
tábornok, a hatalmat később megszerző elnök oldalán került a
hatalomba. Tizenkét évvel később a gyors győzelem reményében háborút
indított az iszlám forradalom által felkavart Irán ellen, de
elszámította magát. A háborúzó felek között 1988-ra állóháborús
patthelyzet allakult ki, amely mindkét országot tönkre tette. Közben
azonban Irak az arab közel-kelet leghatalmasabb háborús gépezetetét
építette ki.
Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah kuvaiti emír
1977-ben került hatalomra, miután több mint egy évtizedig
királyi herceg és miniszterelnök volt. Kuvaitnak az
olajjövedelmektől való túlzott függőségének csökkentésére hatalmas
külföldi tőkeberuházási programot kezdeményezett, amelynek keretében
Kuvait mintegy 100 milliárd dollárt fektetett be az ország határain
túl. 1990-re az ország több jövedelemre tett szert külföldi
befektetéseiből, mint olajeladásaiból. A most megdöntött emír
családja 1756 óta irányította az országot.
Husszein Ibn Talal jordániai király
- 1953-ban tizenévesen került trónra, s a közel-keleti politika
több viharát, valamint számos merényletkisérletet élt túl, és mára a
világpolitika közismert politikai személyiségévé vált. A ma 54 éves
uralkodó az 50-es években levert egy baloldali indíttatású lázadást,
de túlélte az Izrael elleni 1967-es háborúban elszenvedett vereséget
és a Jordán folyó nyugati partján fekvő területek elvesztését is. A
hetvenes években letörte a polgárháborút szító palesztin
fegyvereseket. 1989 szeptemberrében, egy négy napig tartó
kormány-ellenes lázadás után, Husszein király politikai
liberalizációba kezdett, ammely mára az arab világ legszabadabb
sajtóját, és legnyíltabb parlamentjét hozta létre Jordániában. Az
Arab Liga múlt csütörtöki csúcsértekezletén "fenntartásait
hangoztatta" az Irakot elítélő többségi határozattal szemben.
(folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 17:37
|
Vissza »
|
|
Arab vezetők arcképvázlata - 2.
|
Háfez Asszad szíriai elnök (59 éves)
- A legutóbbi napokig Izrael legjelentősebb ellensége, egy
1970-ben végrehajtott vértelen puccs révén szerezte meg a hatalmat.
Szaddám Huszein iraki elnök esküdt ellensége az arab világban:
Szíriát az Irakban is hatalmon lévő Arab Újjászületés Szocialista
Pártjának, a Baath-pártnak a rivális szárnya irányítja. Asszad Iránt
támogatta a nyolc évig tartó öbölmenti háborúban, s ezzel kivívta a
legtöbb arab állam rosszallását. Kinyilvánított célja, hogy
hadászati paritást érjen el Izraellel szemben, és visszaszerezze az
Izrael álttal megszállt Golán-fennsíkot. 1976-ban csapatokat küldött
Libanonba, ahol ma is 40 ezer szíriai katona állomásozik. Az arab
"csúcson" igennel szavazott az Irakot elítélő határozatra.
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök (62 éves)
- 1975-ben a később meggyilkolt Anvar Szadat elnök választotta
alelnöknek maga mellé. Kormányzására leginkább a körültekintő
óvatosság a jellemző. Az 1981 októberi Szadat elleni merénylet után
hatalomra kerülve, igyekezett helyre állítani Egyiptom hagyományosan
meghatáro zó szerepét az arab világban, miután azt az ország az
1979-ben, Izraellel kötött békeszerződés nyomán elvesztette.
Jelentős diplomáciai erőfeszítéseket tett a Kuvait iraki lerohanása
nyomán kialakult válsághelyzet rendezésére. Az arab "csúcson" Irak
ellen szavazott.
Moamer el-Kadhafi a Líbiai Forradalom vezetője (52 éves)
- 1967-ben első Idrisz líbiai király megdöntésével került
hatalomra, majd rögtön ezután igyekezett példaképének, Nasszer néhai
egyiptomi elnöknek a politikai "köpönyegébe" bújni, hogy az arab
nacionalista törekvések élére állhasson. Kormányzása óta Líbia nevét
leggyakrabban a nemzetközi terrorizmus támogatásával, és független
politikai törekvéseivel kapcsolatban emlegetik. Az arab
csúcsértekezleten az Irakot elítélő határozat ellen szavazott.
Ali Abdullah Száleh tábornok, az egyesített Jemeni Köztársaság
elnöke (48 éves)
-Az egykori Észak-Jemen befolyásos Kashed törzséből származik.
1978-ban szaud-arábiai támogatással elnökké választotta őt az
észak-jemeni alkotmányozó gyűlés, s az idei egyesítéskor ő lett az
egyesült Jemen elnöke. Az általa irányított távoli Vörös-tenger
menti nemzet az olajgazdagság igéretében lubickol, amióta a
közelmúltban jelentős olajkészleteket tártak fel területén. Az
egyesüléssel a szaudi és a nyugati befolyás került előtérbe. Száleh
a "csúcson" tartózkodott Irak elítélésétől. (folyt).
1990. augusztus 13., hétfő 17:44
|
Vissza »
|
|
Arab vezetők arcképvázlata - 3.
|
II. Hasszán marokkói király ( 61 éves)
- Ravasz nyugati orientációjú vezető, aki gyakorta lepi meg az
arab világot független álláspontjával. Marokkó a szomszédos
Algériával egyetemben az első volt, amelyik nyíltan elítélte Irak
Kuvait elleni invázióját. A franciául jól beszélő világutazó Hasszán
független politikai irányvonalat követ, s megtörve az arab világ
tilalmait időről-időre tárgyal az izraeli vezetőkkel. Az 1961 óta
hatalmon lévő marokkói uralkodó, az arab világ rangidősnek számító
államférfija támogatta az Arab Liga Irak elleni határozatát.
Kábusz bin Szaid ománi szultán (49 esztendős)
- 1970-ben, apja Szaid bin Taimur szultán kormányzásának
vértelen megdönté sével került hatalomra. Apja 1932 óta irányította
az országot, középkori bezártságban tartva annak lakóit, hogy
megmentse őket a modern világ veszélyeitől. A brit Sandhurst katonai
akadémián végzett Kábusz az elmúlt 20 évben ambiciózus fejlesztési
programot megvalósítva igyekezett felzárkóztatni hosszú ideig elzárt
országát. Az arab "csúcson" elítélte Irak Kuvait elleni invázióját.
+++
1990. augusztus 13., hétfő 18:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|