|
|
|
|
A fenyegetett uralkodó: Fahd szaud-arábiai király - 1.
|
1990. augusztus 13. hétfő (AFP/MTI-Panoráma) - Fahd,
Szaud-Arábia királya a vahhabita monarchia történetében az első
uralkodó, aki - hogy szembeszállhasson az iraki fenyegetéssel -
amerikai csapatokat engedett országa területére; jóllehet a
térségben éppen ő az a politikus, aki mindíg megegyezésre
törekedett, amikor az arab világnak válsághelyzettel kellett
szembenéznie.
Fahd ibn Abdul-Aziz Rijádban született 1923-ban, nem sokkal az előtt, hogy apja, Abdul-Aziz ibn Szaúd megalakította a királyságot. 1959-től oktatási miniszter, 1962-től belügyminiszter, majd emellett 1967-től második miniszterelnök-helyettes volt. 1959 és 1975 között egymás után irányította a Legfelsőbb Olajtermelési Tanácsot, az Egyetemi és Ifjúságügyi Tanácsot, majd a Zarándoklati Főbiztosságot. 1975-től, idősebb bátyja, Fejszál király meggyilkolásától ő volt a trónörökös és a monarchia ,,erős embere,, , s 1982. júniusában követte a trónon másik bátyját, Khaled királyt.
Fahd 1979-ben részt vett a tuniszi arab csúcsértekezleten, s kénytelen volt a távolból nyomon követni országa történetének egyik legsúlyosabb válságát, amikor egy ötszáz fős fegyveres kommandó megszállta a mekkai Nagymecsetet. Ugyanebben az évben tört ki az iraki-iráni háború, amely szintén fontos szerepet játszott a majdani uralkodó politikájának alakításában. Nagyrészt Fahd kezdeményezésére alakult meg 1981. májusában az Öböl-menti Együttműködési Tanács, amely Szaud-Arábiát, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emirátusokat, Katart, Bahreint és Omant egyesíti. A szervezet egyes tagjai ugyan próbáltak kiegyensúlyozott politikát folytatni a hatrcoló felekkel kapcsolatban, a hat monarchia azonban, mint közösség, politikailag és pénzügyileg is Irakot támogatta. A több mint 30 milliárd dollárra becsült anyagi segítség nagy részét Rijád biztosította.
Fahd uralkodása alatt Szaud-Arábia az Iszlám szent helyeinek, Mekkának és Medinának védelmét tartja legfőbb céljának, annál is inkább, mivel ezt az 1979 óta a siíta főpapság által vezetett Irán mind erősebben vitatja. A király 1986-ban megkapta a ,,két szent mecset szolgája,, hivatalos címet - ez a Kába-követ, a szentek szentjét őrző mekkai mecsetet és a Mohamed próféta maradványait rejtő medinai mecsetet jelenti. (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 14:41
|
Vissza »
|
|
A fenyegetett uralkodó: Fahd szaud-arábiai király - 2
|
Az Iránból érkezett zarándokok és a szaudi biztonsági erők közötti 1987. júliusi véres összecsapások, majd Szaud-Arábia teheráni nagykövetségének lerohanása tovább rontotta a muzulmán világ vezetőjének szerepére törekvő két ország kapcsolatait. A végső szakítás 1988. márciusában következett be, miután Rijád Teheránt tette felelőssé több, a királyság területén elkövetett merényletért. Azóta Irán a hagyományos zarándoklatot is bojkottálja.
Világi téren Fahd király legjelentősebb tette a hadsereg, ezen belül is a légierők modernizálása. 1988-ban 132 harci repülőgépet vásárolt Nagy-Britanniától - a több mint 25 milliárd dolláros tranzakciót ,,az évszázad fegyverüzletének,, nevezték.,
Diplomáciai téren az uralkodó trónra lépése óta az óvatosság és a konszenzus-keresés útját járja minden, az arab világot érintő kérdésben. A palesztinok és az afgán mudzsahedek ügyének támogatója, s fontos közvetítő szerephez jutott olyan regionális kérdésekben, mint a libanoni válság, vagy az iraki-szíriai viszály.+++
MTI-Panoráma
1990. augusztus 13., hétfő 14:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|