|
|
 |
|
 |
Felc.: Szabad György: Főc.: "Történelmi vállalásunk,
hogy a demokrácia ne csak vendég legyen"
|
alc.: Beszélgetés az Országgyűlés elnökével
Budapest, 1990. augusztus 13. hétfő (MTI-Press)
Az ember számos tevékenységét diktálhatja parancs. Utasításba
adható, hogy mikor mit kell ünnepelni. A mostani nemzedék ily módon
tanúja volt, hogy az ideológia zavarba került, amint a lélek naptára
jelezte a történelmi emléknapot. Voltak tehát átértelmezett
ünnepeink, mint például augusztus 20.
Nevezhették azonban bárminek, az volt, amit a magyarság
nemzedékről nemzedékre hagyományozott; a nagy király életműve nem
foglalható aktuálpolitikai keretbe.
Dr. Szabad György, az Országgyűlés augusztusban megválasztott
elnöke, történész, ezt hangsúlyozta az ünnep alkalmából adott
interjúban.
alc.: Szent István ünnepe kötelez
- Augusztus huszadika az a nap, melyet Magyarországon legelőször
nyilvánított ünneppé törvény. Ez a döntés közel 900 éves. Szent
László király idejében, 1092-ben a szabolcsi zsinat - ez
gyakorlatilag országgyűlést jelentett - tette kötelezővé a Szent
Király ünnepének megtartását. 1222-ben pedig az Aranybulla arról a
királyi kötelezettségről szól, hogy ezen a napon a király
Székesfehérvárott ülje meg az ünnepet, ahová minden tisztségviselő,
sőt minden nemes - hiszen ez még a kiváltságok világa volt - elébe
járulhasson és vitás ügyeikben az uralkodó igazságot oszthasson. A
törvény kimondta, hogy ha az uralkodó akadályoztatása folytán ezen
nem vesz részt, akkor helyette a nádorispán tegye. Tehát olyan,
kezdetben inkább egyházi jellegű, de hamarosan világi szerephez
jutó, az állami életben nagy jelentőségű ünnepről van szó, melyet -
legyünk büszkék rá
- 900 éve ül meg a magyarság. Mindehhez
hozzáteszem, hogy jövőre lesz száz esztendeje, hogy a magyar
országgyűlés munkaszüneti nappá változtatta augusztus huszadikát.
Olyan nap ez, amelyen indokolt, hogy államalapító királyunkra,
igazságosztó királyainkra és országnagyjainkra emlékezzünk
S arra,
hogy mindenre, amit teszünk, hogy jól tegyük, a múlt is kötelez,
hiszen István király óta alig 33 nemzedék váltotta magát ezen a
földdarabon. (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 11:29
|
Vissza »
|
|
Történelmi vállalásunk 2.
|
Tehát minden egyes nemzedék elkötelezett a múlt, a magyar nemzet
fennmaradása iránt, de még inkább a jövő iránt. Mert ha mi nem
mentjük át legjobb hagyományainkat a jövőnek és ha nem teremtünk új
hagyományokat, mit örökölnek utódaink? A legfontosabb teendőnk, hogy
a demokrácia, melyért 200 esztendeje harcolnak a magyarság
legjobbjai, ne csak vendég legyen Magyarországon, amint volt
1848-49-ben, 1918-ban, 1945-46-ban, 1956-ban, hanem a mi történelmi
vállalásunk eredményeként örök kísérője legyen nemzetünk életének
- Elnök úr, Ön történész, hogyan látja, mit tart fontosnak az
elmúlt hónapok sorsdöntő változásaiból?
- Államalapító királyunk ünnepe kapcsán én azt tartom a
legfontosabbnak, hogy a magyar állam életének a megújításáért folyik
a küzdelem. Ennek a megújulásnak az a tartalma, hogy a parancsok
kormányozta ország helyébe a törvények kormányozta ország lépjen,
hogy Magyarország sorsát ne önkény határozza meg, hanem a
népakaratot érvényesítő képviseleti rendszer, amely törvényes úton
mindig megújítható, az alkotmányosság követelményei szerint. A nép
ezt leginkább abban érzékeli, hogy az egypárti uralmat több párt
versengése, vitája váltotta fel. Nagyon remélem, hogy e fontos
mozzanat lényegét is tapasztalni és értékelni fogja, azt, hogy a
döntések az általa választott képviselők mérlegelésén alapuló
döntések. Azaz, a szabadság nem anarchisztikus formában ölt testet,
hanem mindenekelőtt a törvény uralmában.
- A pártállam letűnésével eufórikus állapot volt tapasztalható.
Ennek a szükségszerű elmúlásával, a hétköznapi gondok közepette lát-
e lehetőséget, hogy a politizálásról leszoktatott nép követni tudja
azokat a vitákat, amelyek itt a Házban zajlanak sorsunk jobbításának
jegyében?
alc.: A rendszer önmagát fogja igazolni
- Úgy gondolom, hogy az eufória, a mámor nem lehet olyan közeg,
melyben a közélet tartósan létezhet. Természetesnek tartom, hogy a
hétköznapi figyelem alapján alakul ki a nép véleménye. Azt remélem,
hogy népünk józanul fogja figyelni a fejleményeket. Nem a mámor
visszatérésére gondolva, de nem is amiatt, mert olyan gyermeteg
lenne, hogy föltételezné: a több mint négy évtizedes diktatura után
azonnal teljesülhet minden demokratikus remény. Ha már azt elérjük,
hogy ez a figyelem józan, sokat elértünk. Azt ugyanis követni fogja
a gondos mérlegelés. (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 11:30
|
Vissza »
|
|
Történelmi vállalásunk 3.
|
Észre fogja venni, hogy a parlamenti viták, a politikai életet
általában jellemző nézetkülönbségek, a szokatlan összecsapások
döntően nemzetféltésből, jó szándékból erednek és azt célozzák, hogy
ne egymás legyőzése, hanem meggyőzése révén szülessen a törvényhozói
döntés. Ha a figyelem elvezeti a népet ahhoz, hogy a különféle
álláspontokat mérlegelje, akkor remény van arra, hogy a döntések
többségével a nép is egyetért.
- Mi történik akkor, ha nem ért egyet?
- Fennmarad a lehetősége, hogy korrigáljon a következő
választáson, hiszen a demokrácia javításának ez a békés, az
alkotmányos útja. Akkor majd megint a kezében lesz a döntés, de ez
már nem lesz annyira alkalomszerű, mint a mostani választásokon.
Ugyanis ha jól figyelt és jól mérlegelt, akkor az országgyűlési
ciklus leteltével már tudni fogja, hogy miért arra a képviselőre
szavaz, akire szavaz. Miért arra a pártra voksol, amelyiket előnyben
részesít. A demokrácia meggyökeresedése a nép számára lehetőséget
nyújt arra, hogy megerősítse korábbi állásfoglalását, vagy
felülvizsgálja azt. A demokrácia ereje éppen abban van, hogy
korrigálni tudja önmagát vér nélkül, felfordulás, bosszúhadjáratok,
az azoktól való félelem nélkül. Ennek a ritmusnak ki kell alakulnia,
miután most mindezt megalapoztuk. A rendszer önmagát fogja igazolni;
abban is, hogy az egyenes folytatást kínálja és abban is, hogy a
változtatás lehetőségét biztosítja. A demokráciának azonban két
fontos pillére van. Létezik a többség bizalmát élvező felelős
kormány, amely az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Hiányzott
azonban a harmadik pillér. És ez a helyi önkormányzatok
demokratizálása.
alc.: A harmadik pillér az önkormányzat
- A Parlament az utolsó, hosszúra nyúlt ülésén elfogadta az
önkormányzati törvényt. A szeptember végi választásokon érvényesül
majd a hatalom - a helyi hatalom - megszerzésének eddig nem
gyakorolt módszere. Ön az imént a demokrácia meggyökeresedéséről
beszélt, a Parlament aspektusából; mit jelent mindez az önkormányzat
helyi értelmezésében?
- Az ország kormányzását a Parlamentnek felelős kormány látja
el. Vannak azonban olyan helyi igazgatási feladatok, amelyeket, ha a
központra bizzuk, olyan kockázatot vállalunk, hogy elszakítjuk attól
a közegtől, ahol a szabályozásra ténylegesen szükség van és a
környezetismeret is adott. (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 11:31
|
Vissza »
|
|
Történelmi vállalásunk 4.
|
A helyi jogszabályok alkotásához helyi önkormányzati szervek
kellenek: megyei közgyűlés, városi elöljáróság, falusi-községi
elöljáróság. S hogy legyenek olyan választott személyek, akik
egyfelől e testületeknek felelősek a helyi rendelkezések
érvényesítéséért, másfelől az országos kormányzati intézkedéseket
érvényesítik. Két jellegzetességet tartok fontosnak: mindenekelőtt
demokratikusan választott személyek legyenek - tehát nem fentről,
akár nyiltan, akár fülbesúgással kijelölt emberek (ismerjük: "édes
egykomám, ezt szeretném én polgármesternek"), hanem akiket
ténylegesen lentről, szabályozott jelölési eljárással,
demokratikusan választanak meg. És a második jellegzetesség: mint
ahogy a kormányt felelősségre vonhatja az országgyűlés, úgy vonhassa
felelősségre a helyi önkormányzat képviselőit is a helyi,
demokratikusan megválasztott önkormányzati testület. Ennyi az egész.
Ha ez a harmadik pillér is meglesz, akkor a demokratikus fordulat
kiteljesedik, a nép azokkal szembesül, akiket a többség választott
meg.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy sem az országos, sem a helyi
szinten választottakat politikai felelősségük mellett semmilyen
választás sem menti fel a jogi felelősség alól. A politikai
felelősség a kormány esetében azt jelenti, hogy az Országgyűlés
előtt számol el, s ha magyarázatát a többség nem fogadja el,
megbuktathatja a kormányt. Ilyen felelősséggel tartozik az
önkormányzat minden tisztségviselője is. Jogrendszerünk, a magyar
demokratikus igazságszolgáltatás gondoskodik arról, hogy a megtévedt
köztisztiviselő a polgármestertől a köztársasági elnökig védve
legyen a zaklatásoktól, de arról is intézkedik, hogy indokolt
esetben bármelyikük bíróság elé állítható legyen. Ezért is van, hogy
a vádat képviselő legfőbb ügyészt, a népakarat legfőbb
letéteményesét az Országgyűlés választja; meg is tette. Ezért van,
hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét is a Parlament választja;
megtette. A jogrendszerről szólva itt emlékeztetek rá, hogy a
többség dönt, de a kisebbség jogainak sérelme nélkül
Ez azt
jelenti, hogy az Alkotmány minden egyénnek és minden, az egyénekből
önként formálódó közösségnek a jogait biztosítja, nemre, vallásra,
nemzetiségre, etnikumra való tekintet nélkül. Ezekben az alapvető
jogokban a többség nem sértheti a kisebbséget
Jogrendszerünk
biztosítja, hogy az esetleges jogsérelmekkel szemben bárki
megtalálja a jogvédelmet. A többség érvényesítheti akaratát, de nem
foszthatja meg a kisebbséget, vagyis az ellenzéket attól, hogy
szabadon, tisztességesen bíráljon. (folyt. )
1990. augusztus 13., hétfő 11:31
|
Vissza »
|
|
Történelmi vállalásunk 5.
|
A többség akaratának érvényesülését a kisebbség nem
akadályoztathatja, ám a többségnek biztosítani kell mindazokat a
politikai feltételeket, amelyek a demokrácia alapelvét a
gyakorlatban megtestesítik. Nevezetesen azt, hogy a nép döntése
alapján a kisebbségből, törvényes formák között többség lehet, s a
többségből pedig kisebbség.
alc.: "A többség, velem együtt kezdő"
- Professzor úr, Ön az egyetemi katedrát cserélte fel a
Parlament elnöki pulpitusával. Ott a hallgatók szerették és
tisztelték, nem tűnödött el azon, hogy voltaképpen hallgató korú
honatyák érdes, netán tiszteletlen hangot ütnek meg?
- Alakuló intézményben működünk, ahol a többség, velem együtt
kezdő. Ilyen körülmények között össze kell köszörülődnünk. Ez az
egyik mozzanat. A másik: én tanárként sem álltam tekintélyelvi
alapon, a Ház elnökeként sem. Amit biztosítani szeretnék, az egyedül
az, hogy az Országgyűlés minél jobban ellássa jogszabályalkotó
feladatát. S hogy segítsem azokat a képviselőtársaimat, akiknek
talán lehetőségük van arra, hogy a jelenleginél többet tegyenek
ennek érdekében. Ha azonban lenne olyasvalaki - és nincs okom
feltételezni, hogy ilyen van -, aki fontosabbnak tartja a
magamutogatást, az önreklámot, pártja céljainak a közcélok fölé
emelését, azt megpróbálnám a házelnök számára adódó eszközökkel a
jogszabályalkotás útjára terelni. A kisebb-nagyobb nézeteltérések
nyilván az összeköszörülődés hiánya miatt fordultak elő. Öröklött
házszabályokkal dolgozunk, amelyek még az egypárti parlament testére
készültek. A lényeg, hogy az Országgyűlés május óta annyit
produkált, amennyit kevés parlament mondhat el ilyen rövid idő
alatt.
- Végül egy személyes kérdést engedjen meg. Össze tudja
egyeztetni az itteni tevékenységét a történész-kutató munkájával?
Egyáltalán van ideje, hogy folytassa, amit kutatóként eddig végzett?
- Nagyon nehéz pontot érintett, mert azt kell mondanom, hogy
nem. Nem tudom folytatni, mert az ember életszakaszai sajnos, nem
úgy váltják egymást, - hogy egy volt tanárom mondatát idézzem - mint
az őrtálló katonák: az egyik jön, szalutál és átadja a helyét. A
munkaidőm pillanatnyilag úgy oszlik meg, hogy 95 százalékot foglal
le a parlamenti tevékenység és csak 5 százalék marad a vállalt,
egyéb kötelezettségeim teljesítésére. (folyt.)
1990. augusztus 13., hétfő 11:32
|
Vissza »
|
|
Történelmi vállalásunk 6.
|
Az egyetemen fizetés nélküli szabadságot kértem az Országgyűlés
megalakulásának napján. Már csak néhány órát tartottam, elbúcsúztam
hallgatóimtól, akiket nem hagyhattam cserben. Az említett 5 százalék
ezt jelentette, részben meg azt a munkát, amit a nyomda vár.
- Professzor úr, köszönöm a beszélgetést.
(MTI-Press)
kl
1990. augusztus 13., hétfő 11:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|