|
|
|
|
Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. november 9., péntek - Jelentősen lefaragott
jogalkotási listát terjeszt a kormány az Országgyűlés elé az év
hátralévő heteiben. Mindenekelőtt azoknak a törvényeknek a
megalkotását szorgalmazza, amelyek feltétlenül szükségesek az ország
működőképességének fenntartása érdekében - közölte László Balázs
kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. A korábbi 34-el szemben
a kormány csütörtöki ülésén 20 tételből álló törvénykezési csomagot
hagyott jóvá. Ennek 3 fő csoportja tartalmazza a jövő évi adózással,
a költségvetéssel, illetve az újonnan alakult önkormányzatok
működésével kapcsolatos törvénytervezeteket. A sürgető tennivalókra
tekintettel a kormány arra kéri a törvényhozást, hogy a karácsonyi
ünnepek után a lehető leghamarabb üljön össze; lehetőleg még
januárban tartson rendkívüli ülésszakot.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alapján a kormány rendeletileg felemelte a lakossági betétek kamatainak felső határát. Eszerint november 20-tól 4 százalékponttal emelkedik a különböző betéti fajtákra adható kamatok felső határa: a látra szóló betéteknél 14-ről 17 százalékra; az egy éven belüli lejáratú, de előre meghatározott időre lekötött betéteknél 22-ről 26 százalékra növekszik; míg az egy éven túli, de három éven belüli lekötésű betétek esetében a kamat felső határa 26-ról 30 százalékra emelkedik. A kormány a gazdálkodó szervezetek egymás közti viszonyában a késedelmi kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresére emelte. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az érintetteket adósságaik mielőbbi megfizetésére ösztönözze, megszüntetve ezzel a hírhedtté vált ,,sorbanállást,,.
A kormány áttekintette az 1945 és 1963 között törvénysértő módon, illetve az 1956-os forradalomban való részvételükért elítéltek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét. A most megszületett kormányrendelet - a már korábbi jogi rehabilitációt mintegy kiegészítve - meghatározza az érintetteknek nyújtott kárpótlás mértékét. A rendelet hatálya azokra a személyes szabadságukban korlátozott emberekre terjed ki, akiket 1945. január 1. és 1963. december 31. között internáltak, kitelepítettek, deportáltak, a szovjet katonai bíróságok politikai okokból elítéltek, illetve a világháború utolsó hónapjaiban a Szovjetunióba hurcoltak. Rehabilitálják, illetve kárpótolják azokat is, akiket internálás vagy kitelepítés céljából őrizetbe vettek, de internálásukra mégsem került sor. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A felmérések szerint a tervezett intézkedések mintegy 120 ezer nyugdíjaskorú embert érintenek. A kárpótlás mértéke a következőképpen alakul: a személyes szabadság korlátozásának esztendei összeadódnak, s ennek alapján az első év után havi 500 forint nyugdíjkiegészítés illeti meg a törvénysértő módon elítélteket. Minden további ,,fogságban,, töltött év után plusz havi 250 forint nyugdíjkiegészítés jár. Ha valakit 5 évnél hosszabb időre fosztottak meg személyes szabadságától, akkor az ötödik évtől kezdődően már 300 forint havi nyugdíjkiegészítés jár minden letöltött év kárpótlására.
A csütörtöki kormányülésen Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára bejelentette, hogy a Közös Piac 20 millió ECU (mintegy 24 millió dollár) segélyt ajánlott fel Magyarországnak kukorica vásárlására, enyhítendő az aszálykárokat. (A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az idei rendkívüli aszály kövekezetében csaknem 2,4 millió tonnával kevesebb kukorica termett. Mint ismeretes: Bush elnök 47,5 millió dolláros támogatást ajánlott fel Magyarországnak. Ebből 7,5 millió dollár ,,tiszta segély,, , 40 millió dollár pedig kedvezményes hitel takarmány vásárlására.) A Földművelésügyi Minisztérium a szokásos takarmányforgalmi csatornák kiiktatásával kívánja értékesíteni a segélyként érkező takarmányt, hogy ezzel letörje az indokolatlanul magas hazai árakat.
A kormány csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatta a modern magyar államiság történetének első nemzetbiztonsági törvényjavaslatát. Döntött arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség bevonásával még egyszer alaposan megvitatják, átdolgozzák a tervezetet, amelyet decemberben hoznak ismét a kormány elé. A tervezet alapelvei közé tartozik, hogy a nemzetbiztonsági szervezeteknek depolitizáltnak kell lenniük, meg kell teremteni alkotmányos felügyeletüket, s a jogszabályoknak tartalmazniuk kell az emberi, állampolgári jogok tiszteletben tartásának garanciáit is.
A kormány törvénymódosító javaslatot fogadott el a bíróságokról, a büntető törvénykönyvről és a büntető eljárásról. A változások lényege, hogy a Btk. módosításával felszámolják a katonai bíróságokat és a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumát, s helyettük a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek elbírálására külön katonai tanácsokat hoznak létre a köztársasági elnök által kijelölt fővárosi és egyes megyei bíróságokon, illetve a Legfelsőbb Bíróságon. A külön katonai ügyészségek egyelőre megmaradnak. Egy másik lényeges módosítás szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjai büntetőjogi értelemben ezután nem számítanak katonának. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 14:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Az illetékekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott különböző módosító indítványokat is áttekintette a kormány, s közülük számosat elfogadhatónak talált. Ezek közé tartozik, hogy az illetékmentes ajándékozás felső határát 150 ezer forintra emelik. Az adó-, vám- és illetékkötelezettséget megállapító határozat ellen benyújtott lakossági kereset illetékdíja 5 ezerről 2 ezerre csökkenne.
A belügyminiszter előterjesztésére a kormány határozott arról, hogy a leendő köztársasági megbízottnak az nevezhető ki, aki állam- és jogtudományi képesítéssel és legalább 5 éves jogi egyetemi végzettséghez kötött munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal, esetleg más egyetemi végzettséggel, és legalább 10 éves szakirányú gyakorlattal rendelkezzék.
A tájékoztatóba bekapcsolódott Szabó Tamás munkaügyi államtitkár is, aki a válságos foglalkoztatási helyzetben lévő térségeknek nyújtandó támogatásról számolt be. Az államtitkár bevezetőként emlékeztetett arra, hogy még a Németh-kormány javaslatára 5,5 milliárd forintot szánt a költségvetés foglalkoztatási célokra, újrakezdési kölcsön, munkanélküli segély, kritikus körzetté nyilvánítás címén. Az erősen diszfunkcionálissá vált újrakezdési kölcsön folyósítását és a munkahelyteremtő beruházásokat azonban az Antall-kormány felfüggesztette. A kormány csütörtöki ülésén megszületett döntés lényege, hogy a foglalkoztatási alapból 130 millió forint többlettámogatást folyósítanak Székesfehérvárnak és térségének a várható elbocsátások anyagi terheinek enyhítésére. (A térségben a székesfehérvári Videotonnak különféle gyáregységei, telephelyei vannak, s a nagyvállalat nehéz helyzete miatt esetleg tömeges létszámleépítésre kerülhet sor.) Pécs térségére 500 millió forintot használhatnak fel az alapból a helyi érdekegyeztetés során. Az összegek abban az esetben használhatók fel teljes egészében, ha a létszámleépítések az érintett térségekben elérik az 1300 főt. Ha ennél kevesebb embert bocsátanak el, akkor a pénz arányos részét folyósítják csak. A kormány döntött arról is, hogy Baranya megyében a fel nem használt - és tulajdonképpen zárolt - munkahelyteremtő beruházás összegét a kritikus körzetté nyilvánítással mintegy többletforrásként felhasználhatják. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál 1450, a Borsodnádasdi Lemezárugyárnál pedig 240 ember korengedményes nyugdíjazása terheinek felét átvállalja a Foglalkoztatási Alap. Az államtitkár megelégedéssel számolt be arról is, hogy eredményesen működnek az Érdekegyeztető Tanács különféle fórumai, több munkabizottsága. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1016 sz. hírre
|
Mai mtib1016 számú, Szóvivői tájékoztató (1. rész) című hírünk 1. bekezdésének 7. sorában a szám helyesen: ... csütörtöki ülésén 24 tételből --
(MTI)
1990. november 9., péntek 14:55
|
Vissza »
|
|
Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Szabó Tamástól Botos Katalin vette át a szót. A pénzügyminisztériumi államtitkár az üzemanyagár-emelkedés ellentételezésével kapcsolatos kormánydöntést ismertette. Ennek lényege, hogy a kormány az idén a mezőgazdasági ágazatba tartozó gazdálkodó szervezeteknél, illetve az autóbusszal menetrendszerű belföldi személyszállítást végző vállalkozók esetében támogatás formájában kompenzációt irányzott elő. A kormány ezzel szeretné megakadályozni, hogy ezekre, a lakosság ellátását alapvetően érintő területekre tovább gyűrűzzenek az üzemanyagár-emelés hatásai.
A pénzügyminisztériumi államtitkár ismertetését követően László Balázs röviden beszámolt annak a közvéleménykutatási felmérésnek eredményeiről, amelyet a Médián Kft. végzett a Belügyminisztérium megbízásából. (A felmérésről készült jelentést pénteken teljes terjedelmében közreadta az Országos Sajtószolgálat.)
A kormányszóvivői tájékoztatás záróaktusaként megjelent a sajtókonferencián Antall József. A kormányfő a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt pontokba szedett nyilatkozatot olvasott fel a magyar belpolitikát és a kormányzatot érintő időszerű kérdésekről. (A kormányfő nyilatkozatát teljes terjedelmében közöltük az (mtib1011 és 1012 számú hírekben). (MTI)
1990. november 9., péntek 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|