|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. július 24., hétfő - A Budapesten tanító orosz szakos tanárok átképzését a következő két évben 23-26 millió forinttal segíti a fővárosi tanács, illetve a kerületi tanácsok, s az átképzés költségeinek további 65 százalékát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fedezi a foglalkoztatási alapból. Így az érintett pedagógusoknak nem kell fizetniök átképzésük ért. Egyebek között erről határozott hétfői ülésén a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága.
Mint ismeretes, az 1989/90-es tanévtől az általános iskolákban csak egy idegen nyelv tanítása lesz kötelező. A nyelvválasztásról a szülői munkaközösség véleményének kikérésével a nevelőtestület dönt. A testület elé került írásos előterjesztés szerint az intézkedés nehéz helyzetbe hozta az iskolákat, mivel a választható nyelvoktatás általános megkezdésére még hiányoznak a feltételek. A kezdeti időszakban várhatóan a szülők többsége igényli majd a nyugati nyelvek bevezetését, jóllehet azok oktatására nincs elegendő tanár. A jelenlegi orosz szakos tanárok teljes körű foglalkoztatása megoldhatatlan, ezért - a feszültségek feloldására - átmeneti intézkedéseket kell tenni. Ennek része az orosz szakos nyelvtanárok átképzése, erre az eddigi felmérések alapján 1.132 pedagógus jelentkezett Budapesten. Közülük 1.500-an idegen nyelv tanulását, későbbi tanítását vállalták, a többiek más szakok megszerzését tűzték célul egyetemeken, főiskolákon. A végrehajtó bizottság a munka melletti átképzést tartaná célszerűnek a téli, a tavaszi és a nyári szünet egy részének felhasználásával. A testület úgy döntött, hogy a művelődési miniszternél kezdeményezi: az általános iskolai idegen nyelv tanításhoz - a pedagógus diploma mellett - legyen elegendő egy meghatározott szintű nyelvvizsga, tekintettel arra, hogy az alsófokú intézményekben nyelvoktatás és nem nyelv- és irodalmi tanítás folyik. A végrehajtó bizottság ezután a fővárosi közmű vállalatoknak a kilencvenes évekre szóló fejleztési és rekonstrukciós feladatairól tárgyalt. A testület megítélése szerint különösen nagy feszültség érzékelhető a vízellátási és csatornázási, valamint a köztisztasági feladatok területén. A műszaki elmaradások még a hetedik ötéves tervet megelőző időszakban keletkeztek, s a rendelkezésre álló források a szükségleteket nem fedezhették. Az elmaradások felszámolását nem lehet a szolgáltatások árába tejes mértékben beépíteni, ezért a jövőben is szükségesnek látszik a helyi és a központi támogatások fenntartása. (folyt.köv.)
1989. július 24., hétfő 14:51
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A végrehajtó bizottság hétfői ülésén áttekintette azokat a lehetséges helyszíneket, amelyeken 1995-ig új lakónegyedek épülhetnek. Az alkalmasnak tartott városrészekben a hetedik ötéves tervről áthúzódó, valamint az újonnan kijelölt területeken összesen 47.500 lakás épülhet telepszerű formában, illetve a kerületi tanácsok szervezésében. A következő tervidőszakban várhatóan alapvetően megváltozik a fővárosi lakásépítés összetétele, csökken a lakásjuttatás szociális jellege, s nagyobb hangsúly helyeződik a valóságos értéket tükröző piaci viszonyokra. Várhatóan mérséklődik a panelos, nagy lakásszámú lakótelepek iránti igény. Az évi 10-13 ezer lakás felépítéséhez azonban az ilyen lakónegyedek megépítésére is szükség van. A testület valamennyi szempontból alkalmas területnek ítéli a III. kerületi Mocsáros dűlő, illetve az Aranyhegy és a Taliga utca beépítését, Káposztásmegyer és Újpalota bővítését, valamint a rákospalotai városközpont megújítását. Fizetőképes kereslet esetén beépíthetőnek tartja a XVI. kerületi Ostoros, Bóbitás úti lakótelep további részeit, a XVIII. kerületi Fórum mozi környékét, s a XX. kerületi Szentlőrinci utcai lakótelep bővítését. A testület végezetül úgy döntött, hogy a római katolikus egyház kérésére meghatározatlan időre ingyenes használatba adja a XII. kerületi Mátyás király út 29. szám alatti ingatlant, amelyben 1979 végéig a Zirzen Janka nevelőotthon működött. Az egyház az épületben a Vak Gyermekek ,,Szent Anna,, Otthonát alakítja ki. Határoztak arról is, hogy a Városligetben elbontják az egykori kiállítási csarnokot, s a NIM pavilont, s a szomszédságában álló Xenon tornyot. (MTI)
1989. július 24., hétfő 14:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|