|
|
 |
|
 |
Lesz-e európai unió?
|
--------------------
München, 1990. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Antall
József miniszterelnök Helsinkiben kifejtette: az egyesült Európához
közelebb vinne, ha előbb Kelet- és Közép-Európában létrejönne az
unió. Lángh Júlia telefonon kérdezte meg ennek esélyeiről a
Párizsban élő Kende Péter politológust.
- Antall József miniszterelnök az Európai Demokrata Szövetség
helsinki találkozóján felvette, hogy meg kellene fontolni a
nyugat-európai unió mellett egy kelet-közép-európai unió
létrehoozását is. Legalábbis addig, amíg a nemzetek és nemzetiségek
szabad társulásaként kialakul az új Európa. Ez a gondolat korábban
már gyakran felvetődött különféle nemzetközi értelmiségi
találkozókon, még azokban az években, amikor az ilyesmi szinte
utópiának tűnt. Kende Péter politológus egyik résztvevője volt
ezeknek a közös nyilvános gondolkodásoknak a jövő Európájáról. Mit
gondol most Kende Péter, mi a véleménye a magyar kormányfő
Helsinkiben elhangzott javaslatáról?
- Én elsőre ezt a javaslatot nagyon rokonszenvesnek találom és
figyelemre méltónak. Nyugati kormánykörökben is sokan gondolják,
hogy a helyzet még korántsem érett meg a kelet-közép-európai
országok Európához való csatlakozására. És ezért közbeeső
megoldásokra van szükség, amelyeknek egyike például az öt ország
közötti szorosabb együttműködés - értem ez alatt Olaszországot,
Ausztriát, Magyarországot - és egy valóban másik variáns az, amiről
itt most Antall József említést tett. Kétségtelen fontos az, hogy az
érdekelt kelet-közép-európai országok, amelyek most szakadtak ki,
vagy most szakadnak ki a kommunizmusból, megpróbálják mindenekelőtt
egymás között rendezni a dolgaikat és nagyobb lélegzetű európai
csatlakozásról csak később legyen szó. (folyt.)
1990. augusztus 31., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Lesz-e európai unió? - 1. folyt.
|
Tehát első látásra ez a gondolat rokonszenves, mégis sok
tekintetben előttem aggályosnak tűnik a következő okokból. A
legnagyobb problémák mindig a szomszédos országok között vannak. Ha
ma Európában valaki felsorolja, melyek azok a nyugtalanító
problémák, amelyek megoldásra várnak, ezek között feltétlenül
említeni fogja a Magyarország és Románia közötti viszonyt.
Elképzelhető-e, hogy kialakuljon egy olyan kelet-európai unió,
amelyben Magyarország és Románia hangot talál egymással, nem sokkal
valószínűbb-e, hogy ezeket a problémákat nyugodtabban és
higgadtabban lehet megbeszélni összeurópai fórumokon, ahol az
érdekelt országok nemcsak egymás között találják magukat, hanem
bizonyos fokig pártatlan partnerek és ha úgy tetszik döntőbíróknak a
társaságában.
A rendezetlen problémákkal nem lehet unióba lépni. A
nyugat-európai országok uniója annak köszönheti a létezését, hogy a
problémák a háború után véglegesen rendeződtek közöttük. De
Magyarország és a szomszédos országok között van egy csomó
rendezetlen probléma és valószínűleg nemcsak Magyarországról kellene
így beszélni, Lengyelország és Csehszlovákia között is és
folytathatnám a sort. Amíg ezek a problémák a kétoldali
megbeszéléseken nem jutottak kielégítő nyugvópontra, addig egy ilyen
unió igazában véve elképzelhetetlennek tűnik előttem. Tehát egyrészt
hasznosnak látszik a terv és mindenképpen üdvözlendő, hogy a magyar
kormányfő egy ilyen propozícióval előáll és másrészt véleményem
szerint megvalósíthatatlan.
- Tehát első feladat lenne, hogy rendezzük végre közös
dolgainkat.
- Pontosan. +++
1990. augusztus 31., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|