|
|
 |
|
 |
Csehszlovákia - évforduló - (1.rész)
|
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. augusztus 21. kedd (MTI-tud) - A mélyreható
változások következetes és gyors végigvitelét, a régi rendszer
maradványainak mielőbbi felszámolását sürgette Václav Havel
csehszlovák köztársasági elnök kedden délután, a Vencel téren
mondott ünnepi beszédében.
Csehszlovákia megszállásának 22. évfordulóján - az eső ellenére
- százezres tömeg gyűlt össze a főváros legendás hírű főterén
rendezett nagygyűlésen. Felszólalt Petr Kucera, a Polgári Fórum
képviselője, Fedor Gal, a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen
mozgalom vezetője, Jelena Bonner, Andrej Szaharov professzor
özvegye, valamint Alexander Dubcek, a szövetségi gyűlés elnöke.
Ezután lépett a mikrofonhoz Václav Havel.
Az elnök megemlékezett a 22 évvel ezelőtti tragikus
eseményekről, és megállapította: az agresszió következtében
Csehszlovákiában a szovjet tömb egyik legkonzervatívabb kommunista
rezsimjét hozták létre. Az elmúlt két évtized tragikus
következményekkel járt, és ezek mélysége csak most válik igazán
láthatóvá.
Havel szerint különös légkörben kerül sor a mostani
megemlékezésre. Általános idegesség, általános elégedetlenség
tapasztalható - annak ellenére, hogy lezajlottak a szabad
választások, s az országnak szabad parlamentje, szabad sajtója és
demokratikus kormánya van. ,,Vontatottan halad a régi totalitárius
szerkezet széttörése,, - állapította meg az államfő, és egyebek közt
utalt arra, hogy egyelőre minden szinten érintetlen maradt a régi
bürokrácia. Ennél is nagyobb hangsúlyt helyezett azonban arra, hogy
- mint megállapította - az elmúlt húsz év, egy egész emberöltő alatt
kiölték a népből az alkotókészséget, a vállalkozási szellemet.
Havel mindenekelőtt a fiatalok nemzedékéhez fordult: ne
habozzanak belépni a politikai életbe, vállaljanak felelősséget a
közügyekért. ,,Járják át országunkat friss szelek,, - mondta
hallgatóságának Havel. Érvelése szerint 1968-ban volt bizonyos
logika abban, hogy csak lassan szabad előre lépkedni, nem szabad
provokálni a hatalmas szomszédot. ,,Ez azonban ma már nem érvényes.
Ma kizárólag rajtunk múlik, hogy milyen országban fogunk élni,, -
hangoztatta Havel. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd 19:48
|
Vissza »
|
|
Csehszlovakia - évforduló (2.rész)
|
Az elnök erőszakmentességre és türelemre intett, ugyanakkor
határozott és gyors cselekvést sürgetett. ,,Nyomást kell
gyakorolnunk a parlamentre, hogy alkosson jó törvényeket, és nyomást
kell gyakorolnunk a kormányra, hogy ne habozzon bátor döntéseket
hozni,, - szorgalmazta Havel, aki szerint lendületbe kell hozni a
privatizációs folyamatot, fel kell szabadítani a vállalkozói
energiákat. Megfigyelők fontosnak értékelik az elnök azon
gondolatát, hogy javítani kell a Munka Törvénykönyvén is, annak
érdekében, hogy ,,lehetővé váljon az alkalmatlan személyek, illetve
a szabotáló nomenklatúra rugalmas lecserelése,,.
A nagygyűlés előtt Václav Havel virágcsokrot helyezett el Szent
Vencel szobra előtt, a szónoklatok elhangzása után pedig a főváros
számos pontján folytatódott a programok sorozata.
A színinövendékek és a vállalkozóbb kedvű művészek - az invázió
évfordulóján - végrehajtották a maguk huszárrohamát a nagyérdemű
közönség szívének megnyeréséért. Metróaluljárókban, forgalmas
utcasarkokon követték egymást a zenés és a prózai műsorok, amelyek
közt inkább a bohókás könnyedség, mint az emelkedett komolyság
dominált. A járókelők a legváltozatosabb ,,szolgáltatásokban,, is
részesülhettek. Így például a történelmi Károly hídon szovjet tábori
konyhából mérték a gulyást, és aki akarta, az le is
fényképeztethette magát egy vörös csillaggal kidekorált
tankmaketthez támaszkodva, háttérben a Hradzsinnal.
A fővároson kívül is számos esemény kapcsolódott az
évfordulóhoz. Az észak-csehországi Liberecben nagygyűlés volt, és a
tanácsháza falán leleplezték az invázió polgári áldozatainak
emléktábláját. A dél-csehországi Pelhrimovban kiállítás nyílt, ,,A
totalitarizmus relikviái,, címmel. A kelet-szlovákiai Kassán mintegy
háromszáz 1968-as dokumentumfotót állítottak ki. A ,,dezinvázió,,
névre elkeresztelt utcai Happening-sorozat Pozsonyban is nagy
tömegeket vonzott. A szlovák fővárosban virágok borítják azokat a
helyeket, ahol 1968. augusztus 21-én emberéletet oltottak ki.
Ugyancsak Pozsonyban tették közzé a Nyilvánosság az Erőszak Ellen
mozgalom felhívását, amely - összhangban a megnyilatkozások
általános irányvonalával- a múlt felidézése után erőteljesen
kiemelte a közeljövő feladatait, a diktatúra maradványainak sürgető
felszámolását.
Szintén az évfordulóhoz időzítették azt a bejelentést, hogy
Lengyelország a csehszlovák legfőbb ügyyészségnek átadott olyan
hivatalos dokumentumokat, amelyek az 1968-as bevonulással
kapcsolatosak. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd 19:52
|
Vissza »
|
|
Csehszlovákia - évforduló - (3.rész)
|
A keddi csehszlovák lapok természetesen bőséges terjedelemben
foglalkoztak az évfordulóval, és általában kommentárjaikat is ennek
a témának szentelték. Az írások közül kiemelkedik az az interjú,
amelyet a Rudé Právo, a csehszlovák kommunisták lapja, valamint a
Pravda, a szlovák KP orgánuma közölt, azonos szöveggel. A
meginterjuvolt személy Zdenek Mlynar, a 1968-as Prágai Tavasz
egykori ,,ifjú titánja,,, aki annak idején kb-titkárként
ideológiával foglalkozott. Mlynar az invázió után Dubcekkel együtt
,,élvezte,, a moszkvai vendégszeretetet, így szemtanúja volt a
csehszlovák vezetők megaláztatásának. Mlynar-t később kizárták a
pártból, majd Ausztriába emigrált. A tavaly novemberben hatalmat
vesztett CSKP központi sajtója most ezzel a címmel közölte a vele
folytatott beszélgetést: ,,beszéljünk most már nyíltan,,.
Mlynar alapgondolata: le kell számolni azzal az illúzióval, hogy
a bolsevizmus megreformálható. A politólogus ezzel egyértelműen arra
utal, hogy a CSKP-ban késik a november óta ígért megújhodás, a
,,korszerű baloldali párttá,, válás.
Ugyancsak érdekes írás olvasható a szlovák Rolnicke Noviny című
lapban. Az újság összegző cikket közöl azokról a jogellenes
cselekedetekről, amelyeket az öt megszálló ország csapatai követtek
el Csehszlovákiában a bevonulást követő négy hónap során. Eszerint
53 személyt lőttek agyon, 38-an lettek a hivatalos minősítés szerint
közlekedési baleset áldozatai, és több mint négyszáz személy
sebesült meg. Eddig ezeket az adatokat lakat alatt tartották. A
Nyitrán állomásozó magyar csapatok halálos kimenetelű atrocitást nem
követtek el, de feljegyezték, hogy három tehergépkocsi-vezetőt egy
magyar járőr bántalmazott - írja a Rolnicke Noviny.
A keddi eseményekkel nem ért véget a 1968-as megemlékezések
sorozata. Prágában még öt napig folynak a művészeti előadások, a
számos helyen nyitott emlékkiállítások továbbra is nyitva tartanak.
Kedden este a csehszlovák tévéhiradó a belföldi
eseményösszefoglaló után, még a nemzetközi hírcsokorra való áttérés
előtt, filmtudósításban számolt be a Göncz Árpád által adott
fogadásról, a tavaly augusztusban viharos körülmények közt Prágában
járt FIDESZ-esek budapesti elismeréséről.+++
1990. augusztus 21., kedd 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|