|
|
|
|
Mi módosul az alkotmánymódosítás során?
|
---------------------------------------
München, 1990. június 20. (SZER, Magyar híradó) - Az alkotmánymódosítás általános, majd részletes vitáját alaposan figyelemmel kísérők sem tudták mindig kiismerni magukat az országgyűlési viták során, hogy - egy-két kiemelten tárgyalt kérdéstől eltekintve - mi minden módosul még a magyar alkotmányban.
A képviselők végül is tegnap a több mint 50 módosító javaslatnak kevesebb, mint egyharmadát megszavazták.
Milyen alkotmányt fogadott el tegnap a magyar parlament? Szilágyi Sándor:
- Röviden úgy mondhatnánk: az 1949-es sztálini alkotmány többször módosított, de most végre a többpártrendszerű demokráciához és a piacgazdasághoz igazított változatát.
A sajtó általában azt emeli ki a most elfogadott szövegből, ami pozitív, ami korszerű. Ezek szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amely biztosítja a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás jogát. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogait parlamenti biztosok védik: az államforma a parlamentáris demokrácia.
És itt máris a negatívumokhoz érkeztünk. Mi az, ami kikerült a korábbi alkotmányból, illetve mi az, amit nem fogadtak el a honatyák a módosítóindítványok közül?
Amikor a parlamentáris demokráciát említetettem, arra utaltam, hogy az államfőt, a köztársaság elnökét a most módosított alkotmány értelmében a parlament választja 5 évre. Ha a népszavazás ezt majd megváltoztatja, akkor elnöki demokráciában fogunk élni.
Nem említettem még, de érdemes megjegyezni: a köztársaság főbb szimbólumai - így a zászló és a címer - megmaradtak a régi formájukban. A képviselők ugyanis egyik hagyományos formának sem tudták megszerezni a minősített többséget. Nem tartozik szorosan a tárgyunkhoz, de emiatt alighanem jónéhány párt tagsága morogni fog majd, hisz elég fura, hogy továbbra is a Kádár-címer előtt kell örök hűséget fogadnunk - hogy csak egy példát mondjak. (folyt.)
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Alkotmánymódosítás - 1. folyt.
|
Kikerültek viszont az alkotmány szövegéből a tervutasításra, a szocialista eszmeiségre utaló részletek, s igencsak megritkították a képviselők azoknak az eseteknek a számát is, melyekhez korábban kétharmados szavazati többség kellett. Ez már nem az államforma, hanem a kormány működésének a kereteit érinti. Azt mondhatjuk: kiszélesítve ezzel a kormány mozgási-, döntési szabadságát.
Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni: a Fidesz kontra kisgazda vitában - hogy tudnillik a földről szóló törvény elfogadásához kétharmados, avagy egyszerű többséget írjon-e elő az alkotmány - végül a kisgazda álláspont győzedelmeskedett: elegendő lesz tehát az egyszerű többség.
Viszont a kereszténydemokrata álláspont győzelmeként könyvelhetjük el, hogy az államforma meghatározásából elhagyták a szociális jelzőt. Emlékeznek rá: a kereszténydemokraták úgy érveltek, hogy ne tegyük a köztársaság elé ezt a szót, amíg nem igaz, hogy valóban szociális.
Az alkotmánymódosítás módosításainak tehát elég pozitív a mérlege. Pozitív még akkor is, ha az állampolgárt többnyire csak közvetve érinti, abban tudniillik, hogy akiket ezzel megbízott - a képviselők, a kormány, meg az állami élet többi szereplői - világosabb jogelvek alapján, és kevesebb akadállyal ténykedhetnek a köz javára.
(folyt.)
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
|
|
- Alkotmánymódosítás - 2. folyt.
|
Nyilván módosítják még ezt az agyonmódosított alkotmányt. Hogy mást ne mondjak: a helyhatóságokról szóló új törvény is alkotmánymódosítással jár.
S hogy mikor lesz végre egy korszerű, új alkotmányunk? Szakértők szerint leghamarabb egy-másfél év múlva. Addig pedig érjük be - gondolom könnyen beérhetjük - azzal, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, mely biztosítja a tulajdonhoz való jogot és a vállalkozás jogát, védi a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, s megszabadult a tervutasítás, meg a szocialista eszmeiség terhétől. +++
1990. június 20., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|