|
|
|
|
Megkezdődött a nemzeti alaptanterv vitája (1. rész)
|
1990. május 24., csütörtök - Antall József miniszterelnök
levélben kívánt sikert a tanácskozáshoz, Andrásfalvy Bertalan
művelődési és oktatási miniszter elsőként kért szót a magyar
közoktatás és pedagógia megújítása fundamentumának szánt nemzeti
alaptanterv első fogalmazványának csütörtökön, Székesfehárvárott
megkezdődött vitáján.
Az alaptanterv az első lépés az oktatás szabadsága felé. Megvalósításához nemcsak a pedagógusok felhalmozott tudására, hanem főként egyéniségére lesz szükség - hangsúlyozta a miniszter, majd az érzelmi nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, ezt már az óvodában el kell kezdeni, hiszen a magyar ifjúsággal kapcsolatos problémák egy részét az érzelmi nevelés elmaradása okozza.
Ezután Győriványi Sándor munkaügyi miniszter szólt a résztvevőkhöz. A kelet-ázsiai országok példáját idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek az országok tekintélyes részben annak köszönhetik gazdasági sikereiket, hogy kiemelt figyelmet fordítottak a leggyorsabban megtérülő beruházásra, a nevelésre és az oktatásra. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy hasonló esetben nálunk sem maradnak el a gazdasági eredmények.
Végül Báthory Zoltán, a nemzeti alaptanterv előkészítő bizottságának vezetője tartott ismertetőt. Kiemelte, hogy a nemzeti alaptanterv elsődleges célja az iskolai pedagógiai folyamatok felszabadítása a központi állami kontroll és befolyás alól, valamint a szakértelmen és felelősségtudaton alapuló pedagógiai önállóság és autonómia kiterjesztése.
Az alaptanterv - hangoztatta - a társadalmi, politikai rendszerváltás iskolai, pedagógiai vetületének jelentős lehetősége és eszköze. Pedagógiai javaslat a most alakuló oktatáspolitika számára. Azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság iskoláiban milyen közös érvényű értékek szellemében milyen tudást kell tanítani, milyen készségeket és képességeket kell kifejleszteni a tanulókban. A nemzeti alaptanterv azáltal, hogy csak az alapvető tudást és értéket kívánja meghatározni, sokféle világnézetű és igen különböző pedagógiai szemléletű iskola működését teszi lehetővé. (folyt.köv.)
1990. május 24., csütörtök 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött a nemzeti alaptanterv vitája (2. rész)
|
Nem tanterv a fogalom hagyományos értelmében, hanem egységes kiindulási alap az iskolák helyi programjai és az alternatív tantervek számára. Nagy mozgásteret biztosít az iskoláknak és a nevelőknek. Olyan értékeket fogalmaztak meg benne, amelyek elfogadhatóak minden iskolafenntartó számára, amelyre azok saját értékrendszerüket is felépíthetik.
A tervet a hazai és az európai tanítási hagyományokat a XIX-XX. századi magyar, angol, német, francia és svéd tanterveket, oktatási tanulmányokat is figyelembe véve dolgozták ki megalkotói.
Megvalósításának természetesen feltételei is vannak. Kiemelkedik ezek közül az iskolai finanszírozási rendszer felülvizsgálata, az intézmények személyi, anyagi, tárgyi feltételeinek javítása, a céleszközök pedagógiai információi, és szolgáltatási rendszer működtetése, valamint a pedagógusképzés és továbbképzés megreformálása. A követelményrendszerhez új vizsgarendszert is kidolgoznak majd.
A székesfehérvári vita után, az ott elhangzottak figyelembevételével készül majd a második fogalmazvány - amelyet már minden iskolának meg akarnak küldeni. Ez várhatóan őszre készül el. Az azután összeálló végleges terv kerül majd, valószínűleg tavasszal, az Országgyűlés elé.
A székesfehérvári tanácskozás pénteken 12 szekcióban folytatódik. (MTI)
1990. május 24., csütörtök 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1056 sz. hírre
|
Mai mtib1056 számú, Megkezdődött a nemzeti alaptanterv vitája (1. rész) című hírünk 1. bekezdésének 3. sorában a funkció helyesen:
művelődési és közoktatási miniszter -----
(MTI)
1990. május 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|