|
|
 |
|
 |
Kormányalakító parlamenti ülés (31. rész)
|
1990. május 22., kedd
A munkálkodó nép nyugalmat, biztonságot igényel. Nem titkolhatjuk el
azonban, hogy a nemzeti megújhodás nemcsak a hatalom korábbi
birtokosainak, kedvezményezettjeinek helyzetét ronthatja, hanem
mindazokét is, akik a múlt örökségeként életképtelenné, feleslegessé
váló tevékenységeket folytatnak. A munkanélküliség, az átképzés, az
újrakezdés terhei, a fogyasztás átmeneti visszaesése, a gazdaság
súlypontjainak átrendeződése, az infláció egyes lakosságcsoportokra
- önhibájukon kívül - különösen súlyos terheket háríthat. A kormány
a szent istváni intelmek, a humanista és nemzeti szolidaritás
szellemében törekszik arra, hogy a megújhodás viharának méltánytalan
kárvallottjai is érezhessék a társadalom törődését, együttérzését.
Számít arra, hogy az átmeneti áldozatok vállalásának eredményeként a
nemzeti megújhodás, a nemzeti újjáéledés programja már középtávon is
teremt és mozgósít olyan fejlődési energiákat, belső és külső
erőforrásokat, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi válsághelyzet
felszámolását, a jólét emelését és az ország európai felzárkózását.
Ehhez azonban nem elég a program, ehhez nem elég a szándék a kormány
részéről, ehhez bizalomra és türelemre van szükség az Országgyűlés,
és ami még ennél is fontosabb, a magyar nép egésze részéről.
Bocsássák meg, ha ismét Deák Ferencre hivatkozom, illetve egy
1848 tavaszán elmondott parlamenti beszédének örökérvényű, de jelen
helyzetünkben különlegesen időszerű üzenetére. ,,Azokat is, akik a
jelenlegi átalakulásnak nem barátai, igyekeznünk kell barátaivá
tennünk: csak kezet fogva érhetünk célt, s ha magunk közt
összebomlunk, nem is kell külső ellenség, mert az ország magát teszi
semmivé.,, Az ország mai állapota, korábbi, viszonylag jobb éveinek
válságosra fordulása nem a mi tevékenységünk következménye. De az
örökség átvétele és megoldása nekünk jutott osztályrészül.
Nehéz történelmünk üzenete: ha a nemzet létérdekeiről van szó,
egymás mellett kell állnunk alapvető kérdésekben, és ez vonatkozik
nemcsak a koalíció politikai pártjaira, nemcsak az általunk
megbecsült ellenzékre, hanem vonatkozik mindazokra, akik e hazában
élnek. Ebben a szellemben, egy megszülető modern magyar
parlamentarizmus otthonában, a magyar közjogi folytonosság házában
kérem erre a kormánytöbbséget és kérem erre az ellenzéket, amelynek
felelőssége éppen olyan, mint a kormányzaté. Van kormány- és van
ellenzéki felelősség, és úgy gondolom, ez az Országgyűlés e rövid
néhány hét alatt is megmutatta Európának és a világnak, hogy
működőképes, kormányzópártokat és ellenzéket befogadni képes
Parlament, amely képes lesz a magyar jövő alapjait együttesen
lerakni. E szellemben kérem a kormány törekvéseinek megvalósításához
a nemzet és a Parlament bizalmát, támogatását. (folyt.köv)
1990. május 22., kedd 19:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|