|
|
 |
|
 |
A húsvét ünnepi szertartásai
|
1990. április 15., vasárnap - A kereszténység kétezer éves
hagyományai szerint köszöntötték húsvétkor Jézus Krisztus
feltámadásának emlékezetét az ország templomaiban. Az egyházközségek
ünnepi szertartásokkal, istentiszteletekkel és egyházzenei
hangversenyekkel emlékeztek a feltámadás misztériumára. Több helyen
tartottak olyan szertartásokat - nyilvános körmenetet, passiójátékot
-, amelyekre negyven év óta most először kerülhetett sor. A magyar
és a nemzetiségi lakosság évszázados népi hagyományokat elevenített
fel húsvét vasárnapján.
Az ország legrégibb keresztény városában, Pécsett, ahol a
rómaiak idejére nyúlik vissza a keresztény vallás eredete, minden
eddiginél nagyobb számban vettek részt a hívők a húsvéti
szertartásokon. A zsúfoláisig megtelt székesegyházban Mayer Mihály
megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét; a múlt évben történt
beiktatását követően ez volt az új pécsi főpap első húsvéti
nagymiséje. A belvárosi plébániatemplomban húsvéti virrasztást
tartottak a szombatról vasárnapra virradó éjszakán: a tűzszentelést,
a gyertyaáldást és a vigiliai szentmisét követően - negyven év óta
először - feltámadási körmenettel emlékeztek Jézus húsvét hajnalán
történt feltámadására.
A Szent István alapította pécsi egyházmegyében mintegy kétszáz
templom szervezett a hivők számára feltámadási körmenetet
nagyszombat estéjén, majd tartott ünnepi szentmisét húsvét
vasárnapján. Az országrész többnemzetiségű voltának megfelelően
magyarul, németül és horvátul csendültek fel az egyházi hirdető
énekek.
Hagyományos tisztelettel ülték meg a húsvét ünnepét a
baranyai-tolnai falvakban, ahol régi szokások keltek életre ez
alkalommal. A magyarok és a horvátok az ünnepi istentisztelethez
kapcsolódóan ételszentelést tartottak. A pap jelképesen megáldotta a
kosarakban elhelyezett, hófehér vagy hímzett vászonkendőbe takart
főtt sonkát, főtt tojást, kenyeret és kalácsot, vasárnap reggel azt
fogyasztották a családok. A német nemzetiségű falvak lakói hajnalban
kimentek a temetőbe szeretteik sírjához, ahol imával és
elmélkedéssel várakoztak a nap felkeltéig. Ez a kegyeletes aktus
annak a bibliai eseménynek az emlékezetét őrzi, hogy húsvét hajnalán
az apostolok és a jeruzsálemi asszonyok felkeresték a városon kívül
levő sziklasírt, Jézust Krisztus eltemettetésének helyét. (MTI)
1990. április 15., vasárnap 14:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|