|
|
|
|
Libération - Közép-Európa (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 15. csütörtök (MTI-tud) -
Közép-Európában még fel kell találni a demokráciát - erre a
következtetésre jut a közép-európai gazdasági és politikai
átalakulást elemző cikksorozatnak csütörtöki folytatásában Serge
July a Libération francia lapban. A cikk ezúttal főként a magyar, a
lengyel, az NDK-beli és a román politikai helyzet azonosságait és
különbségeit elemzi. Egyik következtetése, hogy bár a kommunista
pártok ,,elvesztették a hatalmat a fővárosokban,,, de a mindennapok
szintjén hatalmuk jórészt megmaradt, mert az államapparátusban
változatlanul jelen vannak képviselőik. Magyarországról azt írja,
hogy a kormány a leginkább kompromittált vezetők számára lehetővé
tette a nyugdíjba vonulást, ,,zajos felháborodást váltva ki,,.
A cikk második megállapítása az, hogy a reformkommunisták, akik sok esetben a változások kezdeményezői voltak, nem voltak képesek stabilizálni a folyamatokat, maguk is nehéz helyzetbe kerültek. Idézi Bihari Mihály és Tabajdi Csaba véleményét, Pozsgay Imre példájára hivatkozva.
,,A magyar példa azt is napvilágra hozta, ami valamennyi kommunista rendszerre jellemző: mivel a pártnak elvi monopóliuma volt a képzés terén, a kommunista párt alakította ki az elit zömét... A többé-kevésbé reformpárti kommunisták továbbra is kulcsszerepet töltenek be az átalakításban. A reformereknek azonban, Budapesten éppúgy, mint Kelet-Berlinben vagy Varsóban, nem sikerült kellő gyorsasággal előre haladniok a demokratizálásban: még a leginkább reformpártiakat is állandóan fékezték a konzervatívok, azok a lobbyk, amelyek az apparátus szociális érdekeit védelmezik. A demokratikus forradalom ugyanis a funkcionáriusok közül soknak szociális tragédiát jelent,, - írja a cikk. (folyt.)
1990. február 15., csütörtök 14:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Libération - Közép-Európa (2.rész)
|
,,Pozsgay Imre példája Magyarországon, Hans Modrow példája az NDK-ban jellegzetesen mutatja a volt kommunista reformerek kudarcát: egyetlen pillantra sem tudták stabilizálni a kormányzást,, - írja a lap, példaként említve az MSZP helyzetét is, amely a cikkíró szerint ,,egyetlen pillantban sem volt képes rákényszeríteni politikáját,, a kormányzásra.
A szerző írásában azt hangoztatja, hogy a soron következő parlamenti választások korántsem vetnek véget majd a bizonytalanságnak, Magyaroszágon pedig könnyen elvezethetnek ,,egy kormányozhatatlan parlament,, kialakulásához. A reformereket csak széles körű nemzeti koalíció kialakulása mentheti meg - vélekedik egyebek között a Libération cikkírója. +++
1990. február 15., csütörtök 14:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|