|
|
|
|
NKK - kedd délelőtt (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. december 12. kedd. (MTI-tud.) - Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában, kedden délelőtt Mihail Gorbacsov szokatlanul rövid megnyitó beszédével megkezdte munkáját a Népi Küldöttek 2. Kongresszusa. A tíz naposra tervezett ülésszak első ülése is megmutatta, hogy a májusi első kongresszushoz hasonlóan most is heves, gyakran a személyeskedésig fajuló viták várhatók és bizonyította: a jelenleg érvényes szovjet alkotmány már sem a türelmetlenkedőket, sem a fontolva haladókat nem elégíti ki, az alaptörvény több cikkelyének - így egyebek között a napjainkban már sokat vitatott, az SZKP vezető szerepét rögzítő hatodik paragrafusónak - megváltoztatása csak idő kérdése, bár a módszereket és az előkészítést illetően fennmaradtak a kibékíthetetlen ellentétek a legfőbb szovjet néphatalmi szervben.
Mihail Gorbacsov megnyitójában utalt az első kongresszus, május óta végzett feszített ütemű munkára, amely a politikai intézményrendszer gyökeres reformját volt hivatva szogálni. Eredményesnek minősítette a Legfelsőbb Tanács munkáját e történelmi időszakban, s úgy fogalmazott, hogy a szovjet társadalomban is tudati áttörés valósult meg: a párt által kezdeményezett átalakítás, a szocialista jogállam megteremtése visszafordíthatatlanul a tömegek ügyévé vált. Az eddig végzett törvényhozói munkából elsősorban a gazdasági megújhodást lehetővé tévő dokumentumokat emelte ki a Legfelsőbb Tanács elnöke, majd ezzel összefüggésben - hosszú idő multán először - ismét az ,,uszkorenyie,, (gyorsítás) kifejezést használta, a reformok ütemének fokozását sürgette, mert az eredmények jelentős előrelépést jelentenének a szovjet társadalom konszolidációjának irányában. A NKK munkaelnökséget választott, amelybe az LT elnökén és elnökhelyettesén kívül csak a 15 köztársaság egy-egy képviselője került be. Megválasztották a kongresszus titkárságát is. Itt egy ukrán képviselőről bontakozott ki éles vita, amely már csaknem az ukrán nacionalizmus és történelmi hagyományok boncolgatásáig fajult. De végül az elnök fellépése, az ukrán képviselőcsoport későbbi állásfoglalását kérő döntése megnyugtatta a kedélyeket. Számos félreértés, derültség forrása volt a Kongresszusi Palotában egyelőre ideiglenes jelleggel felszerelt szavazógép, de ebben valószínűleg nem a szállító Philips cég volt a hibás, hanem a honatyák gyakorlatlansága, idegenkedése a jelentős időmegtakarítást jelentő gépesített szavazatszámlálástól. De végül is órák múltán megbarátkoztak az új gépezettel a küldöttek. (folyt.)
1989. december 12., kedd 11:51
|
Vissza »
|
|
NKK - kedd délelőtt (2. rész)
|
Gorbacsov terjesztette elő a napirendi pontokra vonatkozó javaslatot: a mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően kerülne sor a legfontosabbnak tartott napirendi pontnak, a kormány beszámolójának megvitatására. Ez a gazdaság válságának leküzdésével, a reformok továbbvitelével, a XIII. ötéves terv célkitűzéseivel foglalkozik. Rizskov kormányfő beszámolóját szekcióüléseken vitatná meg a kongresszus. Ez után vitatnák meg a választási reform kapcsán szükséges alkotmánymódosításokat, tekintenék át az LT által elfogadott törvényeket, hoznák létre az alkotmányjogi bizottságot, hallgatnák meg az első kongresszuson életre hívott bizottságok jelentését. Az első két napirendi ponthoz nem volt hozzászóló. Annál hevesebb vita bontakozott ki az alkotmánymódósítással kapcsolatos pont körül. A balti képviselők, köztük Mariu Lauristin, az észt népfront vezetője szorgalmazta, hogy az NKK foglalkozzék az elavult, a fejlődést akadályozó hatodik cikk felülvizsgálatával is. Ez az SZKP vezető szerepéről intézkedik. Kijelentette: a balti államok parlamentjei egyetértenek abban, hogy a korábbi megfogalmazást el kell vetni és azt a pártokról, esetleg a politikai intézményrnedszerrel foglalkozó paragrafussal kell helyettesíteni. Egy másik balti képviselő ugyancsak ezt szorgalmazta, utalva arra, hogy a hatalom még nincs a szovjetek kezében, s ezt épp a tbiliszi tragédia, az azt megelőző események, Jegor Ligacsov Jazov honvédelmi miniszternek adott szóbeli utasítása támasztja alá. A Komszomol egyik képviselője kezdeményezte azt is, hogy a szakszervezeteknek, a Komszomolnak előjogokat bizotosító hetedik cikkelyt is változtassák meg. Sokan felvetették, hogy ha az alkotmányt változatlanul hagyja, az LT törvénysértésre kényszerül, hiszen a földről, a tulajdonról, az állami berendezkedésről módosítások nélkül nem lehet dönteni. Andrej Szaharov akadémikus ezért azt javasolta, hogy a gazdasági reformokat akadályozó összes cikkelyt érvénytelenítsék és támogatatta a hatodik cikkely megváltoztatását. Egy képviselő a demokratikus centralizmus elvét törvényesítő harmadik cikkely eltörléséért emelt szót, míg egy másik az egyesülési szabadságot szabályozó cikkely átfogalmazását szorgalmazta. A fontos ügyrendi kérdésről történő szavazás előtt Mihail Gorbacsov szünetet rendelt el. Ezzel a szovjet TV befejezte egyenes közvetítését a kongresszusról. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a televízió és a rádió este sugározza az NKK aznapi ülését.+++
1989. december 12., kedd 12:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|