|
|
 |
|
 |
Jogi bizottság - maratoni ülés (1. rész)
|
1989. november 16., csütörtök - Számos törvénymódosítási javaslatot és képviselői önálló indítványt tűzött napirendjére - a novemberi ülésszakra készülve - az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön kezdődött ülésén, amelyen megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke is.
Elsőként Vona Ferenc (Pest megye), az alkotmánybíróság bíráinak
megválasztását előkészítő bizottság elnöke arra kérte
képviselőtársait, értelmezzék az alkotmánybíróságról szóló
törvénynek a bírák szakmai feltételeit megállapító rendelkezését,
mivel az - véleményük szerint - nem egyértelmű. Az említett 5.
paragrafus (2) bekezdéséről Kulcsár Kálmán és Szilbereky Jenő
mondott szakvéleményt. Álláspontjuk eltért egymástól: az
igazságügyminiszter szerint e rendelkezés értelmében
államigazgatásban dolgozó szakember nem jelölhető e tisztségre. A
Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel szemben úgy vélte, hogy - a bírák,
ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok mellett - az államigazgatási
szerveknél jogi alaptevékenységet végzők is elnyerhetik e
megbízatást, hiszen végzettségük ebben az esetben szakirányú.
A vitában szót kért Raft Miklós - akinek személyével
kapcsolatban e jogértelmezési probléma korábban felvetődött - , s
visszalépett alkotmánybíróvá jelölésétől. Méltánytalannak tartotta
azonban, hogy ilyen ,,formális jogértelmezéssel,, ki lehessen
szorítani e tekintélyes testületből a közigazgatási szakembereket.
Szükségesnek tartotta megjegyezni: Kulcsár Kálmánnak is szerepe volt
abban, hogy vállalta a jelöltséget, hiszen a miniszter korábban úgy
vélekedett, hogy eddigi szakmai életútja megfelel a jogszabályi
előírásoknak. Furcsállotta, hogy a miniszter két hét alatt
megváltoztatta véleményét.
Kulcsár Kálmán ismét leszögezte, hogy nem személyekről, hanem
jogértelmezésről, tartalmi és formai kérdésekről van szó. Mint
mondotta, az alkotmánybíróság hiteléhez nem férhet kétség. Ha már a
jelöléskor megkérdőjelezhető valakinek a személye, az
bizalmatlanságot eredményez az alkotmánybírósággal szemben.
Ezt követően foglalt úgy állást a jogi bizottság - öt
tartózkodással -, hogy az idézett bekezdést ,,tágabban kell
értelmezni,, azaz az államigazgatás területéről is jelölhessenek
alkotmánybírát. E véleményük indokolását az Országgyűlés elé
terjesztik. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (2. rész)
|
Elhangzottak olyan vélemények is, hogy az ,,állva maradt,, négy
jelölt is mondjon le, és tiszta lappal kezdődjön újra a jelölés. Ám
mivel a jelölő bizottság támogatja a négy jelöltet, a bizottság
egyenként szavazott a személyekről, s nem emelt kifogást Kilényi
Géza, Solt Pál, Sólyom László és Zlinszky János jelölése ellen. Az
ötödik helyre az MSZP tehet javaslatot a jelölő bizottságnak.
Vélemények szerint ez nem okoz majd nehézséget, hiszen az MSZP
,,tarsolyában,, több rátermett személy is van.
Megtárgyalta a bizottság Roszik Gábor önálló indítványát,
amelyben a Pest megyei képviselő a Polgári Törvénykönyvnek az
alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit javasolja módosítani. A jogi
bizottság támogatta a javaslatot, azzal, hogy az előterjesztő a
végrehajtáshoz szükséges szabályokkal egészítse ki módosító
indítványát. Egyetértettek a Munka Törvénykönyvének módosításával
is, miszerint: ,,a munkaviszony létesítésekor és a munkaviszonyból
származó jogok és kötelezettségek meghatározásakor tilos hátrányos
megkülönböztetést tenni a dolgozók között nemük, koruk,
nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, illetve politikai
meggyőződésük miatt.,,
A Büntető Törvénykönyv módosításához - amely megszünteti a
szigorított őrizetet - László Jenő igazságügyminiszter-helyettes
fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott: ez az intézkedés a
bevezetése óta eltelt másfél évtizedben nem hozta meg a kívánt
eredményt, nem vette elejét a többszörös visszaesők bűnözésének. Az
új Büntető Törvényvkönyv büntetési rendszerében azonban ki kell
munkálni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek továbbra is
védik a társadalmat a megrögzött bűnözőkkel szemben.
Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye) aggodalmának adott hangot
amiatt, hogy az utóbbi időben szinte minden ülésszakon módosították
a Btk-t. Úgy vélte, időszerű a büntetési rendszer felülvizsgálata,
de nem úgy, hogy egyenként kiiktatják a különböző intézkedéseket,
büntetéseket. Filló Pál (Budapest) a lakosság hangulatára hivatkozva
nem támogatta a bejelentett javaslatot, mondván: a közvélemény úgy
ítéli meg, hogy a bűnözők egyre szabadabban garázdálkodhatnak,
minden egyes jogszabálymódosítás valamilyen formában könnyítést
tartalmaz számukra. A bizottság végül támogatta a törvényjavaslatot.
Ugyancsak elfogadásra javasolták az Országgyűlésnek - az
alkotmánymódosítással összefüggésben - a bírósági, az ügyészségi és
a honvédelmi törvény módosítását. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (3. rész)
|
Délután került napirendre az illetéktörvény, amelynek
módosítását a közelmúltban elfogadott, január 1-jén hatályba lépő, a
ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről szóló törvény tette
szükségessé. A javaslat értelmében az útlevél kiadásának illetéke
500 forint, a kivándorlási szándék bejelentésekor 200, annak
útlevélbe történő bejegyzésekor 800; a bevándorlás kezdeményezésekor
1000, az engedély érvényességének meghosszabbításakor 500 forint
illetéket kell leróni. (folyt. köv.)
1989. november 16., csütörtök 17:32
|
Vissza »
|
|
Jogi bizottság - maratoni ülés (4. rész)
|
Az ülésen élénk vita kerekedett arról, mi lesz a
pénzügyminisztériumi rendeletek által szabályozott illetékekkel. A
minisztérium illetékesei szerint semmiképpen sem szabadna
bizonytalan helyzetet teremteni, a költségvetésnek mindenképpen
szüksége van ezekre a bevételekre is. A képviselők viszont
ragaszkodtak az illetékek teljes, törvényi szabályozásához. Végül is
olyan kompromisszum született: július 1-jéig a kincstár a korábbi
PM-rendeletek alapján szedheti a megállapított illetékeket. Azt
követően már csak olyan illetékek behajtására kerülhet sor,
amelyeket törvény szabályoz. A bizottság ezzel a kiegészítéssel
elfogadta az illetékről szóló törvényjavaslatot.
Ezután meglehetősen hosszadalmas vitára került sor a
beterjesztett adótörvény-javaslatokról, a jövő évi költségvetési
irányelvekről és a hároméves kormányprogramról. Farkas István
pénzügyminiszter-helyettes megpróbálta meggyőzni a képviselőket
arról: mindenképpen szükség van az új adótörvényekre. Ám a jogi
bizottság tagjainak többsége kételkedett ebben. Többen
megkérdőjelezték: szükséges-e egyáltalán a jelenlegi Parlamentnek új
adótörvényeket alkotni, elegendő lenne a meglévő
személyijövedelemadó-táblát némileg korrigálni, s a régi
jogszabályokat továbbra is érvényben hagyni. Mivel a kormány korábbi
ígéreteit nem tartotta be, a társadalom, a szavazók bizalmatlanok,
nem látják a beterjesztett program megvalósításának garanciáit. A
képviselők többsége úgy vélekedett: amennyiben mégis napirendre
tűzik az adótörvényeket, ez csak a társadalmi feszültséget növeli.
Ezért Tallóssy Frigyes (Budapest) végül is azt javasolta: a
pénzügyminiszter ne terjessze a Parlament elé az érintett
törvényjavaslatokat.
A képviselők végül is elnapolták a döntést. A jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság pénteken délelőtt 10 órakor folytatja
ülését, s akkor határoznak arról: hogyan foglaljanak állást a
kérdésben. (MTI)
1989. november 16., csütörtök 18:14
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|