|
|
|
|
Európai Közösségek - NDK (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. november 12. vasárnap (MTI-tud) - Az Európai Közösségek bizottsága szombaton brüsszeli források szerint ,,kötetlen,, eszmecserét folytatott az NDK-beli fejleményekről, s ezen egyöntetűen az a vélemény jutott kifejezésre, hogy közeledésre, a kötelékek erősítésére van szükség a közösség és a jövendőbeli, ,,megreformált,, NDK között - anélkül azonban, hogy ez az NDK közösségi tagságáig elvezetne.
A megbeszélésről, amelyen a bizottság mind a 17 tagja részt vett, Jacques Delors elnök álláspontjának megfelelően semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. A belga hírügynökség által publikált értesülések szerint vita folyt arról, hogy növelni kell-e a kelet-európai országok reformjainak támogatására szánt költségvetési keretet. Mint ismeretes, a Miniszteri Tanács - a bizottság javaslatára - 200 millió ECU-t, mintegy 220 millió dollárt irányzott elő az úgynevezett Phare-terv keretében Magyarország és Lengyelország reformjainak támogatására, s az Európai Parlament ezt az összeget 300 millió ECU-re emelte. Jacques Delors, a bizottság, illetve Roland Dumas, a Miniszteri Tanács elnöke a jövő hét második felében Varsóba és Budapestre látogat, hogy a Phare-terv megvalósításáról, a lengyel és magyar igényekről tárgyaljon a két ország vezetőivel, politikai tényezőivel. A bizottság az Európai Közösségek javaslattevő-, illetve végrehajtó szerve, míg a döntéseket a tagállamok külügyminisztereiből álló Miniszteri Tanács, illetve az állam- és kormányfők csúcsértekezletei hozzák. A Miniszteri Tanács csak a bizottság által az asztalára helyezett javaslatok alapján hozhat döntéseket. A júliusi párizsi hetes tőkés csúcsértekezlettől az Európai Közösségek kapta azt a feladatot, hogy hangolja össze a magyar és lengyel reformok támogatására vállalkozó 24 tőkés ország erőfeszítéseit. Az NDK akkor nem számított még reformországnak. Miután az NSZK az NDK-val való forgalmat ,,belnémet kereskedelemnek,, minősíti, az NDK-ra ebben a forgalomban eddig sem vonatkoztak az Európai Közösségek vámhatárai - ezért sokan nevezik a közösség ,,tizenharmadik tagjának,,. Ez az NDK viszonylagos gazdasági sikereinek egyik legfőbb magyarázata. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 12:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Közösségek - NDK (2.rész)
|
Az Európai Közösségek és a KGST-országok közös nyilatkozatának tavaly júliusban történt aláírása után a közösség és az NDK között is létrejöttek a diplomáciai kapcsolatok és puhatolózó megbeszélések kezdődtek egy kétoldalú megállapodásról. A közösség általános tárgyalási gyakorlata szerint a puhatolózó megbeszélések célja kidolgozni azt a hivatalos felhatalmazást, amelyet a bizottság előterjesztése alapján a Miniszteri Tanács ad meg a tárgyalóküldöttségnek - ez már lényegében meghatározza, mit tartalmaz majd a szerződés. Tavaly július óta Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal kötött a közösség megállapodásokat. A közösség külügyminisztereinek november 6-iki ülésén úgy döntöttek, hogy folytatni kell a puhatolózó, előkészítő megbeszéléseket az NDK-val. Ez módot nyújthat arra, hogy az új helyzetnek megfelelően alakítsák ki a tárgyalási felhatalmazást. A belga hírügynökség által idézett közösségi források szerint a közösségi biztosok úgy vélekedtek, hogy amennyiben az NDK teljesíti a reformokra és demokratizálásra vonatkozó ígéreteit, erősíteni kell vele a társulási kapcsolatokat (ez értelemszerűen az NSZK-n keresztül megvalósuló lehetőségekre utal). Ilyen közeledést javasolhat a közösség Magyarországnak, Lengyelországnak és az EFTA-országoknak is. Arról, hogy milyen formában valósulhat meg a közösség és az EFTA - az Európai Szabadkereskedelmi Társulás - együttműködése, december 19-ikén külügyminiszteri szintű találkozót rendeznek a két szervezet között. +++
1989. november 12., vasárnap 12:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|