|
|
|
|
Az Október 23. Bizottság - Deutsch-interjú
|
------------------------------------------ London, 1989. szeptember 26. (BBC, Panoráma) - Október 23-ika az 1956-os forradalom kitörésének az évfordulója nemcsak az Országgyűlésen került napirendre. Tegnap Budapesten ülést tartott az Október 23. Bizottság. Az ülésen a körülbelül 20 független szervezet képviselői közös állásfoglalást fogadtak el. Munkatársunk, Iván Zoltán telefonon érdeklődött a szervezet soros elnökénél, Deutsch Tamásnál: vajon mi késztette az Október 23. Bizottságot állásfoglalásuk kiadására? - Az Október 23. Bizottság, amely körülbelü két héttel ezelőtt alakult meg, mára körülbelül 20 ellenzéki és független szervezetet tömörít magába. A 25-iki megbeszélésünkön elfogadtunk egy állásfoglalást - amelynek a címe: Állásfoglalás október 23. megünnepléséről, a nemzeti megbékélésről -, illetve a 23-ikára tervezett budapesti ünnepségekről, megemlékezésekről tárgyaltunk. Ami az állásfoglalásunkat illeti, én azt hiszem, a rádióhallgatók is végig tudják hallgatni, lévén elég rövid és amennyiben felolvasom egyértelművé válik, hogy miért fogalmaztuk meg, mi késztetett minket arra, hogy ezt az állásfoglalást kiadjuk. Állásfoglalásunk így hangzik: "Az 1956-os forradalom és szabadságharc, a magyar és európai törtnelem kiemelkedő eseménye. Idén, 33 év után először nyílik lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Az Október 23. Bizottság - Deutsch - 1. folyt.
|
1.) A leghatárzottabban elítéljük az 1956. november 4-iki szovjet katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan, véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa pirosbetűs nemzeti ünneppé, munkaszüneti nappá október 23-ikát. 2.) Az MSZMP a március 15-iki és június 16-iki sikertelen próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál mást, mint az MSZMP 1956. utáni szégyenteljes szerepének mai hatalomátmentési törekvésének elkendőzését. A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a politikai, gazdasági kiváltságjogokról való lemondását, a valódi demokrácia megteremtését jelenti és nem egy-egy történelmi dátumhoz kapcsolódik." A konkrét előzménye ennek az állásfoglaás-megszövegezésnek az volt, hogy három tagszervezet - amely tömörült az Október 23. Bizottságba: a Recski Szövetség, a Politikai Foglyok Szövetsége, illetve a TIB - részére a Budapesti Pártbizottságtól érkezett egy meghívás, hogy ők saját politikai nézeteik elmondása érdekében vegyenek részt egy megbeszélésen, egy vitán a budapesti pártbizottság képviselőiel. Mi úgy ítéltük meg, hogy ez egy újabb felvonása, egy újabb eseménye annak az elkendőző, ködösítő MSZMP-magatartásnak, amely - mint az az állásfoglalásunkban is szerepel - március 15-ikét és június 16-ikát is megelőzte. Az volt a szándékunk, hogy próbáljuk tiszta vizet önteni a pohárba. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23. Bizottság - Deutsch - 2. folyt.
|
Tettük ezt azért, mert az elmúlt napokban napvilágot látott az Országgyűlés azon indítványa, hogy nem nemzeti ünneppé szeretné nyilvánítani most következő ülésszakán október 23-ikát, hanem a nemzeti emlékezés napjává. Túl azon, hogy igazából nem is tudjuk elképzelni, hogy milyen egy nemzeti emlékezés napja, mi határozottan le akartuk szögezni, hogy továbbra is az a követelésünk, hogy október 23. végre legyen nemzeti ünnep. - Az Oktáber 23. Bizottság milyen megemlékezést tervez az évforduló kapcsán? Mik a konkrét tervek? - Ami a konkrét terveinket illeti, a fővárosban négy nagyobb megemlékezés lesz 23-ikán. Azért mondtam, hogy nagyobb, mert az egyes kerületekben a különböző politikai szervezetek helyi csoportjai tartanak megemlékezést, azonban ezeket is az ő szándékaik szerint is, a mi szándékunk szerint is prábáljuk összehangolni a központi megemlékezésekkel. A központi megemlékezések időrendi sorrendben 23-ikán úgy történnek, hogy 13 órakor kezdődik a Kilián laktanyánál, illetve a Corvin köznél a megemlékezés. Innen az ott emlékezők elvonulnak a rádió elé, majd onnan érnek el a Parlamenthez, ahol 18 órakor kezdődik a nagy központi ünnepség. Ide érkezik az a csoport is, amelyik 14 órakor gyülekezik a Gellért téren a Műszaki Egyetem előtt. Innen a Bem tér érintésével vonul a Margit hídon át a Parlamenthez, míg egy harmadik csoportja az ünneplőknek a Hősök terén koszorúz, és innen a Népköztársaság útján vonulva jut el a Parlamenthez. (folyt.)
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
|
|
- Október 23. Bizottság - Deutsch - 3. folyt.
|
A mai megbeszélsünkön már kijelöltük a szónokokat, akik 1989. október 23-ikán ünnepi beszédet mondanak. Hogy néhány nevet említsek: Rácz Sándor, Hornyák Tibor, Zimányi Tibor és még sokan mások, lévén hogy a négy helyszínen közel 10-11 ünnepi beszéd fog elhangzani. +++
1989. szeptember 26., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|