|
|
|
|
Washingtoni beszélgetés Szűrös Mátyással
|
---------------------------------------- Washington, 1989. szeptember 21. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) - Most Horváth János, Amerika Hangja magyar osztályának helyettes vezetője Szűrös Mátyással, a magyar Országgyűlés elnökével beszélget: - Kedves hallgatóink ezúttal nem a szokásos 18-as stúdiónkból jelentkezünk, hanem a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségéről, ahol vendégünk dr. Szűrös Mátyás, a magyar parlament elnöke. Elnök úr Kezdjük beszélgetésünket egy átfogóbb témával, a magyar-amerikai kapcsolatok kérdésével. Ideutazása előtt még Budapesten elmondotta: szeretné elérni, hogy Magyarország véglegesen megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Bush elnök néhány nappal ezelőtt bejelentette: javasolja a Kongresszusnak, hogy adják meg Magyarországnak ezt a kedvezményt. Szinte ugyanebben az időben a Budapesten tartózkodó amerikai kereskedelmi miniszter széles körű magyar-amerikai kereskedelmi és üzleti egyezményt javasolt. Mindeneképpen fel kell sorolnunk a Demokrata Párt új javaslatát, amely szerint 1,2 milliárd dollár segélyt kapna az Egyesült Államoktól Magyarország és Lengyelország. Először is kíváncsiak lennénk véleményére az elmúlt napokban történtekkel kapcsolatban, másodszor pedig arra, hogy az eddig felajánlottak elegendőek-e ahhoz, hogy Magyarország egy kicsit fellélegezzen. - Mi üdvözöljük azt, hogy az Egyesült Államok elnöke, Bush úr bejelentette, éppen tegnapelőtt, hogy egy hónapon belül megadják Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény elvét, illetve annak alkalmazása lehetségessé válik. Ez nagyon fontos számunkra. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 1. folyt.
|
Fontos az is, amit a demokraták javasolnak, tehát, hogy segélyben részesítsék Lengyelországot és Magyarországot. A dolog lényegét mi abban látjuk, hogy az időtényező Magyarország számára fontos. A demokratizálódási folyamatot gazdaságilag alá kell támasztani. Ez elsősorban a mi feladatunk, a magyar nép feladata, hogy kialakítsa Magyarországon a vegyestulajdonú piacgazdaságot és hatékonnyá tegye a gazdaságot, de ehhez szükség van külső támogatásra is. Miután a szocialista világ nem tud támogatást nyújtani Magyarországnak a legjobb indulata ellenére sem technológiában, sem pénzügyileg - tehát szükséges az, hogy az Amerikai Egyesült Államok és más fejlett ipari országok támogatást nyújtsanak e terveink megvalósításához. Most itt feltétlenül arra gondolok és látom, hogy itt is vannak különböző nézetek e kérdésben, akár a képviselők között, akár a szenátorok között vagy más politikai tényezők között. Úgy képzeljük el ezt a segítséget, hogy ez nem okoz gondot másoknak. Tehát mi érdekeltek vagyunk Gorbacsov sikerében, de Gorbacsovnak is szüksége van arra, hogy Magyarországon ez a folyamat eredményesen tovább haladjon, hogy igazi demokrácia, jogállam és hatékony piacgazdaság alakuljon ki. Tehát senki ne gondoljon arra, hogy az esetleges amerikai segítség vagy támogatás irritálná a szovjet vezetést. Ehhez még a következőt szeretném hozzáfűzni: örömmel állapíthatjuk meg, hogy itt az Amerikai Egyesült Államokban elismerték azt, hogy az időtényező fontos Magyarország számára, legalábbis egyre szélesebb körben ismerik ezt el. Nem lenne helyes arra várni, hogy majd demokratikus, szabad választások lesznek, utána koalíciós kormány, hanem ennek a parlamentnek, ennek a kormánynak kell támogatást nyújtani, illetve végeredményben a magyar népnek, a nemzetnek. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 2. folyt.
|
- Elnök úr Az előző kérdésre adott válaszában említette Gorbacsovot. A Szovjetunió kelet-európai politikája szinte drámai változáson ment át, amit Ön első kézből lemérhetett, hiszen hosszú időn át képviselte Magyarországot Moszkvában. A magyar pártvezetés egyik tagja - Nyers Rezső - moszkvai látogatása után kijelentette, hogy Gorbacsov aggódik a lehetőség miatt, hogy Magyarország hátat fordít a Keletnek és teljesen a Nyugathoz fordul. Nyers Rezső szerint Gorbacsovot aggasztja az is, hogy a többpártrendszerbe való át-, illetve visszatérés végül is anarchiába fullad. Szeretném, ha mondana néhány szót a szovjet álláspontról, ahogyan Ön látja, vagy a szovjet álláspontban történt esetleges változásról. - Igen. Én úgy látom, hogy Gorbacsov, illetve a szovjet vezetés, nem azért aggódik, mert Magyarországon többpártrendszerű demokrácia alakul ki. Nekik valóban más a pozíciójuk. Ők úgy gondolják, hogy egypártrendszerben is lehet fejleszteni a demokráciát. Ez, mint hipotézis esetleg elfogadható, de a történelem eddigi menete nem igazolta, hogy egypártrendszerben lehet igazán demokráciát csinálni, demokratikus körülményeket kialakítani. Ez tehát az egyik vitatott pont. Az valóban megfelel a valóságnak, hogy Gorbacsov, illetve a szovjet politika, tudomásul veszi, hogy minden nép maga választja meg fejlődésének útját és ezt tiszteletben kell tartani. Amitől a szovjet vezetés és maga Gorbacsov is fél, az az, hogy Magyarországon nehogy ellenőrizhetetlenül bizonytalan helyzet alakuljon ki. Azt hiszem, ez senkinek sem áll érdekében, Amerikának sem, másoknak sem, de elsősorban nekünk nem. Ezért mi mindent elkövetünk, hogy az átmenet az egypártrendszerről a többpártrendszerbe, a diktatúrából a parlamenti demokráciába, a jogállamiságba békés legyen, és közben megőrizzük az ország politikai és gazdasági stabilitását. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 3. folyt.
|
Ez rendkívül fontos. Ezért is emeltem ki az időtényező jelentőségét és ezért van szükség arra, hogy barátaink, illetve partnereink - az Egyesült Államok és mások is - megértsék ezt, hogy Magyarországnak erre a stabilitásra szüksége van mind belpolitikailag, mind nemzetközileg, és ehhez szeretnénk a támogatásukat megkapni. - Elnök úr Mi a véleménye Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes múlt heti nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben összehasonlítást tett a két szuperhatalom hidegháborús és jelenlegi kapcsolata között, és amelyben kijelentette, hogy a Kelet-Európában végbemenő változásoknak esetleg destabilizációs hatásai lehetnek. - Ha én jól tudom, Eagleburger úr a hidegháborús időszak szakértője, és még kísérthetnek nála ezek a bizonyos gondolatok azért, mert nyilvánvaló egyszerűbb az Amerikai Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak egy bipoláris világrendszer, mert így jobban kordában lehet tartani a világot. Most a változások, a demokratizálódás, a függetlenedés azonban azzal jár, hogy lazul a szövetségi rendszer mind keleten, mind nyugaton, és kialakul egyfajta multipoláris rendszer, nemzetközi rendszer, amely már korábban kezdetét vette, hiszen Japán gazdasági világhatalom és Kína is felerősödött. Nem beszélve arról, hogy a legnagyobb kereskedelmet időnként a Német Szövetségi Köztársaság bonyolítja le a világban, meg hogy Nagy-Britannia technológiailag felzárkózik, és így tovább, és így tovább. Közben kétségtelen, hogy ezek a reformfolyamatok Közép-Európában, de a Szovjetunióban is azt jelentik, hogy egy civil társadalom kezd kialakulni, ami általában bonyolult folyamat, mert mindenkinek meg van a véleménye, de a demokrácia időigényes, olcsó mulatságnak sem nevezhető. Tehát ez a folyamat tulajdonképpen pozitív, mert a katonai blokkok, szövetségek is lazulnak a béke, az együttműködés irányába. Végül is átrendeződés megy végbe a világban, ezt látni kell, és gondolom, hogy ebben az Amerikai Egyesült Államok feltétlenül megtalálja a konstruktív, vezető szerepét. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 4. folyt.
|
Hogy félreértés ne essék, szóval Eagleburger úr amit összefoglalt abban az előadásában, rendkívül érdekes és tanúságos, nagyon sok benne az igazság. Itt tulajdonképpen én csak bizonyos nosztalgiára utaltam, mert én őt egy konstruktív politikusnak tartom, s a vele való beszélgetés számomra igen fontos és kellemes volt. Ő nagyon konstruktívan, pozitívan közelítette meg a magyar-amerikai kapcsolatok témáját. Például reálisan látja a folyamatokat. Az más kérdés, hogy Ő hogyan mérlegeli ebben Amerika szerepét, hogy mi az egyszerűbb megoldás, vagy a könnyebb helyzet számára. Ezt nagyon lényegesnek tartom az egészhez hozzáfűzni végül is, mert én magam is nagy érdeklődéssel olvastam az előadását a sajtóban. Tehát az új az vajúdás közepette születik meg, és hát most éppen azt tapasztaljuk valóban, hogy kicsit bonyolultabbá vált a helyzet azáltal, hogy multipoláris rendszer kezd kialakulni, és hát ki-ki próbálja a saját útját járni ilyen körülmények között. Én azt hiszem, hogy ebben több a pozitívum, mint a negatívum. Itt ugye lehetnek váratlan jelenségek is, ami gondot okozhat egyik-másik nagyhatalomnak, de a kisebb országoknak is. Mondok egy konkrét példát, hogy világossá váljék: ismét előtérbe került a német kérdés. Tehát ezt évtizedekkel ezelőtt, a háború után a nagyhatalmak megoldottnak tekintették, és ez valóban egyfajta stabilitást biztosított négy évtizedig - de kiderült, hogy ez igazán nem volt sosem rendezve, és most újra foglalkozni kell majd ezzel a kérdéssel valamilyen formában. Ez a nagyok dolga... Igaz, hogy a magyar nép a keletnémet menekültekkel kapcsolatban indította el a folyamatot vagy ébresztette rá Európát, hogy ez a kérdés bizony nincs véglegesen lezárva 4 és hát ez persze gondot okozhat és munkát a nagyhatalmaknak -, de valahogy majd nyilván ennek is megtalálják a módját, hogy hogyan kezeljék. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 5. folyt.
|
- Térjünk ismét vissza magyar belpolitikához Mindenki tudja, hogy a reformfolyamatot a kényszerítő gazdasági körülmények, az ellenzék egyre erősödő nyomása és a párt reformszárnyának erőfeszítése indították el. Az is ismert, hogy az időnként holtpontra jutó folyamatot - sok más mellett - ennek a reformszárnynak egy-egy meglepő lépése lendítette újra mozgásba. Szeptember 12-ikén és 13-ikán volt az MSZMP Központi Bizottságának rendkívüli ülése, ahol nyilvánosságra került, hogy a reformszárny olyan platformjavaslattal készül a jövő hónapban sorra kerülő kongresszusra, amely ismét egy sokkoló lépéssel lódíthatja előre a reformfolyamatot - lódíthatja vagy késleltetheti, ugyanis a platformojavaslat felszólítást tesz arra, hogy a konzervatívok mellett el kell távolítani a fontolva haladókat is, vagyis azokat is, akiket Grósz Károly képvisel. És ha lehet még fokozni, akkor azokat, akik a konzervatívokkal együtt előreláthatóan a kongresszuson többségben lesznek. Mi erről a véleménye? - Ez egy nagy kérdés. Ez egy fontos kongresszus lesz minden tekintetben. Az én véleményem változatlanul az, hogy ez a kongresszus akkor lesz igazán eredményes, ha az egész nemzet ügyét tekinti feladatának, és képes lesz felülemelkedni bizonyos szűk pártérdekeken, még ha pártkongresszusról van is szó, tudniillik itt előre kell nézni a választásokra, a parlamenti választásokra. Tehát, ha a reformszárny egyértelműen felülkerekedik, akkor lesz ez eredményes, és hogyha képes a párt itt egy nagy lépést előre tenni, abba az irányba, hogy képes a nemzet integráló erejévé válni, tehát a szűk pártérdekek fölé emelkedni. Nos, úgy gondolom, hogy nem az az eljárás, hogy eleve a szakadásra törekedjünk, vagy szakításra, hanem az, hogy egy jó programot dolgozzunk ki, aztán a történelmi utunkat megfelelően elemezzük. Jó alapszabályt kell kidolgozni a párt számára, és ez lehet az a platform a gazdasági kérdésekben is, amely differenciál a párttagság körében. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 6. folyt.
|
A pártkongresszus után már illő lesz azt mondani, hogy kérem szépen, nekem ez és ez a véleményem. A párgkongresszus után, aki nem képes elfogadni azt a platformot, ami kialakul a kongresszuson, annak már világosan meg lehet mondani azt, hogy ebben az esetben legjobb, ha elhagyja a pártot. Addig azonban ilyen felszólításoknak nem sok értelme van, csak utána lehetséges. Ezért kell arra törekedni, hogy a pártkongresszuson az igazán korszerű erők kerekedjenek felül, akik a magyar valóságból kiindulva elemzik a helyzetet és képesek megtalálni ebből a helyzetből a kiutat. Így gondolom én ezt, és azért kérdéses ez, mert még én magam sem tudom pontosan, hogy milyen lesz igazán az összetétele a kongresszusi küldötteknek, de minden bizonnyal olyan lesz, hogy minden fő áramlatnak a képviselői jelen lesznek, és gyanítom, hogy az igazán reformerek végül is kisebbségben lesznek. De, hogy ennek ellenére a politikában és a vezetésben képesek lesznek-e felülkerekedni, ezt ennek ellenére nem tartom teljesen kizártnak. Tehát fontos lesz itt ez a kongressus ebben az egész politikai folyamatban. - Befejeződött a kerekasztal-megbeszélés sorozat az ellenzék és az MSZMP között. Az egyezményt a kilenc ellenzéki csoport közül három nem írta alá, ugyanis elolvasva ezt az egyezményt, az ellenzék semmit, az MSZMP mindent megkapott, amit kért. Tudom, hogy ebben más a véleménye az MSZMP-nek, éppen ezért kérem, mondja el, melyek azok az engedmények, amelyeket az MSZMP adott? - Elég sok engedményt tett, mert ugye itt kompromisszumok kialakítására volt szükség, és egy ilyen tárgyalás amikor elindul, mindig arra kell számítani, hogy mindkét félnek engedni kell. Tulajdonképpen mindkét fél engedett. Így alakulhatott ki kompromisszum, nem beszélve arról, hogy egy sor kérdésben persze nem jutottak megállapodásra. Ez úgy lesz majd, hogy a parlamentre hárul a feladat, hogy végül is ezekben a napirenden lévő sarkalatos törvényekben a nemzet érdekében való álláspontot kialakítson, és olyan törvényt alakítson ki, illetve hagyjon jóvá. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Beszélgetés Szűrös Mátyással - 7. folyt.
|
Tehát lesz egy törvénytervezet, amelyből világgossá válik, hogy miben egyeztek meg. És mellette ugyancsak világosan megfogalmazzák, hogy miben tartja fel külön álláspontját a kormányzó párt, miben tartja fel külön álláspontját az Ellenzéki Kerekasztal, illetve a harmadik tárgyalófél. Ebben kell majd a parlamentnek eligazodnia és konstruktív törvényt megalkotni. Eddig képes volt a parlament erre, reméljük most is ezt a történelmi feladatát képes lesz jól megoldani. Tehát nyilvánvaló, hogy a kormányzó párt is sokat engedett, nyilvánvalóan legtöbbet, hiszen úgy indult el az egész már, hogy az átalakítás szempontjából csak úgy haladhatunk előre a parlamenti demokrácia felé, a jogállamiság felé, hogyha kompromisszumok alakulnak ki. - Elnök úr Köszönöm az interjút. +++
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|