|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. szeptember 7., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén a külügy- és a belügyminiszter tájékoztatása alapján áttekintette a Magyarországon tartózkodó, és az NSZK-ba áttelepülni száándékozzó NDK állampolgárok ügyét. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette.
A Minisztertanács tárgyalt az állami vagyonalapról szóló jogszabályokról, és a privatizációval kapcsolatos feladatokról. Egyúttal megbízta az illetékes kormánybiztosokat a koncepciók és a szükséges jogszabályok gyorsított ütemű kidolgozásával. A kormány előterjesztést hallgatott meg a vágósertés-termelésben, -feldolgozásban kialakult feszültségek feloldásáról. A Minisztertanács csökkentette a borok fogyasztási adóját. (folyt. köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:45
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt elmondta: az ülésen Medgyessy Péter elnökölt, Németh Miklós ugyanis beteg, influenzás, de várhatóan néhány napon belül felépül. A kormány ülésén - mint a közlemény is tartalmazza - Horn Gyula és Horváth István tájékoztót adott a Magyarországon tartózkodó és az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok ügyéről. A tájékoztatókat tudomásul véve a kormány megerősítette az ügy megoldása érdekében korábban kialakított álláspontját. Tudomásul vette azt is, hogy a humánus jellegű intézkedések végrehajtásához még néhány nap szükséges. A szóvivő ehhez hozzáfűzte: ezen kívül jelenleg semmi egyebet nem tud mondani. Mindezt többször is megismételte, amikor nyugati újságírók újfent érdésekkel ostromolták a szóvivőt, aki néhányszor a ,,no comment,, válasszal reagált. Bajnok Zsolt a továbbiakban arról szólt, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésében a kormány foglalkozott a vágósertés-termelésben és -feldolgozásban kialakult feszültségek feloldásáról. Áttekintve a helyzetet megállapította, hogy a sertéstermelésben tapasztalható negatív tendenciák folytatódnának, akkor a nem távoli jövőben már komoly belső ellátási nehézségekkel is számolnunk kellene. A hazai húsfogyasztásnak több mint a fele sertéshús, illetve sertéshús-készítmény. Jelenleg az összes sertéshús-termelés 25 százalékát szállítjuk exportra, és 75 százalék szolgálja a belső ellátást. Már most előre jelezhető, hogy a jövő esztendőben ezt az arányt nem lehet tartani. A hazai piaci igények kielégítése ugyanis elsőrendű feladat, éppen ezért a jövő évi hústermelésből előreláthatólag csak 17 százalék kerül exportra. A kormány alapvető feladatának és kötelezettségének tekinti, hogy fenntartsa és zavartalanná tegye a színvonalas és jó belső húsellátást, javítsa a termelői érdekeltséget és erősítse a kistermelők termelési biztonságát. A Minisztertanács több intézkedést határozott el; az egyik az, hogy a támogatásokra rendelkezésre álló anyagi erőforrások átcsoportosításával javítani kívánják a hústermelés anyagi kondícióit, és nagyobb ösztönzést nyújtanak a kistermelőknek. A másik döntés szerint előreláthatólag január 1-jei hatállyal - a bejelentési kötelezettség fenntartása mellett - felszabadítják a sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A harmadik határozat alapján - a termelés biztonságosabbá tétele érdekében - már most deklarálja a kormány, hogy 1990-ben nem emelik a kistermelők adóját. Egyébként az egész úgynevezett húsvertikum helyzetét, jövedelmi pozicióit és a húsipar szerkezetének kérdéseit rövidesen áttekinti a kormány. Napirenden szerepelt a borok fogyasztási adójáról szóló előterjesztés is, amit a kormány elfogadott. Ennek értelmében, a jelenleg érvényben lévő 15 százalékos borfogyasztási adókulcsot négy százalékkal mérsékelik. A szóvivő itt megjegyezte: az idén a tavalyihoz hasonló, jó közepes bortermelés várható. Ezután Martonyi János kormánybiztos adott tájékoztatást a privatizálással kapcsolatos minisztertanácsi napirendről. Az állami vagyonalapról szóló törvény téziseiről szóló előterjesztést, valamint a privatizációs program kidolgozásával és beindításával kapcsolatos előterjesztést együttesen tárgyalták meg, tekintettel azok szoros összefüggésére. A kormány szerint mind az állami vagyonkezelői szervezet felállítása, mind pedig a privatizációs program kidolgozása és beindítása kiemelten fontos feladat, és végrehajtásukat meg kell gyorsítani. Október 31-ig ugyanis az állami vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvényjavaslatot a Parlament elé kell terjeszteni, és egyidejűleg minőségi előrelépésre kell törekedni a tulajdonváltási folyamat terén is - hangoztatta. A tulajdonváltás alapvető célja az állami tulajdon hatékonyabb működtetése, a fogyasztói igények jobb kielégítése, a piaci viszonyok erősítése, a foglalkoztatási gondok enyhítése és nem utolsó sorban a külföldi tőke fokozott vonzása - tette hozzá. A kormánybiztos szerint az ilyen irányú elképzeléseket jelenleg alapvető ellentmondások feszítik. A tulajdonjogból fakadó jogosultságoknak a vállalatokra történő ruházása miatt a társaságalapítás és az állami, vállalati vagyon értékesítése ma decentralizáltan és spontán módon folyik, ami kétségkívül jelentős kockázatokat rejt magában. Reális a veszélye annak, hogy az állami vagyon értéken alul cserél gazdát, átjátszás tárgyává, egyéni érdekek korlátlan érvényesítésének az áldozatává válik. Veszélyforrás az is, hogy a privatizációs tulajdonváltási folyamat csak látszólag valósul meg, a létrejött új, vegyestulajdoni formák a korábbi struktúra fenntartását, sőt annak új formában történő megmerevítését szolgálják. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:18
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Mindebből következik, hogy a gazdaság és a társadalom egészének érdekeire épülő átfogó privatizációs politika megvalósítása elválaszthatatlan a tulajdonreform egészétől, ezen belül az állami vállalatok tulajdoni helyzetének rendezésétől. A kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy az erre irányuló munkálatok is felgyorsuljanak. A kormány szilárd álláspontja az, hogy a magyar gazdaságnak a tulajdonváltásra feltétlenül és elkerülhetetlenül szüksége van. Ezt igényli a piacgazdaság megeteremtése, amely nélkül a valóságos képviseleti demokrácia sem működhet tökéletesen, és ezt igényli a világgazdaságba történő tényleges beilleszkedésünk, Európához való felzárkózásunk is. A kormány tehát két irányban határozott el lépéseket; ahol erre lehetősége van, ott központi döntéssel privatizál, meghatározott körben, azaz társasággá való átalakítás útján értékesít egyes - alapos vizsgálat alapján - meghatározott, államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokat. Ebben a körben is gondot fordítanak a nyilvánosságra, az áttekinthetőségre, a hozzáférhetőségre, a reális vagyonértékelésre és a versenyeztetésre. Az alapító szervek közreműködésével és javaslataik alapján a kormány azt is fontolóra veszi - ha az indokolt, például visszaélés esetén -, hogy egyes önkormányzó vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését javasolja az Országgyűlésnek. A kormány egyidejűleg elhatározta, hogy a lehető legrövidebb időn belül megteremti az említett spontán decentralizált privatizációs folyamat állami ellenőrzését. Ezért garanciális szabályokat kell létrehozni az állami vagyon értékesítésére és társaságba történő bevitelére vonatkozóan, így kötelező vagyonértékelést kell előírni. A kormánybiztos szerint mindazonáltal sincs szó az állami beavatkozás erősítéséről, egyfajta visszaállamosításról, csupán biztosítani szükségés a tulajdonváltási folyamat tisztességét és hatékonyságát, meg kell védeni a társadalom érdekeit, és olyan megoldást kell találni, amely a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi igazságosságot egyaránt szolgálja. A kormány tudatában van annak, hogy ha a torzulások és visszaélések veszélyét sürgősen nem hárítja el, akkor az ebből fakadó súlyos politikai és társadalmi következmények a privatizációs tulajdonváltás-politika egészét sodorhatják veszélybe, ez pedig az évek óta folyó, a piacgazdaság megteremtésére irányuló erőfeszítéseket is megtorpedózhatja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:20
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva közölte: A kormány már régebben is gondolt a privatizálás hiteltámogatására. Korábbi ülésén elfogadott egy olyan speciális hitelkonstrukciót, ami az átalakulási törvényhez kapcsolódó értékesítések esetén ad kedvezményes hitelt, kereskedelmi bankokon keresztül. Ez azonban nem elegendő. A sikeres tulajdonváltási politikát megfelelően segíteni kell, ez az a bizonyos ,,vevőcsalogató,, politika, amelynek az eszközrendszere külföldön is rendkívül gazdag, változatos. A kormány dolgozik ilyen feltételek kimunkálásán. Külön pénzintézet létrehozása a Kereskedelmi Minisztérium elképzelései között szerepelt. A különböző vagyonkezelő társaságok, vállalatok vagy akár pénzintézetek kialakulása folyamatban van, s kívánatos, hogy számuk növekedjen, verseny alakuljon ki köztük. A kormánybiztos kitért arra is, hogy az alkalmazottak részvényszerzése ma a világon terjedőben van, ezt nálunk is feltétlenül támogatni kell. A társasági törvény egyébként ismeri a dolgozói részvény fogalmát, amelyet a dolgozó kedvezményesen vagy ingyen szerezhet meg. A továbbiakban Bajnok Zsolt válaszolt az újságírók egyéb irányú kérdéseire. Ennek során elmondta, az igazságügyminiszter lemondási szándékáról nem tud, és semmi jele nincs annak, hogy akár a gondolattal is foglalkozna. Éppen ellenkezőleg, ambicióval telve irányítja az új jogszabályok, törvények kidolgozását. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:22
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Kormányszóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Martonyi János kérdésekre válaszolva mindehhez hozzáfűzte: a privataizációs törvénynek az egyik célja az állami ellenőrzésnek és a torzulások, visszaélések megakadályozásának a biztosítása; másik célja pedig a folyamat felgyorsítása. A privatizációs folyamatot a kormány fel kívánja gyorsítani, és annak is tudatában van, hogy egy olyan országban, ahol a nemzeti vagyonnak közel 90 százaléka állami tulajdonban van, ott igenis szükséges a spontán decentralizált privatizáció. Lehetetlen, hogy kizárólag központi állami intézkedésekkel hajtsunk végre egy ilyen történelmi korszakváltást. A magyar privatizációs politikának nem alapvető célkitűzése a költségvetési bevételek növelése, sokkal inkább a gazdasági hatékonyság megteremtése. Még az sem egyértelmű, hogy az állami vagyonkezelőhöz került eszközök a költségvetést táplálják-e, mert az állami vagyonkezelői szervezetekről szóló szabályozásban fog majd kiderülni, hogy ez a vagyon milyen felhasználást nyerhet. Nagyon reális az az elképzelés is, hogy ennek a vagyonnak jelentős része visszaáramoljon a gazdaságba, és éppen a gazdasági növekedést, a hatékonyság növelését szolgálja. (folyt. köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 20:55
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
Húsjegyek nyomásáról a szóvivő is hallott rémhíreket, de még olyan személlyel nem találkozott, aki magát a húsjegyet is látta volna. Meggyőződéssel állíthatom, - mondotta, - hogy a húsjegyek bevezetésének szándéka, de még a gondolata sem merült fel a kormányban. Több kérdés a húshiányra vonatkozott. Bajnok Zsolt kifejtette, hogy valós ellátási gondok voltak, vannak és esetleg lehetnek. De el kell fogadni a szakemberek állítását, miszerint a világpiacon rendkívül jelentős mértékben megnőtt a hús ára, tonnánként több mint 900 dollár. Ebből következik, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb a húsipari vállalatok érdekeltsége az export fokozásában. Ha tehát itt-ott hiány tapasztalható, az szerencsére nem a termelés visszaesésének a következménye, hanem a korábbinál intenzívebb exporttevékenységé. A most teendő lépések konkrét hatása körülbelül 11 hónap múlva jelentkezhet. Bős-Nagymarossal kapcsolatban a szóvivő közölte: a téma a kormány mai ülésén nem került szóba. Az új értesülések bizonyos korábbi félhivatalos információkat erősítenek meg, bizonyos egyoldalú lépéseket csehszlovák részről. A kormány megítélése szerint ez a két ország közötti kétoldalú megállapodás egyoldalú megszegésének minősül, és olyan nemzetközi jogi konfliktusok forrása, amelyeket feltétlenül jó volna mindkét országnak elkerülnie. A közeli napokban egyébként sor kerül magyar-csehszlovák miniszterelnök-helyettesi szintű eszmecserére. Az MTI kérdésére válaszolva a szóvivő elmondta, hogy alapvető magyar törekvés a gazdság nyitottsága, kapcsolatrendszerének szélesítése. Ez indokolja, hogy a kereskedelmi elszámolásbeli különbözőségek fokozatosan eltűnjenek. Nem képzelhető el háromféle - belső, szocialista és nem szocialista - feltételrendszerben működtetett gazdasági kapcsolat, legalábbis zökkenők nélkül nem. E gondolatnak és törekvésnek a jegyében ismeretes, hogy hosszú idő óta szorgalmazzuk a KGST-ben, a KGST egészére vonatkoztatva az együttműködés piaci modelljének megteremtését. Az is világos előttünk - a realitásokhoz hozzátartozik -, hogy egyelőre ennek a feltételei és lehetőségei nincsenek meg. Ezért szorgalmazzuk, hogy akkor a számunkra legfontosabb relációban, a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokban alkalmazzuk, léptessük életbe a korszerű kereskedelmi elszámolási módot. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (8. rész)
|
Ennek három fontos feltétele van; az egyik: a konvertibilis valutában történő elszámolás, a másik: a világpiaci árfeltételek és árarányok érvényesítése és a harmadik: az egymás közötti kereskedelem mennyiségi kontingenseinek fokozatos leépítése, illetve csökkentése. Ilyen irányú tárgyalások intenzíven folynak, a mi megítélésünk és tapasztalataink szerint szovjet részről van készég az áttérésre - hangoztatta a kormányszóvivő. Döntés még nem született, egyebek közt azért sem, mert egy ilyen áttérés a magyar fél számára komoly mértékű cserearányromlást idézne elő az áttérés kezdeti időszakában. Ezt a kérdéskört a kormány a közeljövőben áttekinti, napirendre tűzi. Az MTI egy másik kérdésére a szovjet villamosenergiaszállításra vonatkozott. Bajnok Zsolt szerint ez augusztusban és szeptemberben 10-12 százalékkal csökkent, illetve csökken. Tudomása szerint igéret van arra, hogy ez valóban csak erre az időszakra vonatkozik, és a későbbiekben a szovjet partner szerződéses kötelezettségeit teljes mértékben teljesíteni fogja. Azt persze senki nem állíthatja felelősséggel, hogy ez a kiesés nem okoz gondot, ám csak a termelőszféra meglehetősen szűk területein. A lakosság energiaellátásában semmiféle problémát nem jelent. A téli energiaellátás is - az előrejelzések szerint - megfelelő lesz, nem lesz komoly, széles körű energiaellátási gond - tette hozzá a szóvivő. Ami Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozatát illeti, miszerint a kormány a párttörvény tervezetét a háromoldalú egyezség híján is beterjeszti a Parlament elé, Bajnok Zsolt ugyancsak az MTI kérdésére nem kívánta kommentálni. Hiszen Pozsgaynál avatottabb ismerője a nemzeti kerekasztal-tárgyalásoknak, a tárgyalási konszenzus megteremtése lehetőségeinek és egy esetleges konszenzushiány következményeinek pillanatnyilag a kormányban egészen biztos, de talán szélesebb körben sincs - válaszolta a szóvivő az MTI kérdésére. (MTI)
1989. szeptember 7., csütörtök 21:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|