|
|
 |
|
 |
Szűrös-interjú
|
- Vajon nem csökkent-e a figyelem némiképpen a Romániából érkező
menekültek sorsa iránt?
- A fő figyelmet azokra kell fordítanunk, azokra a menekültekre,
akik magyarok és Romániából menekülnek a diktatórikus körülmények
elől. Éppen ezért szombaton volt egy találkozó Szegeden, ahol az
erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozása zajlott le
azzal a céllal többek között, hogy megteremtsék érdekképviseleti
szervüket és koordinálják az ország különböző területein működő körök
és egyesületek munkáját. Ehhez jobban tudnak kapcsolódni a hivatalos
állami szervek, hogy gyorsabban intézzék dolgaikat, és elősegítsék a
beilleszkedésüket a magyar társadalomba.
A kezdeti fegyelem valóban lankadt, részben azért, mert
Magyarországnak vannak elég komoly gazdasági gondjai, és ez plusz
teherként jelentkezik a lakosság számára. Mégis azt hangsúlyoztuk
ott, hogy erkölcsi és politikai felelősségünk és persze nemzeti
felelősségünk is, hogy gondozzuk ezeknek a menekülteknek a sorsát, és
egyáltalán úgy tekintsünk a határainkon túl élő magyarságra, mint a
nemzet részére, illetve a nemzet nagy erőforrására. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szűrös-interjú - 1. folyt.
|
Ezért nagyon fontosak ezek a törvénytervezetek, amelyeket
említettem, mert ha megszületik, jóváhagyjuk a ki- és bevándorlási
törvényt, akkor már megszűnnek az ilyen kategóriák, mint emigráció,
disszidens és így tovább, tehát teljesen szabadon el lehet hagyni az
országot, visszatérni és így tovább. Ez olyan folyamat, amely többek
között segítséget jelent majd a Romániából menekülők számára is.
- A romániai menekültek kérdése csak feszültebbé teszi a
román-magyar kapcsolatokat. Felmerült többször már az a gondolat,
hogy Románia tulajdonképpen katonailag is fenyegeti Magyarországot.
Milyen változás várható ezen a téren? Lehet arra számítani, hogy
javul helyzet?
- Valóban új elemként merült fel különböző formában, s reméljük,
hogy nem vesz majd kellemetlen vagy fenyegetőbb jelleget a katonai
elem a magyar-román kapcsolatok kezelésében vagy tálalásában. Azt
hiszem, ezt úgy kell felfogni, hogy a román politikában vannak olyan
elemek, amelyek nem egyeztethetők össze a mai nemzetközi normákkal,
és magyarellenességben olyannyira elragadtatják magukat, hogy még
ilyen elem is be-becsúszik az ő szövegükbe. Ezt nem kell eltúlozni,
de azért erre is célszerű felfigyelni, hogy ilyesmi is van, tehát
kiszámíthatatlan partnerrel vagy esettel van dolgunk.
Az a nagy baj, hogy Romániában a nacionalizmust a hivatalos
politika szintjére emelték, és ez a román sovinizmus egyben
magyarellenes, de délszláv-ellenes is, tehát itt nekünk éberséget
kell tanúsítani. Ugyanakkor mindig figyelembe kell venni az európai
realitásokat és a nemzetközi erőviszonyok alakulását a kérdés
kezelésénél, tehát itt nekünk körültekintően kell eljárnunk
elsősorban saját országunk érdekeit szem előtt tartva, de az európai
szempontokat is figyelembe véve. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szűrös-interjú - 2. folyt.
|
- Az, hogy találkozva Nagy-Britannia vezető személyiségével,
mindenki előtt hangsúlyozom azt, hogy nekünk most, az országnak ebben
a helyzetében gazdasági támogatásra van szükségünk. Olyan helyzet
alakult ki, hogy szövetségeseinknek saját gondjaik vannak, tehát nem
tudnak igazán Magyarországnak gazdaságilag segíteni. Ezért azt
várjuk, hogy a nyugati fejlett országok támogatást nyújtanak.
Nem segélyre gondolunk, hanem a kölcsönös előnyök alapján például
hitel nyújtására, de először is a korlátok leépítésére, mert még ott
tartunk, hogy a korlátokat nem építették le. A Közös Piac csak a
megállapodás szerint 95 után oldja fel a mennyiségi korlátokat,
Amerika még nem adta meg határidő nélkül a legnagyobb kedvezmény
elvét - bank, COCOM-lista és így tovább -, tehát nekünk működő tőkére
van szükségünk, közös vállalatokra, kedvező hitelekre, hogy segítsék
elő Magyarország gazdaságának a korszerűsítését, hatékonnyá tételét.
A Nyugat ne helyezkedjék várakozó álláspontra, hogy majd akkor,
ha szabad választások lesznek, meg koalíciós kormány lesz, és így
tovább, az országnak most van bizonyos támogatásra szüksége, hogy
megteremtsük a demokrácia alapjait.
Ez tehát az egyik konkrétum. A másik: terv szerint december első
felében idelátogat a magyar miniszterelnök, dr. Németh Miklós, és
célszerű erre az időszakra egy gazdasági csomagot összeállítani, hogy
hogyan képzeljük el a gazdasági kapcsolatok fejlesztését, illetve
Nagy-Britannia milyen szerepet tud vállalni a magyar gazdaság
stabilitásának a megőrzésében, korszerűsítésében. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szűrös-interjú - 3. folyt.
|
Ez nagyon fontos tehát. Részben ennek már az előkészítése is ez a
dolog, mert meg kell mondani, hogy Nagy-Britannia erkölcsi-politikai
rokonszenvét érezzük, de ez még kevés. Az időtényező nagyon fontos,
nem lehet arra várni, hogy a huszonnégyek majd egyeztetik, hogy
milyen gazdasági támogatást nyújtanak Magyarországnak és
Lengyelországnak, mert nagyon nehézkes 24 ország között egyeztetni a
segítséget.
Nekünk tehát hangsúlyozom, az időtényező fontos, hogy minél előbb
és nem kell várni, mert végül is ez a parlament, ez a kormány rakja
le a leendő demokrácia alapjait, és itt nagy a történelmi felelősség.
Úgy kell ezt az átmenetet abszolválni, hogy békés legyen, és
megőrizzük a politikai és gazdasági stabilitást. Miután Keleten nem
kaphatunk támogatást ilyen értelemben, azt szeretnénk remélni, hogy
felgyorsul ez a támogatás. Tehát ez talán a legkonkrétabb rész.
Ezenkívül a parlamenti kapcsolatokat is áttekintettük, és itt azt
kell mondani, hogy teljesen rendben vannak a dolgok. A közelmúltban
magyar parlamenti képviselőket fogadtak tapasztalatcserére, ezenkívül
én találkoztam a parlament elnökével, az alsóház elnökével, most
találkoztam a külügyi bizottság elnökével, tárgyalások voltak a
külügyminisztériumban és így tovább. Ezek azok a konkrétumok a
konferencia mellett, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a
kapcsolatok továbbfejlesztését. +++
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|