|
|
 |
|
 |
- Interjú Straub F. Brunóval - 1. folyt.
|
- És akkor most hadd kérdezzem meg - bár Ön már utalt erre -,
hogy milyen államférfinek, államférfi-társnak - ez egy furcsa
fordítása az angol kifejezésnek -, milyen államférfi kollégának
találta az Egyesült Államok elnökét?
- Igen. Hát nézze itten egy nagy különbséget kell tenni. Egy
olyan államnak, mint az Egyesült Államoknak az elnöke - aki óriási
hatalommal és óriási felelősséggel rendelkezik - ez egy egészen más
dolog, mint egy magyar államfő, aki az Elnöki Tanácsnak az elnöke,
és tulajdonképpen a parlament helyett - amikor a parlament nem ül -
akkor intézkedik és dolgozik. Tehát itten egyenlőséget alig lehet
tenni, és egy nagyon formai egyenlőség az elnöki név.
Kérem szépen én 25 éve járok az Egyesült Államokba, és vannak jó
ismerőseim, és azokkal beszélgetve többször hallottam mondani azt,
hogy Bush úr a jövő embere, és nagyon sokan az értelmiségben, az
egyetemi emberek között akkor lennének igazán boldogok, hogyha a
Bush úr lenne az elnök. Ez most bekövetkezett, és én azt hiszem -
megismerve őt és beszélgetve vele - hogy ez egy nagyon-nagyon jó
választás volt, és mi is örülünk annak, hogy ő lett az Egyesült
Államok elnöke.
- Bush elnök budapesti lágotatása alatt Önnek a protokoll
szerint is, a hivatali méltóság szerint is, a hivatalos vendéglátó
alkalma volt beszédeket mondani. Ő is mondott válaszbeszédet,
pohárköszöntőket mondtak az amerikai-magyar barátságra, a kölcsönös
megértésre, a kapcsolatok továbbfejlesztésére. Anélkül, hogy az
elnök úr elárulna államtitkokat: mi másról volt szó Ön és Bush elnök
között?
- Igen. Tulajdonképpen egy hosszabb beszélgetés, egy jó fél órás
beszélgetésünk volt mindjárt a megérkezés után, amikor feljöttünk a
nagy viharból ide, a parlamenti fogadószobába, ahol (...) úr volt
még jelen, részint pedig Kovács László külügyi államtitkár. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|