|
|
|
|
A román-magyar viszony
|
London, 1989. július 10. (BBC, Panoráma) - Magyar források szerint szombaton teljes kudarccal végződött a magyar és a román vezetők találkozója, amikor Bukarestben a varsói szövetség csúcstalálkozója után összeültek nézetkülönbségeik megvitatására. Fodor György kommentárját olvassuk fel: - Miután nem egészen egy évvel ezelőtt az akkor újonnan kinevezett Grósz Károly Aradon találkozott Ceausescu elnökkel, olyan programmal az aktatáskájában tért vissza, amelyről úgy tűnt, hogy lépésről-lépésre sikerül majd normalizálnia a két ország viszonyát. Az Aradon elért egyezményekből azonban semmi nem lett. A viszony hamarosan újból elromlott, visszatért az ellenségeskedés - és a helyzet azóta is romlik. Amikor tehát szombaton ismét sor került egy magas szintű találkozóra, a két fél közötti feszültség nagyobb volt mint tavaly. Magyar források szerint a találkozón Budapest követelte a korábbi ígéretek betartását, de a román fél ezt megtagadta. Ráadásul egyik fél sem próbálta a valódinál jobb színben feltüntetni a helyzetet. A magyar tömegtájékoztatás szokásos nyiltsággal szenvedélyes hangnemben lefolyt vitaként jellemezte a megbeszélést, amely semmire sem vezetett. - Míg a román tömegtájékoztatás a nyiltság szokásos hiányában nem kommentált, s csupán annyit mondott: Románia híve a jó szomszédságnak és a nemzetközi törvények betartásának. Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos. Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben. Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A román-magyar viszony - 1. folyt.
|
A magyar hatóságok jelentős nyomás alatt vannak tehát, hogy tegyenek valamit, amire azzal ragálnak, hogy a nemzetközi segítségért fordulnak a világhoz ügyük támogatására. E szempontból sikeresek, mivel Ceausescu politikája a Nyugatot is megbotránkoztatja. A magyar kormány kétségtelenül felveti majd a kérdést amikor Bush elnök holnap Budapestre érkezik, és minden bizonnyal részvétre fog találni. Az igazság azonban az, hogy sem a Nyugat, sem maga az Egyesült Államok nem tud elég nyomást gyakorolni Bukarestre, különösen most, hogy Románia már visszafizette külföldi adósságait. Ceausescunak éppen ez volt a célja, amikor annyire megszállottan szorgalmazta a visszafizetést, hogy azután zavartalanul folytathassa politikáját. Az is kétségtelen, hogy Bukarest részéről csak fokozza az ellenséges érzelmeket, sőt talán a gyűlöletet, hogy jelenleg Magyarország az, amely a Nyugaton ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint amiben Romániának volt része a korai hetvenes években. Magyarországon eközben a nagyfokú tehetetlenségi érzés forrása az, hogy a románok semmire nem reagálnak. Ha tehát mindezt latba vetjük, látható hogyan romolhat tovább a viszony, talán eddig nem sejtett módon. +++
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|