|
|
|
|
Köztársasági elnök - csak Bush látogatása után (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. július 5. szerda (MTI-tud.) - Csak George Bush amerikai elnök vasárnap kezdődő varsói látogatása után választják meg Lengyelország köztársasági elnökét - jelentette be szerdai nemzetközi sajtóértekezletén Marian Orzechowski a LEMP parlamenti csoportjának elnöke, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára. Hozzátette: ez nem zárja ki, hogy a terveknek megfelelően Bush beszédet mondjon hétfőn a nemzetgyűlésben, azaz a lengyel parlament alsóháza és a szenátus első közös ülésén, amelyen - a korábbi elképzelések szerint - a köztársasági elnököt kellene megválasztani.
Orzechowski a halasztást azzal magyarázta, hogy a lengyel párt és állami vezetésnek pénteken és szombaton Bukarestben részt kell vennie a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján, majd rögtön azután vasárnap érkezik az amerikai elnök Varsóba. Valószínű, hogy ennél nyomósabb ok: még mindig nem sikerült Wojciech Jaruzelski számára biztosítani a megválasztásához szükséges számú szavazatot, mivel - mint szerdán kiderült - a LEMP koaliciós partnere, a Demokratapárt saját jelöltet akar állítani Jan Janowski professzor személyében. Orzechowski ugyanakkor bejelentette, hogy a LEMP parlamenti csoportjának délelőtti ülésén a 173 képviselőből 172 aláírását adta Wojciech Jaruzelski támogatására. A képviselőcsoport elnöke úgy vélekedett, hogy Wojciech Jaruzelski minden bizonnyal kész mégis indulni az elnöki tisztért, amennyiben biztosítékat lát arra, hogy ,,méltó módon,, választják meg. Közben valamennyi szerdai napilap az első oldalan közli Kiszczak belügyminiszter interjúját, amelyben bejelenti: a párt vezetésének támogatása, a koaliciós partnerek egyetértése esetén kész jelöltetni magát a köztársasági elnöki posztra. (folyt.)
1989. július 5., szerda 20:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Köztársasági elnök - csak Bush látogatása után (2.rész)
|
Mindebből kiderül: változatlanul nem bizonyos, ki indul a koalíció színeiben a köztársasági elnöki posztért, sőt az sem bizonyos, hogy csak a LEMP állít jelöltet. Ma még azt sem tudni, hogy nyilvános, vagy titkos szavazás lesz-e. A LEMP nyílt szavazást szeretne, parlamenti vita és a jelöltnek felteendő kérdések nélkül, míg a Szolidaritás a titkos voksolás, a vita és a meghallgatás mellett van. Erről magának a nemzetgyűlésnek kell majd döntenie. Orzechowski a sajtóértekezleten állást foglalt egy nagykoaliciós kormány mellett, de nem volt hajlandó reagálni a Szolidaritás lapjában megjelent javaslatra, amely szerint a LEMP állítana köztársasági elnököt és cserébe Szolidaritás-kormány jöhetne létre. A sajtóértekezletet megelőzően az alsóház első kétnapos ülésének végén megválasztották az állambíróság két elnökhelyettesét és a 22 tagot, mégpedig minden különösebb izgalom nélkül, mivel a képviselőcsoportok - mintegy másfél órás szünetben - a kulisszák mögött megállapodtak egymás jelöltjeinek támogatásában. A Szolidaritás hozzájárult ahhoz is, hogy a versengés elkerülése érdekében két alelnök legyen a korábbi eggyel szemben, így a Demokrata Párt képviselője is vezető tisztséget kaphatott az állambíróságban. A Szolidaritás egyik képviselője interpellációt nyújtott be Kiszczak belügyminiszternek címezve, amiért a parlament előtt a KPN (Független Lengyelország Konföderációja) Jaruzelski és Kiszczak elnökjelöltsége ellen tüntető fiatal képviselőit - állítólag - az éjszaka folyamán civil ruhás rendőrök megtámadták, bántalmazták, majd előállították. A fiatalok szerdán is folytatták békés tüntetésüket a parlament épülete előtt. Az ülés végén a ház elnöke felszólította a parlamenti csoportok vezetőit, állapodjanak meg egy ,,áttekinthetőbb, világosabb,, ülésrendben, mert a jelenlegi zűrzavarban nem lehet megállapítani hol húzódnak az egyes parlamenti csoportok között a határok.+++
1989. július 5., szerda 20:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|