|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)
|
1989. június 30., péntek - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni.
Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról
szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama
ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két
ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy
ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a
polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító
indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos
hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28
hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással
fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a
tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12
helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver
nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos
szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással
fogadták el.
Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény
módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11
tartózkodással elfogadta. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 11:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)
|
x x x
Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága
------------------------------------------------
Péntek reggel, az ülésszak munkanapjának megnyitása előtt
tanácskozást tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. A testület
elsőként nyilatkozatot szövegezett meg a nagy francia forradalom
200. évfordulója alkalmából. A világtörténelmi jelentőségű esemény
bicentenárimáról megemlékező dokumentumot a Parlament elé terjeszti
a bizottság. A külügyi bizottság ezután személyi kérdéseket
tárgyalt.
A testület kialakította véleményét Tatai Ilona jelöléséről
hazánk moszkvai nagyköveti posztjára. A jelölt meghallgatása után a
bizottság úgy döntött, hogy a nagyköveti kinevezéssel kapcsolatos
kérdéseket további mérlegelésre visszautalja a kormánynak.
Ezután a külügyi bizottság a testület elnöki tisztének
betöltéséről határozott. A bizottság élén vállalt munkájának
méltatásával egyhangúlag felmentették e tisztéből Szűrös Mátyást,
akit házelnöki teendői foglalnak le. A külügyi bizottság új elnökévé
egyhangú szavazással Berecz Jánost választották meg.
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)
|
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg
--------------
expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról.
Elöljáróban arról szólt: a büntetőjog nem ritkán kerül olyan
helyzetbe, hogy más jogi szabályozások következményeit kell
levonnia, vagy a társadalomban bekövetkezett változásokat kell
büntetőjogilag is érvényesítenie. Most ilyen helyzetben vagyunk, és
a Parlamentnek az a feladata, hogy azokat a következményeket,
amelyek a büntetőjogi szabályozással már elfogadott honvédelmi
törvényből, illetőleg az ország gazdasági rendjének átalakulásából
adódnak, megvitassa, értékelje.
Melyek ezek a következmények? - tette fel a kérdést. Válaszában
kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most
bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása.
Nem arról van szó, mintha a polgári szolgálatot teljesítőket
további, most már büntetőjogi hátrány érné. És nem is arról, mintha
büntetőjogilag kedvezőbb helyzetbe kerülnének, mint a fegyveres vagy
fegyvertelen katonai szolgálatot teljesítők. A polgári szolgálat
ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet
előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki
kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg
azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében
megakadályoznak.
Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott
törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti,
akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik.
Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti
kifogás nem fogadható el - hiszen nem képzelhető el olyan indok,
amely valakit attól tartson vissza, hogy az országot, a hazáját
polgári kötelezettségek alapján szolgálja -, ezért nincs arra mód,
hogy büntetőjogi szankciót ne teremtsünk az ilyen szolgálatot
megtagadók, vagy nem teljesítők számára.
Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári
szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akik
korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi
hátrányban részesülnek, vagy ez fenyegeti őket még napjainkban.
Ezért szól a törvény arról, hogy azokat, akik a korábbi büntetőjogi
rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt
büntetőjogilag elítéltek, maga a törvény mentesíti a büntetett
előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 11:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)
|
Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben
részesüljon minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését
még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még
bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem
hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik.
Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi
eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a
büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény
hatályba léptéig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan
hátrányba, amely méltánytalan lenne az új
törvény életbe léptetése folytán.
Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár
Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági
szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre
több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs
átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket,
amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a
büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek,
ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági
körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó
kötelezettségeink miatt is szükség van. Így tehát előterjesztést
tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből
és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való
törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált
megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is
tartalmazza.
Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény
és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-jével
lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele,
éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július
1-je előtt nem oldható meg, az igazságügyminiszter kérte az
Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a
kihirdetés napján lépnek hatályba. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 12:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)
|
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) a testület egyetértő véleményét
----------------
tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Novák Béla képviselőnek
azt az indítványát, hogy az üzérkedés büntettével kapcsolatosan a
törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is
egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés büntettét a
Büntető Törvénykönyv általános felülvizsgálata keretében, ez év
második felében kívánja tárgyalni.
Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak
hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics
Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az
illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök
felfüggesztette a tanácskozást. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 12:11
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)
|
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál
hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az
interpellációkkal folytatódjék a munka.
Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich kastély
----------
ügyében interpellált - ahogy ő mondta - a kultuszminiszterhez. A
képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai
szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát.
Véleménye szerint mód volna a kastély megmentésére, s kulturális
célú hasznosítására, erre alkalmassá teszi központi fekvése - szinte
geometriai középpontjában van a Kárpát-medencének -, valamint az
épület nagysága. A képviselő kérte a művelődési minisztert: szerezze
meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát, amely
otthont adna elsősorban nyelvi és kulturális nemzetiségi
hiánypótló képzésnek. Egyúttal méltó emlékműve lenne a honfoglalás
1100. évfordulójának.
Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában utalt arra:
tisztában van azzal, hogy a Grassalkovich kastély Közép-Európa egyik
legszebb barokk épülete. Mint mondotta hasznosításának legnagyobb
gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. Amennyiben az
Országgyűlés a Minisztertanácsot felszólítja a kezelési jog
egyszerűsítésére, úgy a tárca szívesen átveszi a kezelési jogot,
esetleg a Gödöllői Városi Tanáccsal megosztva. A ház restaurálása a
felmérések szerint 5-6 milliárd forintot tenne ki, ezt nem lehet
költségvetésből biztosítani. A helyi tanács a helyrehozatalról
francia vállalkozókkal folytat tárgyalásokat, ám ezek éppen a
kezelési jog tisztázatlansága miatt rekedtek meg. Ha a művelődési
tárca megkapja a kezelési jogot - és ezért fizetni nem kell - a
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen hajlandó a
kastély idegenforgalmi és kulturális hasznosításának tervezetét
kidolgozni. Varga Imre a miniszteri válasszal egyetértett, az
Országgyűlés két tartózkodás mellett ugyancsak elfogadta azt.
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 12:13
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)
|
Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt a
művelődési miniszter. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) az idegen
----------
nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos
intézkedések iránt érdeklődött.
Glatz Ferenc elmondta, hogy elsősorban szakmai kérdésről van
szó. Szükséges, hogy szakembereink elsajátítsanak nyugati nyelveket,
s így nagyobb eséllyel vegyenek részt az üzleti életben. A
minisztérium felmérte az általános és középiskolák
nyelvtanár-igényét, és ebből megállapította, hogy az ezredfordulóig
a tudományegyetemeken több mint kétszeresére, a tanárképző
intézményekben pedig több mint hatszorosára kell bővíteni a nyugati
nyelvek oktatását. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és néhány
vidéki egyetemen idegennyelvi fakultásokat hoznak létre, máshol
ilyen tanszékeket. A tárca igénybe kívánja venni a Világbank
segítségét is, továbbá Ausztriával és az NSZK-val megállapodott,
hogy ezekből az országokból 38, illetve 40 nyelvtanár érkezik
hazánkba. A magyarországi orosznyelv-tanárok átképzésére pedig az
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 135 millió forintot biztosít. A
miniszter bejelentette, hogy az őszre átfogó programot dolgoznak ki
a hazai nyelvoktatásról. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 12:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)
|
Békési Istvánné (Pest m., 3. vk.) a pénzügyminiszterhez
---------------
interpellált a 34/1986. PM-rendelettel módosított 10/1961.
PM-rendelet módosítása tárgyában. Mint mondotta, a jelenlegi
rendelkezések szerint ha törvényes öröklés vagy végintézkedés nyomán
a hagyaték az államra száll, akkor a helyi tanács gyakorolja az
örököst megillető jogokat, viseli a hagyatékkal kapcsolatos
terheket. Ez azt jelenti, hogy például egy szociális otthonban
évekig gondozott személy halála esetén örökös, végrendelet vagy
bármilyen felajánlás hiányában az a tanács örököl, ahol helyileg a
szociális otthon működik, bár fenntartás szempontjából semmi köze a
szociális otthonhoz. Holott egy-egy ilyen öröklés esetén a
hagyatékból lehetőség nyílna a rendszerint leromlott állagú
szociális otthonok felújítására, karbantartására. Ezért szorgalmazta
a képviselő a rendelet olyan értelmű módosítását, hogy intézményben
- tehát szociális otthonban - gondozott elhunyt személy esetén az
intézmény örököljön.
Az interpellációra Békesi László pénzügyminiszter válaszolt.
Kijelentette: a felvetett gondolatokkal egyetért, s 1990. január
1-jétől - összhangban az állami tulajdon és ezen belül a tanácsi
önkormányzati tulajdon megteremtésével - a jogszabály fentiek
szerinti módosítását tervezik.
A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 12:15
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)
|
x x x
Berecz János nyilatkozata
-------------------------
Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése után a testület
elnöki tisztére újonnan megválasztott Berecz János rövid
nyilatkozatot adott az MTI munkatársának:
- Korábban nem szerettem azt a megfogalmazást, hogy valaki
megtiszteltetésnek tartja, ha megválasztják ilyen vagy olyan
funkcióra, mert ez gyakran formális volt. Most viszont őszintén
mondom: örömömre szolgál a külügyi bizottság mai döntése. Ugyanis
egy tevékeny, a politikában súllyal és befolyással rendelkező
bizottság elnöki tisztét tölthetem be. Ebben az esetben tehát nem
formális, reprezentatív funkcióról, hanem egy nagy ütemet diktáló
Országgyűlés nagyon aktív külügyi bizottságának tisztéről van szó.
- Az elmúlt két-három évben, amióta az Országgyűlés munkájában
fordulat következett be, igen markánsan változott a külügyi
bizottság tevékenysége is. A testület kialakította önálló arculatát,
politikai vonalát, amely nemcsak az eddigi ,,barátságok,, ápolását
jelenti, hanem széles körű parlamenti kapcsolatokkal a népek
közeledését és a béke erősítését szolgálja. Különösen fontosnak
tartom, amit a külügyi bizottság eddig az európai régióban tett;
nemcsak támogatta, hanem kezdeményezően erősítette is a helsinki
folyamatot. Igazán markáns eredményként ítélhetők meg például az
Európa Tanáccsal kialakított kapcsolatok. Összességében a magyar
törvényhozás külügyi bizottsága közvetlenül is hozzájárul az Európai
Ház építéséhez. Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy a külügyi
bizottság új elnökének nem valamiféle fordulatot kell végrehajtania,
hanem az eddigi eredményekre építve folytatnia kell a
kapcsolatépítést, s akkor méltó lehet a bizalomra.
- Ami a bizottság gyakorlati munkáját illeti, mivel eddig nem
vettem részt a külügyi bizottság tevékenységében, erről egyelőre
elhamarkodott lenne nyilatkozni. Át kell tekintenem az utóbbi évek,
hónapok bizottsági jegyzőkönyveit, tanulmányoznom kell a testület
munkamódszereit. Erre is igaz, hogy nem vagyok a mindenáron való
változtatás híve; ha valami bevált, azt érdemes megerősíteni,
esetleg továbbfejleszteni, építve a testület eddigi hagyományaira.
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 12:17
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)
|
Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.), az adókimunkálási jutalékról,
--------------
behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM-rendeletek
megváltoztatása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez.
A képviselőnő elöljáróban emlékeztetett arra: június 2-án a
gazdasági csomagterv tárgyalásakor elhangzott felszólalásában
javasolta az említett PM-rendelet megszüntetését. Mivel javaslatát
írásban nem adta be, a pénzügyminiszter nem fogadta el az
indítványt. Sérelmezte: ezután senki sem adott arra módot, hogy
álláspontját megvédje. Elmondta: a PM-rendelet visszavonását azért
tartja indokoltnak, mert a jutalékokat és prémiumokat olyan címen
fizetik ki, amely mögött nem áll pluszmunka. Egymillió forint adó
beszedéséért 100 ezer forintot fizetnek ki egy községi tanácsnál két
embernek. Ugyanennyi marad a megyei adóügyi dolgozóknál és a
Pénzügyminisztériumban együttvéve. Kérte a pénzügyminisztert:
tájékoztassa a képviselőket, hogy ilyen címen a minisztériumban hány
fő és milyen összegű jutalomban részesül, illetőleg mennyi jutalékot
fizetnek ki a megyei illetékhivatalok és a megyei tanácsok
dolgozóinak.
Békesi László válaszában hangsúlyozta, hogy az érdekeltségi
rendszert nyilvános PM-rendelet szabályozza. A lényeg: az említett
jutalékban mindazon tanácsi dolgozók - nem csak pénzügyi és adóügyi
alkalmazottak - részesülhetnek, akik részt vesznek az adóhiány
feltárásában. Egyúttal leszögezte: ilyen címen a Pénzügyminisztérium
dolgozói nem kaphatnak, és nem is kapnak prémiumot, illetőleg
jutalékot. A kifizetésekkel kapcsolatban megjegyezte: azok akik
közvetlenül tárták fel, illetve hajtották be az adókülönbözetet,
évente legfeljebb 100 ezer forint bruttó jutalomban részesülhetnek.
Elmondta továbbá, hogy 1,9 milliárd forint hátralék ,,van kint,,
illetékekből, illetve a tanácsokat megillető lakossági
adóhátralékból az országban. Ebből évente átlagosan 600 millió
forintot hajtanak be azok a dolgozók, akiknek az ösztönzésére a
PM-rendelet lehetőséget ad. Hozzátette: úgy tudja, hogy az
adóellenőrzést nem munkaidőben, hanem utána végzik. Végezetül
rámutatott: a szóban forgó jogcímen 1988-ban 7360 dolgozó között
osztottak szét 137 millió forintot, s ez egy főre számítva 18 ezer
forintos bruttó összeget jelent. Mindezeket figyelembe véve a
pénzügyminiszter nem értett egyet a PM-rendelet megszüntetésével.
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:17
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)
|
Movik Lászlóné nem fogadta el Békesi László válaszát. Egyebek
között azzal érvelt, hogy az adóügyi dolgozók munkaidőben végzik az
említett tevékenységet, s ez nemcsak saját tapasztalata, hanem más
tanácselnököké is.
Az interpellációra adott választ az Országgyűlésnek csak 75
tagja fogadta el, 80-an tartózkodtak, ezért az interpellációt a
terv- és költségvetési bizottsághoz utalták további vizsgálatra.
Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami
--------------
vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó
gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában
interpellált. Emlékeztetett arra, hogy ez év januárjában e témában
több Pest megyei szövetkezet beadvánnyal fordult az Országgyűlés
alkotmányjogi tanácsához. Arra az alkotmány- és törvénysértő
gyakorlatra hívták fel a figyelmet, amely hátrányos helyzetbe hozza
a szövetkezeteket, ha a felszámolás alatt lévő állami vállalatokkal
szemben érvényesíteni kívánják követeléseiket. Az Ipari
Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium intézkedései a
szövetkezeti követelések rovására feltétlen elsőbbséget adnak a
szóban forgó vállalatok állami tartozásai és adóhátralékai
kiegyenlítésének, ami gyakorlatilag egyet jelent a szövetkezeti
vagyon burkolt államosításával.
A képviselő megkérdezte: hajlandó-e az állam a tulajdonában lévő
vállalatok tartozásaiért készfizető kezesként helytállni?
Békesi László a kormány megbízásából elmondta, hogy az
alkotmányjogi tanács az érintett minisztériumokkal és a
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával közösen dolgozik a probléma
megszüntetésén. E munka lezárásáig, de legkésőbb 30 napig haladékot
kért, ígérve, hogy az interpelláló képviselőt és az Országgyűlést
tájékoztatni fogja az eredményről. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)
|
Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11.vk.) a szociális
-------------
foglalkoztatók adókedvezménye ügyében intézett interpellációt a
pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy a szociális foglalkoztatókban
előállított termékeket ne 25, hanem 15 százalékos ÁFA terhelje, A
magas ÁFA miatt ugyanis előfordul, hogy a foglalkoztatók kénytelenek
állásokat felmondani.
Békesi László válaszában kifejtette: az általános forgalmi adó
kulcsának mérséklése nem a szociális foglalkoztatókat juttatná jobb
helyzetbe, hanem azokat, akik az általuk előállított termékeket
vásárolják, hiszen az adó az árban jelenik meg. A szociális
foglalkoztatók helyzetének javítására már 1988. január 1-jétől
megszüntették a nyereségadó-fizetési kötelezettséget. Ez évtől
kezdődően pedig a bérköltség 45 százalékának megfelelő közvetlen
állami dotációban részesülnek. Ezzel lényegében a szociális
foglalkoztatók ugyanolyan feltételek mellett gazdálkodhatnak, mint a
rendkívül rossz hatékonysággal működő, csökkent munkaképességűeket
foglalkoztató szervezetek.
Balogh Károly egyetértett a válasszal, s azt az Országgyűlés is
egyhangúlag elfogadta.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében
tartott tanácskozását követően, dr. Sinkovics Mátyás indítványa
alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a Parlament elé, igy
a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti
munkához. A javaslatokkal Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
egyetértett.
A bizottsági jelentés indítványozta: a szolgálatmegtagadásért
kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a
javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a
módosító indítványt, hogy a törvény ne július 1-jén, hanem
kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el
a törvényhozó testület.
Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető
Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag
elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)
|
Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta
meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság által kidolgozott módosító törvényjavaslat
kívül egy képviselő - Török Sándor - is tett kiegészítő javaslatont.
A módosítások tárgyalása előtt az elnöklő Jakab Róbertné -
feltehetően az előző munkanapok tapasztalata nyomán - felhívta a
képviselők figyelmét arra: a benyújtott törvényjavaslat és a
képviselői módosító indítvány mindössze három paragrafust érint,
tehát a Tisztelt Háznak kizárólag ezekről kell döntenie, és nem
lenne célszerű vitát nyitni a földtörvény egyéb részeiről. Annál is
inkább - tette hozzá -, mivel a politikai egyeztető tárgyalások
témakörei között a földtulajdon kérdése is szerepel, s lehetséges,
hogy a későbbiekben egy új földtörvényt is kidolgoznak.
A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna
---------------
m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait
remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a
módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás
feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési telkek sem lennének
eladhatók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem
lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az állami tulajdon
gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító javaslatok révén
viszont elkerülhető a kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi
probléma.
A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó
elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a
szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató
tevékenység biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. A
szolgáltatói tevékenység megszüntével ugyanis a tulajdonjog
visszaszáll az államra. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)
|
Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.), a Szikra Lapnyomda
--------------
vezérigazgatója a földtörvény módosításával kapcsolatos aggályainak
adott hangot. Véleménye szerint a 13. paragrafus a társadalmi
szervezeteket megkülönböztetett helyzetbe hozza, s ez
ellentmondásban van a törvény általános szabályozó szerepével.
Korábban a társadalmi szervezetek a saját tagjaik által fizetett
hozzájárulásból vagy tagdíjból, vagy hagyaték útján megszerzett
ingatlanoknál csak kezelői jogot szerezhettek. Az alkotmány ugyanis
csak állami és szövetkezeti tulajdont ismert el, egyéb jogi személy
tulajdonát nem. Így tehát ha elfogadják ezt a paragrafust,
rendezetlenné válik jó néhány olyan ingatlan helyzete, amely
társadalmi szervezetek kezében van. Azt is kifogásolta a képviselő,
hogy a törvényjavaslat lehetetlenné teszi a társadalmi szervezetek
önálló gazdálkodását, hiszen nem léphetnek be különböző társasági és
vállalati formákba. A képviselő szükségesnek tartotta, hogy ezek a
szervezetek számoljanak el a kezelésükben lévő ingatlanok eredetével,
és csak az őket ténylegesen megillető ingatlanok maradjanak náluk,
ezekkel azonban gazdálkodhassanak is. Mindezek alapján javasolta,
hogy a 13. paragrafust módosítsák, különben a törvényjavaslatot nem
tudja elfogadni.
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai
------------------
Nagyközségi Tanács elnöke a magyar paraszt régi sérelmeire hívta fel
a figyelmet, amelyeket, úgy tűnik, a mostani törvénymódosítással sem
tudnak orvosolni. Mint mondotta, abba különösen nem tudnak
belenyugodni, hogy a több község tsz-éből és területéből egyesített
tsz-ek a tulajdonukban lévő földeket - a tulajdonosi jogokat
gyakorolva - zártkert, hétvégi telek vagy ipari telep céljára
eladhatják, a földmegváltási árnál jóval magasabb áron. Nyomatékosan
felhívta a figyelmet: minden, a közösség közigazgatási területén
lévő föld eladása elsősorban az adott faluközösség létfeltételeinek
javítását kell hogy szolgálja. A mostani földtörvény és egyéb
jogszabályok azonban ezt nem biztosítják. Olyan törvényt kell
alkotni, hogy a faluközösség beleegyezése nélkül az ott lakók
földjének egyetlen négyzetméterét se lehessen kiárusítani.
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:27
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)
|
Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági
---------------
Kombinát művezetője úgy vélte: a törvény két vitatott rendelkezése,
a 12-es és a 13-as paragrafus jelenleg érvényes megfogalmazásban
túlmegy azokon a célokon, amelyeket a törvény elfogadása idején
Tallóssy Frigyes javasolt. Ezért az Országgyűlésnek nem szabad
kétségeket hagynia afelől, miként kell az általa módosított
rendelkezéseket értelmezni. A képviselőnő állást foglalt amellett,
hogy az érintett előírásokat határozottan egyértelművé tegyék,
hozzák összhangba a képviselői javaslatban annak idején
megfogalmazott eredeti szándékokkal, s ne kényszerítsék ,,bonyolult
agytornára,, a végrehajtókat. Rámutatott: az Országgyűlés
hitelképességét nem csorbítja, hanem éppenséggel növeli, ha egy
törvénymódosítást még a kihirdetése előtt képes korrigálni,
idejekorán felismerve annak nemkívánatos következményeit. Mindezek
alapján azt javasolta: az Országgyűlés fogadja el azokat a
módosítási javaslatokat, amelyeket most a bizottságok
indítványoznak.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz.
----------------
Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa azzal a szándékkal kért
szót, hogy most ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a
földtörvénnyel kapcsolatban korábban előterjesztett. Akkori
indítványának egyik szándéka az volt, hogy azok a társadalmi
szervek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingatlannak, ne adhassák
azt el.
Volt azonban egy másik vetülete is a kérdésnek: azt szerette
volna elérni, hogy az egykori községi és városi földek tulajdonjoga
ne változzék addig, amíg a tulajdonjogi reformot ki nem dolgozzák;
magyarán, addig fagyasszák be ezeknek az ingatlanoknak a
tulajdonjogát. A képviselő ugyanis attól tartott, hogy enélkül a
jövőben kialakuló önkormányzatok vagyon nélkül maradnak. Ennek
veszélye továbbra is fennáll - mutatott rá -, amennyiben az
Országgyűlés elfogadja azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a
bizottságok most előterjesztettek. Tallóssy Frigyes egy további
problémára is felhívta a figyelmet: sokan azért csatároznak, hogy a
kezelői jog legyen azonos a tulajdonjoggal. Ha ezt elfogadnák -
vélekedett -, nagy hibát követnének el. A jelenlegi kezelők ugyanis
igen nagy értékű állami tulajdonok felett szereznének ily módon
rendelkezési jogot. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)
|
Mivel nagyon bonyolult kérdések vetődtek fel, Tallóssy Frigyes
azt javasolta: a Parlament most ne döntsön a földtörvény módosítása
ügyében, mert egy esetleg elhibázott döntést nehéz lesz utólag
korrigálni.
Szót kért a vitában Kulcsár Kálmán is. Kifejtette: a módosító
javaslat szerint a társadalmi szervezetek kedvezőtlenebb helyzetbe
kerülnének, mint a többi tulajdonos, mert vannak olyan tulajdonaik,
amelyek nem a költségvetés révén kerültek hozzájuk. Indítványozta,
hogy ezzel a problémával ne foglalkozzon most az Országgyűlés, mert
a tulajdonosi reform kapcsán amúgy is át kell vizsgálni minden
jelenleg érvényes megoldást.
Török Sándor módosító javaslatával Kulcsár Kálmán nem értett
egyet, mondván: az indítvány elfogadása azt jelentené, hogy
különösebb indok nélkül visszaállamosítanak vagy államosítanak
bizonyos földterületeket. Továbbá a javaslat a szolgáltatásokkal
összefüggésben olyan kötelezettségeket fogalmaz meg a tanácsok
számára, amelyeket a földtörvény nem írhat elő. A módosító indítvány
szerinti egyesüléssel létrejövő termelőszövetkezetek gazdagodnának,
mert korábban egyesített szervezetek tulajdonaiból kerülnének jobb
helyzetbe. Ez méltánytalan, szemben áll az egyesülés logikájával -
hangsúlyozta az igazságügyminiszter.
Tallóssy Frigyes javaslatával kapcsolatban rámutatott: a
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium információi szerint 1968
óta már nincsenek olyan községi, városi földek, amelyek kizárhatók a
tulajdonba adásból, mert ezeket a korábban államosított földeket
időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok
között. Ezért kérte ennek a módosítási indítványnak is az
elutasítását. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 13:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)
|
Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok
------------
m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke szóban is
megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító,
szolgáltató és ellátó tevékenységet végző szövetkezetekre, hanem az
úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell terjeszteni az
állami tulajdonú ingatlan elidegenítésének megakadályozását. Erre
azért van szükség, mert a szövetkezetek egyesülése után a
javító-szolgáltatást végző jogutód szövetkezetek sorban szüntetik
meg a szolgáltatásokat. Eközben arra hivatkoznak, hogy az ingatlant
a jogelőd szövetkezet vette, illetve kapta, így jogukban van azokat
értékesíteni. A vidéki lakókat viszont ez érthetően bosszantja,
hiszen az adott ingatlanokat sajátjuknak tekintik, megcsalatva,
kisemmizettnek érzik magukat. A tanácsoknak viszont sem jogi, sem
anyagi eszközeik nincsenek ahhoz, hogy a nélkülözhetetlen javító,
szolgáltató, ellátó tevékenységről gondoskodjanak.
Határozathozatal előtt ügyrendi kérdésben kért szót
dr. Kollár Katalin (Budapest, 53. vk.), a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky
------------------
Kórház-Rendelőintézet gyermekrendelőjének vezető orvosa,
felszólalása azonban nem ügyrendi kérdést érintett. Arra hívta fel a
figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az
Országgyűlés és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak
hozzákezdeni július 1-jétől azoknak a földterületeknek az
értékesítéséhez, amelyeket a tanácsok már előkészítettek.
Határozathozatal következett. Először megváltoztatták a földről
szóló 1987. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi
módositásának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan
kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57
tartózkodással fogadta el a Parlament.
Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a
másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi
szervezet a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát nem
ruházhatja át.
Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57
tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 14:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)
|
Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők.
Felmentették - három ellenszavazattal és két tartózkodással - Szűrös
Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a ház
elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3
tartózkodással Berecz Jánost (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.)
választották a bizottság elnökévé.
Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8
tartózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság
elnökévé, Lotz Ernőt (Boros-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig - két
ellenszavazattal és két tartózkodással - e bizottság titkárává
választották.
Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk
következtek.
Elsőként Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) kapott szót, de a
------------
társadalombiztosítási jogszabályok emberi igazságérzetet sértő
részeinek feltárása tárgyában előterjeszteni kívánt interpellációját
visszavonta. Elmondta, hogy a szociális és egészségügyi miniszter
tájékoztatta arról: a törvény átdolgozása folyamatban van, s ennek
során a képviselő észrevételeit is figyelembe fogják venni.
Márk György (országos lista) az oktatási és egészségügyi
-----------
intézményekben fizetendő élelmezési térítési díj fizetési
rendszerének módosításából eredő feszültségek tárgyában
interpellált. A szóban forgó rendelkezést ez év januárjában hozta a
három érintett minisztérium, kimondva, hogy a térítési díj alapja a
mindenkori nyersanyagnorma. A képviselő nem vitatta a rendelkezés
helyességét, kifogásolta azonban, hogy a szociálpolitikai
kedvezmények terheit az intézmények költségvetésére hárították át
anélkül, hogy ezt az állami költségvetésből kellő mértékben
ellensúlyozták volna. Ez országszerte feszültségeket okozott az
érintett intézmények gazdálkodásában.
Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszában
elmondta, hogy az új rendelkezés kidolgozóit nem a díjemelés
lehetősége, hanem a társadalmi és szociális igazságosság elve
vezette. Megítélése szerint a feszültséget alapvetően a romló
gazdasági helyzet, a családok megélhetési gondjainak súlyosbodása
okozta. Emiatt felborultak azok az előzetes számítások is, amelyek
alapján a családi pótlék 100 forintos emelésével, illetve a tanácsi,
intézményi költségvetés bizonyos növelésével ellensúlyozni akarták a
rendelkezés anyagi következményeit. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 14:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)
|
Bár a tanácsok január óta több részletben 270 millió forintot
meghaladó összeget kaptak e célra a központi költségvetésből, ez sem
bizonyult elegendőnek.
A miniszterasszony szerint tehát nem a támogatás elveit kell
megváltoztatni, hanem mértékét a reális igényekhez igazítani.
Ígéretet tett arra, hogy a folyamatban lévő helyzetelemzés alapján
szeptemberig a Pénzügyminisztériummal együtt megteszik a szükséges
intézkedést.
A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés
elfogadta.
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az M3-as autópálya bekötő
------------
szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő
előrebocsátotta: Géczi István képviselőtársával egyetértésben
terjeszti be interpellációját, mert körzeteik lakossága hasonló
gondokkal küzd. E gondokat vázolva Dauda Sándor kifejtette: az M3-as
autópálya budapesti bekötő szakaszánál, a Kacsóh Pongrác úti
lakótelepnél a megnövekedett forgalom miatt jelentősen emelkedett a
zajszint és a benzinfüst mennyisége. A mérések éjszaka 65, napközben
pedig 75 decibel zajértéket mutattak ki, s ez jóval meghaladja a
maximálisan megengedettet. A képviselő a helyzet javításához
kérte a miniszter segítségét.
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
válaszában hangsúlyozta: az interpellációban jelzett környezeti
ártalmak sajnos az ország legtöbb nagyobb településén észlelhetők.
Ennek ellenére a kérdéses körzetben a Fővárosi Tanács e probléma
megoldásának érdekében több intézkedést tett: automatikus
sebességjelző rendszert létesített a bekötő szakasznál, zajvédő
elválasztó falat épített és védőnövényzetet telepített. A
legkritikusabb helyeken megterveztették a zajvédő falakat, ennek
kivitelezésére azonban anyagi nehézségek miatt még nem került sor. A
miniszter végezetül ígéretet tett, hogy a tárca anyagi támogatásával
még ez évben az autópálya-bevezetés XIV. és XV. kerületi szakaszánál
kísérleti zajmérő falakat telepítenek. Ezt követően döntenek majd -
az anyagi lehetőségektől függően - a védőfalak további kiépítéséről.
Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az Országgyűlés
pedig egy tartózkodás mellett egyetértett. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 14:37
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)
|
Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymértékű
-----------
alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz.
Kifogásolta, hogy a Magyar Alumíniumipari Tröszt július 1-jétől
ismét emelni kívánja árait. Ezt elfogadhatatlannak tartotta.
Álláspontját indokolva utalt arra, hogy 1988 júliusától 1989
júliusáig már 36 százalékkal emelték az alumínium alapanyagárát. A
feldolgozó vállalatok ezt a magas áremelkedést nem tudják elviselni,
hiszen sem a hazai, sem a szocialista országokba exportált
termékeknél nincs módjuk áthárítani az áremelkedéseket. A képviselő
megkérdezte: tett-e a kormány intézkedéseket annak érdekében, hogy a
monopolhelyzetben lévő MAT lépései ne hozzák nehéz helyzetbe a tőle
függő feldolgozó vállalatokat?
Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt
az interpellációra. Utalt arra, hogy 1989. január 1-jéig az
árhivatal állapította meg az alumínium-termékek árát. A korábbi
gyakorlatban az árhivatal évente viták kereszttüzébe került: a
termelők és a feldolgozó vállalatok egyaránt azt kérték, hogy
változtassák meg az árszabályokat, ne a ,,bürokraták,, szabják meg
az árakat, hiszen a vállalatok ismerik a piacot, ők tudnak tartós
megállapodásokat kötni. E közös kérés nyomán az árhivatal január
1-jétől módosította az árszabályt. Az azóta eltelt időben viszont -
a mostani interpelláció mellett - 9 feldolgozóipari vállalatvezető
tiltakozott az árhivatal vezetőjénél az egyébként szabadáras
alumínium árának emelése ellen. A vállalatvezetők hangoztatták, hogy
bár elismerik a világpiaci árak hazai követésének indokoltságát,
újabb áremelések költségének kigazdálkodására már képtelenek.
Vissi Ferenc elmondta, hogy a tiltakozás nyomán vizsgálatot
rendelt el az árhivatalban. Ez megállapította, hogy nem sértették
meg az árszabályokat. A szakértők feltárták azt is, hogy az
ártendenciák ellenére ma a belföldi árak 15-70 százalékkal
alacsonyabbak, mint amennyiért a feldolgozók nyugatról
beszerezhetnék az alumínium-termékeket. Az áremelések elleni
tiltakozással valójában azt kérnék a kormánytól, hogy függesszék fel
a közösen kialakított jogrendet. Olyan intervenciót követelnek az
árhivataltól, amelyre nincs joga. Ez sértené a jogállamiság sokszor
hangoztattot elvét is, hiszen újból a ,,bürokrácia,, kezébe adná a
piaci viszonyok irányítását. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 14:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)
|
Ugyanakkor Vissi Ferenc elismerte azt, hogy a feldolgozó
vállalatok rendkívüli gondban vannak a szocialista piacokon. Ezért a
kormány nevében azt ígérte: minden államközi tárgyaláson segítséget
kap a vállalat ahhoz, hogy az ország és a piacon maradás érdekeinek
megfelelő megállapodások szülessenek. A kormányzat a többi
között elrendelte a rubelszabályozás felülvizsgálatát, s a
közeljövőben változások várhatók.
Vissi Ferenc elmondta azt is: az árhivatal hallgatólagos
megállapodást kötött a MAT-tal, hogy az a tervezetthez viszonyítva
4-5 százalékkal mérsékli áremelését.
A képviselő csak részben értett egyet az árhivatal elnökének
válaszával, az Országgyűlés viszont 5 ellenszavazattal, 20
tartózkodás mellett elfogadta.
Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.
---------- ------------
vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi
ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és
egészségügyi miniszterhez.
Gágyor Pál felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjba vonulást
követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíj kézhez kapása között
gyakran több hónap telik el. Ez sok idős ember számára
megoldhatatlan pénzügyi problémát jelent, mivel megfelelő anyagi
tartalékokkal nem rendelkeznek. Ugyanez a gond tapasztalható a
táppénzfizetésekkel kapcsolatban is mindazokon a helyeken, amelyeken
a munkaadó nem önálló táppénzkifizető hely. Ilyenek a kisebb
létszámú gazdálkodó szervezetek, az újonnan alakuló gazdasági
társaságok, a kisvállalkozók. A képviselő gyors és hathatós
intézkedést sürgetett annak érdekében, hogy az utolsó bérkifizetési
időponttól számítva legfeljebb 30 napon belül az első
nyugdíjátutalást, illetve az esedékes táppénzt minden körülmények
között folyósítsák.
Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott: más az oka a
táppénzkifizetések és a nyugdíjak késlekedésének. Ismeretes, hogy az
utóbbi években jelentősen növekedett azoknak a kisszervezeteknek a
száma, amelyek nem tartanak fenn üzemi kifizetőhelyeket. Nehezíti a
munkát az is, hogy táppénzt egy évi megelőző kereset összeszámolása
alapján lehet fizetni. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az
elmúlt évtől kezdve a társadalombiztosítási igazgatóságoknak
adóelőleget is le kell vonniuk a járandóságokból. A megoldás a
számítógépesítés lehet, s erre reális esély van, ugyanis az
Oországgyűlés tavaly jóváhagyta: a társadalombiztosítás ügyviteli
munkáira 2,5 milliárd forint álljon rendelkezésre. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)
|
Ebből az elmúlt fél év során olyan berendezéseket vásároltak,
amelyek folyószámla-nyilvántartásra és folyósításra alkalmasak, s
ezekkel a gépekkel felszerelték valamennyi társadalombiztosítási
igazgatóságot. Így a kifizetésekben mutatkozó elmaradásokat
szeptemberig teljes mértékben meg tudják szüntetni.
A nyugdíjkifizetéseknél ugyancsak a korszerű technika
alkalmazása jelenthet segítséget, de azért, hogy az ellátottaknak
megfelelő garanciája legyen, a július 1-jén hatályba lépő miniszteri
rendelet szerint minden olyan esetben, ahol megállapítható a
nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazgatóságnak előleget fizetni.
Dolgoznak azon is - mondotta végezetül a miniszterasszony -, hogy az
előlegből és a nyugdíj összegéből adódó különbségeket a
társadalombiztosítási igazgatóság kamattal fizesse ki az
ellátottaknak.
Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az
Országgyűlés pedig elfogadta azt. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 14:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)
|
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról
---------------
szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek
módosítása ügyében interpellált. Javaslata az volt, hogy a férjnek,
illetve a férfi élettársnak a törvény ugyanolyan jogú ellátást
biztosítson abban az esetben, ha elhalálozik a feleség vagy az
élettárs, mint amilyen a férj vagy a férfi élettárs halála
esetén jár.
Dr. Csehák Judit válaszában kifejtette: látszólag egyszerű a
megoldás, hiszen csak egy rendelkezést kellene hozni, ám ennek
anyagi vonzatai is vannak; hozzávetőleges becslés szerint legalább
2-3 milliárd forintot igényel ez az intézkedés. A miniszter szerint
együttesen kell figyelembe venni valamennyi nehéz körülmények között
élő nyugdíjas helyzetét. Ma Magyarországon 250 ezer olyan, 65 és 70
év közötti, saját jogú nyugdíjas él, akinek a jövedelme nem éri el a
létminimumot, s rajtuk kívül is igen sokan vannak, akiknek nagyon
alacsony nyugdíjból kell megélniük. Szó van arról például, hogy a
szociális segély 65 év felett állampolgári jogon járó ellátás
legyen. Eddig úgy tervezték, hogy mindezeket a kérdéseket együtt,
egyszerre a nyugdíjmódosítással fogják megoldani. Úgy tűnik azonban
- folytatta a miniszter -, hogy a legsürgetőbb intézkedéseket
mihamarabb meg kell hozni, s nem szabad várni a nyugdíjrendszer
átfogó módosításáig.
Csehák Judit válaszát Kovács Lászlóné elfogadta, s azzal egy
tartózkodás mellett az Országgyűlés is egyetértett. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 15:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)
|
Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) arra várt választ a közlekedési,
-----------
hírközlési és építésügyi minisztertől, hogy a Hungária körút
korszerűsítésével egyidejűleg sor kerül-e a Thököly út és a Kerepesi
út által határolt szakasz mentén elhelyezkedő, rendkívül rossz
állapotban lévő lakóépületek felújítására.
Derzsi András elmondta: a Hungária körút felújítása jelentősen
lelassult, a soron következő szakasz átadására az idén szeptemberben
kerül sor. A jövő év első felében dönt a főváros a Thököly út és a
Kerepesi út közötti szakasz rekonstrukciójáról. A épületekről
környezetvédelmi tanulmányt készítenek, és a közlekedési
rekonstrukcióval együtt hajtják végre felújításukat, szükség esetén
szanálásukat.
A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag
elfogadta.
Tóth László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. vk.) az önhibájukon
-----------
kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak
megoldása tárgyában interpellált. Megemlítette, hogy a mostani
választási ciklus alatt a legtöbb termelőszövetkezetet
választókörzetében, a Bodrogközben számolták fel, és most újabb
gazdaságokat fenyeget ennek veszélye. Az idei csapadékos időjárás
következtében ugyanis a Bodrogköz több tsz-ében 25-30 millió
forintos hozamérték-kiesést okozó ár- és belvízkárok keletkeztek.
Rámutatott, hogy a jelenlegi hitelpolitikai gyakorlat miatt ezek a
termelőszövetkezetek évközben hitelképtelenné válhatnak, így
fenyegeti őket a felszámolás, a szanálás veszélye. Azt kérdezte a
mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől, hogy a közeljövőben
milyen intézkedéseket terveznek az önhibájukon kívül
fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldására.
Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondta,
hogy az idei első árhullám után megindult a kárfelmérés, majd a
további ár- és belvizek miatt csak június közepén kapott a MÉM
viszonylag végleges képet. Ezt figyelembe véve a kormány 300 millió
forintot különít el, és ezt az összeget részben az ár- és
belvízkárok kompenzálására, részben az említett hitelkamat-terhek
egy részének kifizetésére, gyorsított eljárással folyósítja a
tsz-eknek. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 15:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)
|
Az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok
gondjainak megoldásával kapcsolatban a miniszter emlékeztetett arra,
hogy 1987-ben a kormány megkezdte egy rendezési program
végrehajtását. Ennek keretében 180 - ebből 18 Borsod megyei -
termelőszövetkezetet tehermentesítenek adósság-felfüggesztés vagy
adósságeltörlés formájában, három éven belül. A következő rendezési
csomagtervet az idén hirdetik meg, s ennek alapján további 150
üzemen igyekeznek segíteni. A miniszter hozzáfűzte: Borsod megye
mezőgazdasági üzemeit megkülönböztetett figyelemmel kísérik. Ezt
bizonyítja az is, hogy 1989-ben 100 millió forint külön fejlesztési
támogatást kaptak a megye gazdaságai.
Hütter Csaba válaszával a képviselő egyetértett, az Országgyűlés
pedig egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta.
Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Viziváros
-----------
környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált.
Derzsi András válaszában elismerte, hogy a főváros
környezetvédelmi helyzete meglehetősen rossz, és az említett
területen halmozottan érvényesülnek az ártalmak. A környék eleve
rosszul tervezett, közlekedési hálózata hiányosan kiépített. Az
ottani ólom- és szénmonoxidszennyezést akár drámainak is
minősíthetjük - mondotta, s halaszthatatlannak tartotta az
intézkedéseket. Elmondta, hogy a tárca más szervekkel közösen átfogó
programon dolgozik, amelynek következtében az országban a
légszennyezésnél az emisszió 15-20 százalékkal csökenhet. A
megvalósulást azonban pénzhiány akadályozza. A tervekben szerepel a
metró további építése, amely a felszíni forgalmat tehermentesíti, a
villamosüzemű tömegközlekedés bővítése, és nem utolsó sorban a
gépjárműállomány összetételének korszerűsítése. Ez utóbbihoz
sorolható a kétütemű járművek üzemeltetésének későbbi korlátozása.
1992-től ugyanis új európai normák lépnek életbe, s ezeket mi is
alkalmazni kívánjuk. Szó van továbbá az ólommentes benzin
használatának szorgalmazásáról, új ólomszűrök kifejlesztéséről,
amelyeket már a közeljövőben megvásárolhatnak a járműtulajdonosok.
Az interpellációban szereplő területen már korlátozták a
tehergépkocsiforgalmat, döntöttek az autóbuszközlekedés
megszüntetéséről, nem engedélyezik majd a járdán parkolást, és fasor
telepítését is tervbe vették.
A miniszter válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés -
egyhangúan - elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 15:27
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (26. rész)
|
Vona Ferenc (Pest m., 16.vk.) Dunavarsány ivóvízellátása
-----------
tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási
miniszterhez. Indoklásul hangsúlyozta: elsősorban a délegyházi
üdülési lehetőség iránti növekvő érdeklődés következtében a térségbe
látogatók száma az utóbbi időben tizszeresére emelkedett, s egy-egy
nyári hétvégén 40 ezer ember keresi fel az üdülőövezetet. Éppen
ezért nagy gondot jelent, hogy e területen nincs egészséges ivóvíz.
A képviselő kérte a minisztert: a vízügyi alapból tegye lehetővé,
hogy 1990-ben ebből éslakossági erőből megkezdődhessen az ivóvízet
biztosító beruházás építése.
Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
válaszában előrebocsátotta: az interpellációban jelzett
tervidőszakra már minden pénzforrást szétosztottak. Hangsúlyozta
azonban, hogy a ráckevei Duna-ág térségében szerencsésen találkozik
a vízbázis-védelem, a természetvédelem és a vízellátás kérdése.
Hozzátette: az itteni beruházást csak a csatornázással egyidejűleg
lehet megvalósítani. Végezetül javasolta: az érdekeltek a terület
kiemelt fejlesztése témájában a tárcával és a Pest Megyei Tanáccsal
közösen keressék majd a legmegfelelőbb megoldást a következő
tervidőszakban.
Az interpelláló képviselő a miniszteri választ azzal a
feltétellel fogadta el, hogy az őszi parlamenti ülésszakon
megnyugtatóan rendezik a kérdést. Az Országgyűlés a választ
egyhangúlag elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 16:02
|
Vissza »
|
|
Országgyülés - negyedik nap (27.rész)
|
Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) a társasági
törvény alapján jogtanácsosi iroda egyesülés formájában történő
létrehozása tárgyában terjesztett elő interpellációt. Arra a
jogalkalmazási gondra hívta fel a figyelmet, hogy az említett
tevékenységre vonatkozó törvényi rendelkezések ellentmondásai és
értelmezési gondjai miatt a cégbíróságok képtelenek egységes
gyakorlatot követni a jogtanácsosi irodák bejegyzése ügyében.
Az interpellációra dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi
államtitkár válaszolt. Elmondta, hogy a felvetett problémát a
különböző időben született jogszabályok eltérő indoklása okozta. Az
Igazságügyi Minisztérium máris felkérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy
adjon egységes elvi irányítást olyan értelemben, hogy a jogtanácsosi
irodákra a korlátozó rendelkezések ne terjedjenek ki. A kérdést
egyébként véglegesen rendezni fogja a jogi képviseletről szóló,
jelenleg előkészítés alatt lévő törvény.
A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés
elfogadta.
Szabó István (Budapest, 8. vk.), a pénzügyminiszterhez
------------
interpellált a Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá
nyilvánítása tárgyában. Indoklásképpen elmondotta: közoktatásunk
jelenlegi helyzete szükségessé teszi, hogy hosszú távon garantált és
külső forrás jöhessen létre. A közoktatás működésének egyik
garanciája az lenne, ha az állami költségvetésből erre a célra
meghatározott összeget minden évben elkülönítenének.
Az interpellációra Stark Antal művelődési minisztériumi
államtitkár válaszolt. Rámutatott: a minisztérium egyetért a
jelenlegi 200 millió forintos Közoktatásfejlesztési Alap állami
pénzalappá nyilvánításának szándékával. Ennek érdekében
előkészítették az állami pénzalappá nyilvánítás
jogszabály-tervezetét. A kormányzati állásfoglalás kialakítása
azonban az államháztartási reformmunkálatok során lehetséges, amikor
a már működő tárcaalapok - felsőoktatás-fejlesztési, kulturális,
közművelődési, kutatási alapok - ügyében is megállapodás születik.
Az államháztartási reformkoncepció a költségvetési forrásokból és a
nem törvényben szabályozott járulékoltatásból, állami elvonásból
származó alapok megszüntetését indítványozta. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 16:15
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (28. rész)
|
A művelődési tárca álláspontja az: a Közoktatásfejlesztési Alap
állami pénzalappá nyilvánításáról csak abban az esetben mondhatnak
le, ha az előbbiből finanszírozott feladatok fedezetét állami
költségvetésből, országgyűlési garanciával megteremtik, s így a
forrásokat továbbra is módja lesz az ágazatnak alapszerűen,
pályázati rendszerben kezelni.
Az Országgyűlés és az interpelláló képviselő a választ
elfogadta.
Horváth László (Bács-Kiskun, m., 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások
---------------
körül kialakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a
pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Országos
Árhivatal elnökéhez. Kérte az érintetteket: tegyenek összehangolt
intézkedéseket a bel- és a külpiacon egyaránt, hogy a termelők a
termékeiket értékesíteni tudják, s elfogadható nyereséghez
juthassanak. Szükség van arra is - folytatta -, hogy a termékek
felvásárlásához készpénzhez jussanak a feldolgozó és felvásárló
vállalatok. Felhívta a pénzügyi kormányzat figyelmét: az a kár,
amely a termékek értékesíthetetlenségéből következik, jóval nagyobb,
mint a ma még megtehető jószándékú pénzügyi intézkedés anyagi
vonzata. Kérte, hogy a kereskedelem tisztességes haszonnal és ne
uzsorásként értékesítse az alacsony áron felvásárolt termékeket.
Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt
a többi érintett tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői
nevében is. Elmondta, hogy még az interpelláció benyújtását
megelőzően, június 19-én részletes, közös munkaprogramot dolgoztak
ki, amely a finanszírozási kérdésektől a fuvarozásig több mindenre
kiterjed. Az államtitkár külön szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti
Bank a mezőgazdaságban megtermelt termékek felvásárlására július
1-jétől összesen 17 milliárd forintos váltólehetőséget biztosít. Az
érintett tárcák tisztában vannak azzal, hogy a munkaprogramban
foglalt intézkedések nem jelentenek abszolút garanciát valamennyi
megtermelt és leszüretelt gyümölcs biztonságos értékesítésére. A
költségvetési banki források szűkössége és a piac szabályozó erejére
építő jogrend miatt azonban nincs lehetőség hatásosabb megoldásra.
Bíznak azonban abban: az esetleg eladatlanul maradt vagy olcsón
eladott áru növekvő számú termelőt kényszerít arra, hogy
gazdálkodásába fokozottabban építse be a hosszú távú biztonságot
nyújtó szerződéses kapcsolatokat. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 16:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (29. rész)
|
A képviselő elfogadta az államtitkár választ, ám ezután némi
bonyodalom keletkezett, ugyanis az elnöklő Szűrös Mátyásnak
aggodalmai voltak: vajon megvan-e a határozatképességhez szükséges
létszám. A számolás végeredménye: kettővel kevesebben vannak. A
bejelentés pillanatában azonban két képviselő lépett a terembe, s
így már szavazóképessé vált az Országgyűlés. Három ellenszavazattal,
hat tartózkodás mellett végül elfogadták a választ.
Az elnöklő Szűrös Mátyás jelezte, hogy Csongrádi Csaba (Heves
---------------
m., 7. vk.), a Minisztertanács elnökéhez interpellált a hatékony
környezetvédelmi tevékenység lehetőségének megteremtése tárgyában. A
válasz azonban még további konzultációt, munkát igényel, ezért e
probléma későbbi megtárgyalását javasolta az elnök.
Ezután kapott szót Sebők József (Heves m., 8. vk.),
------------
a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a
művelődési miniszterhez. A képviselő figyelmeztetett arra, hogy az
ország más megyéiben, hasonló színvonalon dolgozó pedagógusok
munkájáért magasabb bért fizetnek. Interpellációra ösztönözte a
képviselőt az is, hogy a megye az országos átlaggal összehasonlítva
az utolsó helyen áll a pedagógusok számát tekinteve.
Az interpellációra Stark Antal válaszolt. Elmondta, hogy a Heves
megyei pedagógusok tavaly decemberi besorolás szerinti havi
illetménye 7343 forint volt, ami 300 forinttal alacsonyabb a 19
megye pedagógusainak átlagbérénél; a budapesti átlaghoz képest pedig
1300 forint az elmaradás.
A minisztérium ezzel kapcsolatos intézkedéseit részletekbe
menően ismertetve Stark Antal elmondta azt is, hogy a pedagógus
alapbérek emelésére rendelkezésre álló béralap 1989. szeptember
1-jétől 14,9 százaléknyi béremelésre ad lehetőséget arányosan. Az
összeg elosztása során - a pedagógus szakszervezetekkel
egyetértésben - törekedtek a megyei aránytalanságok csökkentésére.
Ennek megfelelően az összeg felét egységes fejkvóta alapján
osztották szét, másik részét pedig bérarányosan. Ez végül is azt
jelentette, hogy Heves megye pedagógusai 15,8 százalékos béremelést
kapnak szeptember 1-jétől. Ennél többet azonban a rendelkezésre álló
források most nem tesznek lehetővé. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (30. rész)
|
Sebők József nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés 80
igenlő, 65 ellenszavazattal, 53 tartózkodás mellett nem fogadta el
az államtitkár válaszát; ezért a képviselő felvetését további
bizottsági vitára utalta az elnök.
Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) az Állami Bér- és Munkaügyi
---------------
Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta:
terjesszék ki a munkanélküli segélyt az elhelyezkedni nem tudó
pályakezdő fiatalokra is.
Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke jogosnak ítélte az
interpellációban megfogalmazott kérést. Hozzátette: elsősorban a
szakképzéssel foglalkozó átfogó, komplex programban kell hosszú
távon rendezni e kérdést. Részbeni megoldásként említette a
közelmúlt néhány intézkedését. Például bevezették a gyakornoki
rendszert, amely a diplomával rendelkező, elhelyezkedni nem tudó
fiataloknál lehetővé teszi, hogy egy évi időtartamra a kormány
átvállalja a foglalkoztatás költségét. Ugyancsak az elhelyezkedés
gondjain enyhít az a rendelkezés, amely a pályakezdőkre is
kiterjeszti a vállalkozási kölcsön rendszerét. A jövőre nézve Halmos
Csaba ígéretet tett arra, hogy áttekintik a munkanélkülisegélyezési
rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, s a kormány számára
készülő előterjesztés kimunkálása előtt konzultálnak majd a fiatalok
érdekképviseleti szervezeteivel.
A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.
(folyt.köv.) ya/il/rj km sr
1989. június 30., péntek 16:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (31. rész)
|
Az interpellációk tárgyalását követően kérdések következtek.
Először Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.),
------------
intézett kérdést dr. Csehák Judithoz az 1975. évi II. törvény
végrehajtásával kapcsolatban. Elmondta: ez a törvény rendelkezik
arról, hogy a nyugdíj megállapításánál a munkaviszonyt miként kell
figyelembe venni, s ezen belül az időszaki munkákat végzők
munkaidejét hogyan kell beszámítani. Ám a rendelkezés előírása és a
gyakorlati végrehajtás eltér egymástól. Ennek a konfliktusnak a
feloldására módosítani kellene a törvényt, annál is inkább, mert
most éri el a nyugdíjkorhatárt az a korosztály, amely a háború után
sokszor csak időszakos munkát tudott vállalni, márpedig az ilyen
munkák beszámítása rendkívül sok utánjárást, gyakran bírósági
pereskedést igényel.
dr. Csehák Judit válaszában egyetértett azzal, hogy a rendelet
módosítására szükség van, de azt tágabb körben kívánják megoldani.
Egyetértett a képviselővel abban; addig is mindent meg kell tenni
azért, hogy a munkaidő beszámításával kapcsolatos viták ne a
bíróságoknál, hanem a társadalombiztosítási intézményeknél
rendeződjenek (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 16:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (32. rész)
|
Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.) egyes tartós
--------------
fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsik jótállásának,
garanciális feltételeinek ügyében intézett kérdést a kereskedelmi
miniszterhez. Elmondta, hogy a gépkocsik ára, üzembentartási
költsége és számos egyéb feltétel is jelentősen megváltozott azóta,
hogy az érvényben lévő rendelkezés egy év időtartamban, illetve 10
ezer kilométer futásteljesítményben rögzítette a garanciális
kötelezettség határát. Kérdése arra vonatkozott, van-e akadálya
annak, hogy a garanciális feltételeket a mai követelményekhez
igazítsák.
A kereskedelmi miniszter nevében Gombocz Zoltán válaszolt.
Elismerte, hogy a több mint húszéves rendelkezés sok tekintetben
elavult. A minisztérium a készülő kereskedelmi törvény kapcsán
foglalkozik a garanciális feltételek korszerűsítésével. Elmondta
azonban, hogy a szocialista országok gépkocsigyárainak többsége még
a magyar gyakorlatnál is rövidebb - féléves - garanciális időt
vállal. A különbözet költségterhei a belföldi eladási árakba vannak
beépítve. Így a garanciális időt valószínűleg csak az árak további
emelésével lehetne meghosszabbítani. Enélkül is javítani lehetne
azonban a helyzeten, sok panaszt megelőzhetnének, ha a gépkocsik
átvételekor szigorítanák a műszaki ellenőrzést. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 17:02
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (33. rész)
|
Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) a polgári védelem intézménye
-----------
tárgyában intézett kérdést a honvédelmi miniszterhez.
Válaszában Kárpáti Ferenc utalt arra, hogy bonyolult, az egész
lakosságot érintő kérdésről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy
ma már nemcsak a természeti katasztrófák idején van szükség a
polgári védelemben tevékenykedők segítségére, hanem az esetleges
nukleáris, illetve vegyi szennyezésekkel összefüggő rendkívüli
helyzetekben is. Hozzátette, hogy a háborús veszélyt sem lehet
teljesen figyelmen kívül hagyni. Felvetődik az a kérdés is: helyes
volt-e az a húsz évvel ezelőtti döntés, amelynek értelmében a
Belügyminisztériumtól a honvédelmi tárca irányítása alá került a
polgári védelem. A miniszter ezt a körülményt is szem előtt tartva
ígéretet tett: a közeljövőben a kormány áttekinti és meghatározza a
szervezet feladatát.
Káldi Endre (Győr-Sopron, m., 9. vk.) a bős-nagymarosi
-----------
vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban azt kérdezte, hogy a Szigetközben
megoldják-e a Duna mellékágainak vízpótlását és a kiépítendő
vízpótló rendszer hatékony üzemeltetését. Továbbá: a járulékos
beruházások a talajmeliorációval együtt elkészülnek-e határidőre.
Hütter Csaba válaszában elmondta, hogy a vízlépcsőrendszer
Dunakilitinél és Bősnél megvalósítandó létesítményei - beleértve a
vízpótló rendszert is - az ütemtervnek megfelelően készülnek. A
tanulmánytervek birtokában a szakemberek úgy látják, hogy mintegy 23
ezer hektáron célszerű meliorációs beruházást végrehajtani. (folyt.
köv.)
1989. június 30., péntek 17:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (34. rész)
|
Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m., 10.
------------- --------------
vk.) a gyurgyeváci jugoszláv-magyar vízlépcső beruházási
programjával kapcsolatban tett fel kérdéseket a beruházás
ütemezéséről, az erőmű építésével egyidőben megvalósuló járulékos
beruházásokról és arról, hogy vajon milyen következményekkel járna,
ha a magyar fél nem vállalkozna a Dráva ily módon való közös
hasznosítására.
Maróthy László válaszában elmondta, hogy múlt év februárjában
kötött szerződést jugoszláv partnereivel a drávai vízerőművek és a
folyószabályozás közös megvalósításáról. Időközben Jugoszláviában
elvetették az atomerőmű-építkezések tervét, így gyorsítani kívánják
a vízlépcső-építéseket. A beruházások valóban eljutottak már a közös
határszakaszhoz. E területen négy vízlépcső építéséről van szó, a
beruházás megvalósulása lehetővé tette a környék vízügyi gondjainak
rendezését, az elmaradt infrastruktúra kiépítését. A jugoszláv fél
természetesen nélkülünk is felépítené ezeket az erőműveket,
energiaigényeik miatt nem késleltethetik a program megvalósítását.
Nekünk viszont jelenleg nincs pénzünk a műszaki-fejlesztési tervek
kidolgozásának folytatására. Ugyanakkor környezettanulmányozást
végeznek a magyar szakemberek. Ha nem veszünk részt a tervezett
közös beruházásban, úgy a Dráva-hasznosításból kimaradunk. A
miniszter közölte, hogy a környezettanulmányozási munkák után
mérleget vonnak, akkor foglalnak majd állást a beruházási
programról, s elképzelhetőnek tartotta, hogy az ott lakók az
információk birtokában népszavazással döntsenek a kérdésről.
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 17:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (35. rész)
|
Az utolsó kérdést Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.)
----------
tette fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek a
26-os számú közlekedési út sávbővítése tárgyában.
Derzsi András tájékoztatásul elmondta: a kérdés megoldására több
alternatívát is kidolgoztak. Ennek értelmében lehetséges, hogy
jelenlegi nyomvonalán bővítik az utat, ez körülbelül 600 millió
forintba kerül. A másik alternatíva egy elkerülő útvonal megépítése,
ennek költsége másfélmilliárd forint. A miniszter hozzátette: egyik
alternatíva megvalósítására sincs jelenleg pénz, ezért a
közeljövőben a megyével és az érintett települések vezetőivel
egyeztetést kezdeményez a tárca, s ezt követően határoznak a
lehetséges műszaki és pénzügyi megoldásokról.
Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés
programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét. Ennek
értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a
Parlament idei programjában szereplő, az alkotmányozással összefüggő
úgynevezett sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető
tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve
terjeszti elő.
Ezzel kapcsolatosan Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3.
-------------
vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy a pártközi, politikai
tárgyalások nyomán az Országgyűlés politikai legitimitása megszünt.
A képviselő attól tartott, hogy a jövőben az Országgyűlés csupán
csak tudomásul veheti a politikai egyeztető tárgyaláson született
döntéseket, megállapodásokat. Éppen ezért javasolta: az egyeztető
tárgyalások anyagait kapják meg a képviselők is, s azokról
konzultálhassanak választóikkal. Az Országgyűlés bizottságai
ugyancsak tárgyalhassák meg ezen alapanyagokat, és a Tisztelt Ház
képviselői is vegyenek részt a politikai egyeztető tárgyalásokon.
Szűrös Mátyás a képviselő felvetését nem tartotta ügyrendi
javaslatnak, s hozzáfűzte: az abban foglaltakat már tisztázták az
ülésszak első napján. A továbbiakban az Országgyűlés elnöke azt is
elmondta, hogy az egyeztető tárgyalások anyagát - a választójogi
törvény tervezetének kivételével - a képviselők megkapták. Az
Országgyűlés a jövőben is érdemben tárgyalja majd meg a
törvényjavaslatokat, s nem csupán rábólint a politikai egyeztető
tárgyalások megállapodásaira. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (36. rész)
|
Végül is az ad hoc bizottság határozati javaslatát az
Országgyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadta.
Ugyancsak elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely
üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez
alkalomból a francia népet.
Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka sajtóbeli
visszhangjáról szólt. Mint mondta, többhelyütt is bírálat érte a
testületet, hogy tagjai nem vesznek részt teljes létszámban az
üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni
jelenségekből nem szabad messzemenő tartalmi következtetéseket
levonni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét
teljesítményük, elsősorban a törvényalkotói munka eredményessége
alapján ítélnék meg.
Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember
második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az
elnök - nyári szabadságok idejére jó pihenést kivánva - bezárta az
Országgyűlés ülésszakát. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (37. rész)
|
X X X
A Magyar Országgyűlés nyilatkozata a francia forradalom 200.
évfordulója alkalmából
Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik
meg azokról a forradalmi eseményekről, amelyek 1789-ben az egykori
börtön, a Bastille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom
eredményeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette
új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és
testvériség volt.
Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette
a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének
jogfosztottságán alapuló, korrupt tekintélyuralmi rendszert.
A sorsát kezébe vevő nép - olyan lánglelkű és forradalmi
szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robespierre
irányításával - megfogalmazta és kivívta a szabad élet
nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat,
amelyek az 1793-as Jakobinus Alkotmányban kaptak törvényes
megerősítést: ezek azóta is minden modern és demokratikus alkotmány
lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is
érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus
ellentmondásoktól sem mentes tanulságait. Megérezték és megértették
ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és
mártírtársai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más magyar
hazafi lelkesedése jelzett a francia forradalom bölcsője, Párizs
iránt.
Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői
vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencében, akik e gyökeres
társadalmi átalakulás sikeres megvalósítása érdekében tanulni
szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép
történelmi tapasztalataiból is.
A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk
sorsát: a világ sok táján a következő napokban, hetekben
ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200.
évfordulóján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a Francia
Nemzetgyűlés és Szenátus képviselőit, rajtuk keresztül a francia
népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is
szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén.
Budapest, 1989. június 30.
A Magyar Népköztársaság
Országgyűlése
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 17:11
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (38. rész) - Dió (1.)
|
Az Országgyűlés pénteki eseményei dióhéjban:
Az Országgyűlés ülésszaka pénteken befejezte munkáját. A
zárónapon a képviselők először a módosító indítványok megszavazása
után egy ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták a
honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott
törvényjavaslatot.
A Parlament egyhangúlag elfogadta a Büntető törvénykönyv
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A Btk. módosításáról benyújtott törvényjavaslat beterjesztése és
elfogadása közötti időszakban - mivel a dr. Sinkovics Mátyás
képviselő által benyújtott módosító javaslat véleményezésére
összeült a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság -
interpellációk hangzottak el.
Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich-kastély
ügyében interpellált a művelődési miniszterhez. A miniszter
válaszával a képviselő egyetértett, az Országgyűlés pedig két
tartózkodással ugyancsak elfogadta.
Az interpellációk sorát megszakítva a művelődési miniszter
válaszolt Antal Imre (Pest m., 19. vk.) kérdésére, amely az idegen
nyelvek iskolai fakultatív oktatásának bevezetésével kapcsolatos
intézkedésekre vonatkozott.
Ezután Békési Istvánné (Pest m., 3. vk.) interpellált a
pénzügyminiszterhez a 34/1986. PM-rendelettel módosított 10/1961.
PM-rendelet módosítása tárgyában. Békesi László pénzügyminiszter
válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.
Movik Lászlóné (Pest m., 27. vk.) az adókimunkálási jutalékról,
behajtási prémiumokról és illetékprémiumokról szóló PM-rendeletek
megváltoztatása tárgyában interpellált. Az interpellációra adott
pénzügyminiszteri választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem
fogadta el.
Krekács László (Pest m., 8. vk.) a csődbe jutott állami
vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó
gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában
interpellált. A kormány megbízásából Békesi László pénzügyminiszter
válaszolt, s legfeljebb harminc napos haladékot kért.
Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) a szociális
foglalkoztatók adókedvezménye ügyében interpellált a
pénzügyminiszterhez. Békesi László válaszát a képviselő és a
Parlament egyaránt elfogadta. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 17:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (39. rész) - Dió (2.)
|
Az interpellációkat megszakítva az Országgyűlés megtárgyalta a
földtörvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot. A módosítási
javaslat lényegét a mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi
József (Tolna m., 4. vk.) ismertette. A vitában felszólalt:
Csöndes Zoltán (Budapest, 39. vk.);
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.);
Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.);
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);
Kulcsár Kálmán Igazságügyminiszter;
Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.).
A vitát követően az Országgyűlés elfogadta a törvénytervezet
módosítását.
Ezután személyi kérdésekről döntött a Parlament. Felmentette a
külügyi bizottság elnöki tisztségéből Szűrös Mátyást, s helyébe
Berecz Jánost választotta meg. A tudománypolitikai és
műszaki-fejlesztési bizottság elnöke Biacs Péter, titkára pedig Lotz
Ernő lett.
Az interpellációk sorát Márk György (országos lista) folytatta
az oktatási és egészségügyi intézményekben fizetendő élelmezési
térítési díjrendszer módosításából eredő feszültségek tárgyában. az
interpellációra Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter
válaszolt, s ezt mind a képviselő, mind a Parlament elfogadta.
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) az M3-as autópálya bekötő
szakaszának környezeti ártalmaival kapcsolatban interpellált a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az
interpellációra adott miniszteri választ a képviselő és a Parlament
egyaránt elfogadta.
Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a folyamatos és nagymértékű
alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Az
interpellációra Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal
elnöke válaszolt. A válasszal a képviselő csak részben értett egyet,
az Országgyűlés viszont elfogadta.
Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.) és Horváth Jenő (Budapest, 1.
vk.) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők ellátásának
folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi
miniszterhez. Csehák Judit válaszával mind az interpelláló
képviselők, mind az Országgyűlés egyetértettek.
Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) a társadalombiztosításról
szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek
módosítása tárgyában interpellált. Csehák Judit válaszát a képviselő
és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 30., péntek 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (40. rész) - Dió (3.)
|
Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) a Hungária körút
korszerűsítésével kapcsolatosan interpellált. A képviselő és az
Országgyűlés egyhangúlag elfogadta Derzsi András válaszát.
Tóth László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 20. vk.) az önhibájukon
kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak
megoldása tárgyában interpellált. A képviselő és az Országgyűlés
elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszát.
Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a viziváros
környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált.
Derzsi András válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés
elfogadta.
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) Dunavarsány ivóvízellátása
tárgyában interpellált. A képviselő a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszter válaszát azzal a feltétellel fogadta el,
hogy az őszi ülésszakon rendezik a kérdést, az Országgyűlés a
miniszteri választ egyhangúlag elfogadta.
Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) a társasági törvény
alapján jogtanácsosi iroda egyesülés formájában történő
létrehozásáról terjesztett elő interpellációt. Dr. Borics Gyula
igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszát a képviselő és az
Országgyűlés is elfogadta.
Szabó István (Budapest, 8. vk.) a pénzügyminiszterhez
interpellált a Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá
nyilvánítása tárgyában. Stark Antal művelődési minisztériumi
államtitkár válaszát az Országgyűlés és a képviselő egyaránt
elfogadta.
Horváth László (Bács-Kiskun m., 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások
körüli gondok ügyében interpellált. Az interpellációra Gombocz
Zoltán kereskedelmi államtitkár válaszolt, s ezt a képviselő és a
Parlament elfogadta.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) a Heves megyei pedagógusok
bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. A
képviselő Stark Antal művelődési államtitkár válaszát nem fogadta
el, miként az Országgyűlés sem.
Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) az ÁBMH elnökéhez intézett
interpellációjában szorgalmazta, hogy terjesszék ki a munkanélküli
segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre is. Az
interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés
egyaránt elfogadta. (folyt. köv.)
1989. június 30., péntek 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik nap (41. rész) - Dió (4.)
|
Az interpellációk után kérdések következtek:
Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.);
Ladányi József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 25. vk.);
Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.);
Káldi Endre (Győr-Sopron m., 9. vk.);
Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m., 10.
vk.);
Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 8. vk.) tett fel kérdést.
Ezután az Országgyűlés elfogadta a Parlament programját
felülvizsgáló ad hoc bizottság határozat-tervezetét, amelynek
értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a kormány az
alkotmányozással összefüggő sarkalatos törvényjavaslatokat a
politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő
megállapodásokat figyelembe véve terjeszti a Parlament elé.
A képviselők végül nyilatkozatot fogadtak el, amelyben üdvözlik
a nagy francia forradalom 200. évfordulóját és köszöntik a francia
népet.
Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: az Országgyűlés
várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb, majd
bezárta a Parlament ülésszakát.
x x x
Az ülésszak zárónapjáról tudósítottak: Baumann László, Berkics
János, Bisztricsány Julianna, Farkas Attila, Garajszki István,
Kocsonya Zoltán, Nagy Attila és Szőke László. (MTI)
1989. június 30., péntek 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|