|
|
|
|
Magyarországi választások - esti visszhang (1. rész)
|
Washington, Moszkva, Kairó, 1989. június 26. (MTI-tud) - Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn nem adott érdemi választ azokra a kérdésekre, amelyek az MSZMP vezetésében bekövetkezett változások megítélésére vonatkoztak. A szóvivő ennyit mondott: George Bush elnök és James Baker külügyminiszter ,,számos alkalommal hangsúlyozta már, hogy milyen fontosságot tulajdonítunk Magyarországnak s annak, ami ott történik,,.
A magyarországi eseményekről a szovjet sajtóban elsőként ismét az Izvesztyija jelentkezett kommentáló, állást foglaló tudósítással. A lap hétfő esti moszkvai kiadásában jelent meg Fjodor Lukjanov budapesti tudósítása, amelyet a moszkvai szerkesztőségben egészített ki a hazánkat ugyancsak jól ismerő B. Rogyionov. - A felszólalási rekordot hozó KB-ülésnek drámai határozatot kellett hoznia, hogy megerősítse a pártnak a társadalomban érezhetően meggyengült tekintélyét - olvasható a tudósítás elején. A lap rövid életrajzot közöl az MSZMP új elnökéről, Nyers Rezsőről, kiemelve pályájából a reformok iránti elkötelezettséget. Grósz Károlyról azt írta a tudósító, hogy bár egyesek a lemondását követelték, a kongresszusig megmarad a pártfőtitkári poszton. Az Izvesztyija a négytagú pártelnökség tagjai közül részletesen ír Pozsgay Imréről, akit a párt reformszárnyának vezetőjeként mutat be. - Pozsgay - így az Izvesztyija - nagy népszerűséget vívott ki a sztálini modell és hívei ellen nyílt, kompromisszumot nem ismerő víva. - Szerepel a tudósításban, hogy a KB őt jelöli a párt nevében a meglehetősen széles jogkörrel felruházott köztársasági elnöki tisztségbe. Szót ejt azokról a bírálatokról, amelyek Pozsgay Imrét a párton belül érik, mert egyes kérdésekben nem számol sok párttag véleményével, nyilvános szerepléseiben, nyugati lapoknak adott nyilatkozataiban túllép a KB által elfogadott értékeléseken. Ő volt az - emlékeztet rá a lap -, aki elsőként vetette fel azt a tételt, hogy 1956 ellentmondásos eseményeit az egyszavas ,,népfelkelés,, kifejezéssel lehet minősíteni. A párton belül ő a ,,reformköri mozgalom,, vezetője. A tudósítás hozzáteszi, hogy ezek a reformkörök - amelyeket a párt főtitkára kezdetben frakcióknak minősített - nem csekély tekintélyt vívtak ki maguknak a pártszervezetekben. (folyt.)
1989. június 26., hétfő 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarországi választások - esti visszhang - 2.
|
Az éles ellentmondások érzékeltetésére megemlíti a tudósítás a párton belüli értelmiségiek nagy csoportjának a Népszabadságban megjelent nyílt levelét. A KB-ülés hétfőn közzétett határozata alapján ítéletet alkotva a tudósítás utal arra, hogy az ülés megerősítette: Magyarországon a szocializmust csak új gazdasági és politikai modell keretében lehet megvalósítani. - Az ülés azt is megállapította: a párt sorain belül azért is szembekerültek egymással a különböző áramlatok, mert hiányzott azok politikai szintézise. Ennek fényében tarja a tudósító figyelemre méltónak azt, hogy a 9 tagú Politikai Bizottságból 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot alakítottak. Végezetül felhívja a jelentés a figyelmet arra, hogy a határozat elítélte a Nagy Imre és társainak újratemetésekor jelentkező szovjetellenességet, valamint azt a magatartást, amely az MSZMP-t az országban zajló demokratikus átalakítás legfőbb akadályának igyekszik beállítani. A reformerők nagy sikerének minősítette a magyarországi változásokaat a Közele-Keleten araab és francia nyelven sugárzó Radio Monte Carlo. E hírközlő szerv szerint az új vezetés, az elnökség felállításának az az oka, hogy Magyarország a jövőre sorra kerülő első szabad választásokra készül, és ezeken a párt nem szeretne visszahúzó erőként megjelenni, így az új elnök és a testület egésze is a párt népszerűségének erősítését célozza. +++
1989. június 26., hétfő 20:29
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|