|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)
|
Magyarország és a Valutaalap tárgyalásait tehát nem lehet
könnyűnek nevezni, jelentősek a viták, ám - miként Németh Miklós
leszögezte - a kapcsolatok megszakítása az ország jelenlegi
helyzetében tragikus lenne. A nemzetközi pénzintézetekkel
kialakított kapcsolatok további építése a magyar reformfolyamatnak
és közvetve a szocialista országoknak is hasznára válik.
Sokan azt értik félre, hogy az említett pénzintézetek időről
időre áttekintik: a magyar kormány miként teljesítette a
megállapodásban foglaltakat, s amennyiben elmaradást tapasztalnak,
akkor ezt természetesen szóvá teszik. Így történt ez a jelenlegi
programmal is, amelynek keretében Magyarország a vállalt
kritériumok teljesítéséről negyedévenként köteles tájékoztatni a
Nemzetközi Valutaalapot. Amennyiben nem látnak garanciát a
megállapodásban foglaltak teljesítésére, vagy felfüggesztik az
aláírt hitelek folyósítását, vagy várnak mindaddig, amíg az érintett
kormány meg nem hozza a szükséges intézkedéseket.
A magyar kormány mindenképpen fenn kívánja tartani kapcsolatát a
nemzetközi pénzügyi intézményekkel a szükséges források biztosítása
érdekében. Ez igen fontos ahhoz, hogy biztosítani lehessen a reform
továbbviteléhez szükséges külső segítséget, a magánbankoknak magyar
gazdaságba vetett bizalmát.
A továbbiakban Németh Miklós arra a kérdésre válaszolt, mi
történt a sok hitellel, amit az ország az elmúlt években felvett.
Mint mondotta: 1985 végén az ország nettó adósságállománya közel 5
milliárd dollár volt, ez azóta megduplázódott. Ennek többek között
az az oka, hogy súlyos hiba volt az 1981-84 közötti időszak
gazdaságpolitikáját és gyakorlatát idő előtt fellazítani. Akkor
kellett volna még kitartani két-három évig, ám erre nem került sor.
A fellazulás eredményezte azt, hogy ma már úgymond ,,önjáróvá,, vált
az adósságprobléma, s menedzselése igen gondos politikai és
gazdasági mérlegelést igényel a kormányzattól. Bár az
adósságállomány a duplájára nőtt, mégis ebben az időszakban nem
került sor forrásbevonásra a gazdaságba. 1984-85 között
összességében a magyar külkereskedelmi mérleg aktívnak bizonyult.
Nem forrásbevonás történt, hanem kismértékben forráskihelyezés.
Mégis nőtt az eladósodás, mert a felgyülemlett hitelekkamatokat csak
kis részben fedezte a kereskedelmi forgalomban, illetve az
idegenforgalomban kialakult többlet. A hiány évről évre tovább
növelte az eladósodást, amely egyre inkább öngerjesztő folyamattá
vált. (folyt. köv.)
1989. június 2., péntek 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|