Rendszerváltás és az MTI

	A Független Képviselők Csoportjának ülése (1. rész)
1989. április 14., péntek - A tagság meglehetősen hangos kisebbségének véleménye ellenére a Magyar Demokrata Fórum nem kíván párttá szerveződni - hangoztatta a Független Képviselők Csoportjának pénteken, Parlamentben megtartott ülésén Bíró Zoltán, az MDF ügyvezető elnöke. A képviselőcsoport felkérésére tartott sajtótájékoztatójában rámutatott arra is, hogy a társadalmi szervezet kénytelen lesz párttá válni, ha olyan választójogi törvény születne, amely szerint az MDF mint mozgalom nem vehetne részt a választásokon, vagy olyan párttörvény készülne, amely miatt mint politikai tényező a pártokkal szemben valamiféle hátrányos helyzetbe kerülne. Részletesen szólt az MDF létrejöttének körülményeiről, a szerveződés nehézségeiről, a jurta színházbeli tanácskozásokról, az ott megvitatott nemzeti sorskérdésekről. Kifejezte meggyőződését: az MDF jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az európai politikai közvélemény megismerhette az erdélyi magyar kisebbség sorsát. A többpártrendszer kialakulásával kapcsolatban hangoztatta: veszélyes helyzetet teremt, hogy negyven év visszaszorítottsága után e nehéz időszakban sok párt alakul. Nem a szerveződésüket kifogásolta, hanem azt, hogy így az erők szétforgácsolódnak, a társadalom figyelme megoszlik. Ezután arról szólt: a szervezet mozgalmi jellegét fenn akarja tartani, így növelve politikai erejét, anélkül, hogy magára vegye a párttá szerveződés nehézségeit, korlátait, amelyekkel az induláskor meg kell küzdeni. A közelmúltban megrendezett országos gyűlésre utalva ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás az elnökség feladatául szabta: két hónapon belül vizsgálja meg a párttá alakulás feltételeit, lehetőségeit. A szellemi-politikai mozgalom programját ismertetve szólt arról, hogy az MDF másokkal ellentétben ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását szorgalmazza. (folyt.köv.) 1989. április 14., péntek 19:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Független Képviselők Csoportjának ülése (2. rész)
Véleménye szerint a magyar társadalom napról napra rosszabb helyzetbe kerül, s a gazdasági bajok mellett ennek okát abban látta, hogy nincs olyan hatalmi tényező az országban, amely intézményes konszenzus-teremtő erő lehetne. A jelenlegi helyzet javítására koalíciós kormányt kellene létrehozni, erre azonban nem sok esélyt lát. A kiutat - legalábbis gazdasági vonatkozásban - az MDF is keresi, programja hasonló azokhoz, amilyenek eddig születtek Magyarországon. A képviselők kérdéseire Bíró Zoltán és Für Lajos, az MDF elnökségének tagja válaszolt. Elmondták, hogy a mozgalomnak nem áll szándékában az alternatív szerveződések ,,csúcsszerveként,, működni. A gazdasági koncepciót hiányoló felvetésre Bíró Zoltán azt hangoztatta, hogy a szervezetnek nincs teljes értékű gazdasági programja, s az MDF nem is képzeli, hogy egyetlen szervezet képes lehet hosszú távon előremutató programmal szolgálni. Elmondta azt is, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlésnek nem csupán alkotmányozási kérdésekkel kellene foglalkoznia, választ kellene adnia gazdasági problémákra is. Az MDF foglalkozni kíván a hazai nemzetiségek, a cigányság gondjaival is, ezért már megkezdte kisebbségügyi munkacsoportjának kialakítását. Tudomása szerint a kormányzatnak is szándékában áll egy kisebbségi állami főhatóság létrehozása. Elmondták azt is, hogy a Parlamentben értelemszerűen az MDF-nek nincs képviselője, nem is lehet. Az országgyűlési képviselők között azonban többen is vannak, akik tagjai az MDF-nek. Nagy Imre és társai földi maradványainak kihantolásával kapcsolatban Für Lajos hangoztatta: emlékük sokkal többet érdemel, mint exhumálásuk, illetve újra eltemetésük. Szerinte a mai politikai vezetéstől nem várható, hogy másfajta erkölcsi és politikai rehabilitációban részesítse őket. A Független Képviselők Csoportja a tájékoztatót követően a népgazdasági tervezés, az államháztartás és a költségvetési reform összefüggéseiről hallgatott meg előadást. Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. munkatársa elöljáróban rámutatott: ez évi tervről és költségvetésről nem beszélhetünk, mert azok a folyamatok, amelyeket leírtak benne, lényegében nem is léteznek. (folyt.köv.) 1989. április 14., péntek 19:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Független Képviselők Csoportjának ülése (3. rész)
Elmondta, hogy a tavalyi államháztartási hiány 72 milliárd forint volt. A költségvetés mellett decentralizált pénzalapokkal kapcsolatban kifogásolta, hogy a rajtuk keresztül kiáramló jövedelem nem látható sem a képviselők, sem a kormányzat számára. Ezért a képviselőknek szorgalmazniuk kellene, hogy a kormányfő vagy a pénzügyminiszter a Parlament előtt adjon számot a költségvetés alakulásáról, a jelenlegi kiadási szintről. Lengyel László annak a véleményének adott hangot, hogy az 1989-es költségvetés az év végére összeomlik, akkor pedig nem lesz 1990-es költségvetés. Biztos államháztartás nélkül viszont reformról sem lehet beszélni. A költségvetési reform egyik céljaként a tanácsi önkormányzat önfenntartóvá tételét jelölte meg. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartotta az automatizmusok beépítését gazdálkodásukba, például azt, hogy a tanácsok ismerjék kötelező részesedésüket az adókból. Végezetül hangoztatta, hogy pénzügyi programozásra és nem éves tervek készítésére van szükség, mert a pénzügyi folyamatokat kell előrelátni. A vitában felszólalók az előadó javaslatait megszívlelendőnek tartották, s egyetértettek abban is, hogy a költségvetési tételek sorsát nem egyszer ágazati érdekcsoportok döntik el. Lengyel László szerint ugyanis az érdekcsoportok uralják az országot, s azokat a kormány nem meri megbolygatni, mert a konfliktus vállalásához sem ereje, sem kedve nincs. Tart a jól szervezhető társadalmi csoportoktól, ezért inkább mindenkitől elvesz egy kicsit. A változáshoz nemzeti kormánynak kellene létrejönnie, amely meghatározná az irányt, ahol valóban be kell avatkozni, még ha ez áldozatokkal is jár. A képviselők közül többen nehezményezték, hogy a pénzügyi szakemberek nem figyelmeztették őket előre a várható veszélyekre. E csoportnak éppen az lenne a feladata, hogy kidolgozzon egy ellenköltségvetést. (folyt.köv.) 1989. április 14., péntek 19:23
Vissza »

	A Független Képviselők Csoportjának ülése (4. rész)
A testület úgy határozott: az autópálya-használati díj tervezett időben és módon való bevezetése miatt levelet intéz a miniszterelnöknek, hogy vizsgálják felül az intézkedést. A levél valójában kissé megkésett, hiszen Németh Miklós a Magyar Hírlap pénteki számában már ígéretet tett a tervezett intézkedés átgondolására. Az ülésen indítvány hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a Parlament alelnökének a Független Képviselők Csoportja Fodor Istvánt, a testület elnökét javasolja. A testület erről nem nyitott vitát, abban maradtak, hogy mindenki saját lelkiismerete szerint tesz majd javaslatot a megyei képviselőcsoport-üléseken. Fodor István nem hagyott kétséget afelől, hogy vállalkozna e tisztségre. (MTI) 1989. április 14., péntek 19:25
Vissza »