|
|
 |
|
 |
Országos Érdekegyeztető Tanács - bérmechanizmus - megállapodások
|
1989. január 5., csütörtök - Az Országos Érdekegyeztető Tanács nyilvánosságra hozta azokat a megállapodásokat, amelyet az ez évi bérmechanizmussal kapcsolatos részletkérdésekről a december 5-i és 22-i ülésén hozott. Ennek megfelelően az éves bérnövekmény az idén nem növeli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzáadott érték bővülésének 50 százalékát. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok mentesülnek a bérmechanizmus hatálya alól, ha a külföldi részesedés az alapítói vagyonban eléri a 20 százalékot, vagy meghaladja az 5 millió forintot. Az a gazdálkodó szervezet is mentesül a bérmechanizmus hatálya alól, amelyiknek idei bérköltsége nem haladja meg a 20 millió forintot.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai döntöttek az
adókedvezményekről is. Ennek alapján az agrárszervezetek mellett az
élelmiszer kiskereskedelem és a vegyeskereskedelem szervezetei - az
áfészek - is részesülnek kedvezményben. Ennek lényege, hogy a
bérnövekmény - a hozzáadott érték alakulásától függetlenül - nem
növeli az érintett szervezetek nyereségadóalapját.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács döntött az 5 vidéki nagyváros
- Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc és Szeged - helyi tömegközlekedését,
valamint a főváros elővárosi forgalmát lebonyolító közlekedési
vállalatoknál dolgozó járművezetők munkaköri pótlékának emeléséről.
Felkérte az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét a szükséges
intézkedések meghozatalára.
A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács
állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétől 3700
forintra emelkedik. Ez az órabérben dolgozóknál - 42 órás mukahetet
figyelembe véve - 20 forint 50 fillér órabért jelent. Az OÉT egyben
ajánlja, hogy ahol a feltételek adottak, már július 1-je előtt
felemeljék a 3700 forintnál alacsonyabb béreket.
Az OÉT a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve a munkaügyi
szabályzatok módosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének
emelésére felhasználható bértömeget minimum három százalék és
maximum 10 százalék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás
eredményei lehetővé teszik, ott meg lehet haladni az ajánlott
maximumot, az alsó szint betartása pedig azt jelentse, hogy minden
dolgozó alapbére legalább három százalékkal emelkedjen. A kormány
ezt az ajánlást tudomásul vette. (MTI)
1989. január 5., csütörtök 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|