|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. február 28., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest-Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően.
Az ipari bizottság a sztrájkról szóló törvénytervezet ,,B,,
változatát támogatta, amely lehetővé tenné, hogy ne csak a
szakszervezetek, hanem a dolgozó kollektívák is kezdeményezhessenek
sztrájkot, s biztosítaná a szolidaritási sztrájk jogát. A testület
egyetértett a szolidaritási sztrájk esetére olyan biztosítási
rendszer kiépítésével, amely fedezné a munkáltatók veszteségét, ha
dolgozóik csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
A képviselőket Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
elnöke tájékoztatta a munkaügyi kormányzat álláspontjáról, s a
törvénytervezet eddigi vitája során felmerült ellentétes nézetekről.
Elmondta, hogy a társadalmi szervezetek többségének véleménye
szerint most nem az a legsürgetőbb, hogy törvény szabályozza a
sztrájkot, hanem sokkal inkább az: teremtsék meg a
munkabeszüntetések megelőzéséhez az érdekegyeztetés feltételeit. A
vitában felszólaló bizottsági tagok többsége nem tartotta sokáig
halaszthatónak a sztrájktörvény megalkotását. Egyrészt csatlakozott
az ENSZ emberi jogokról szóló alapokmányához, amikor Magyarország
erre kötelezettséget vállalt, másrészt pedig a jogállamiság
megteremtéséhez szükséges a sztrájk törvényi szabályozása is. Erről
szólt egyebek között Morvay László (Budapest) és Kovács Károly
(Budapest) képviselő. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a
törvénytervezetet két olvasatban tárgyalja az Országgyűlés. Ezzel az
az állásponttal többen is egyetértettek, például Tollár József (Zala
megye) és Sasvári József (Komárom megye) képviselő. A bizottság
ebben a kérdésben végül is nem foglalt állást.
Gágyor Pál (Budapest) képviselő véleménye szerint, ha a sztrájk
meghaladja egy munkahely kereteit, akkor a tárgyalásokba be kellene
vonni az Országos Érdekegyeztető Tanácsot is. Ebben a testületben
egyaránt jelen vannak a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek
képviselői. Ezt a javaslatot Halmos Csaba jónak tartotta, de mint
mondta, arra most még nincs meg a lehetőség, hogy a
törvénytervezetben is szerepeltessék, mert az OÉT működése még nem
kiforrott, tagjai most keresik helyüket az érdekegyeztetés
rendszerében. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen
vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb
működtetésére új társasági formák - állapították meg a bizottsági
tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy
Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem
feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká
történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is
részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény
születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A
szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az
átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja
a kormánynak - mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket
célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt
rögzíteni.
Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy
olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami
tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását.
Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese a
vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet. A vitában
felszólalók egyetértettek azzal, hogy az állami vállalatok
társasággá alakulása mindig tőke bevonásával járjon együtt, bár
annak nagyságáról megoszlottak a vélemények.
Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is
tájékoztatta a képviselőket. Ennek kapcsán elmondta: a vállalati
tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni.
Kókai Rudolf (Szolnok megye) szerint korszerűsíteni lehet a
vállalati tanácsok tevékenységét, ám ebből nem szabad kampányt
csinálni.
A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk,
amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb
feszültségek keletkeznének - mondta több képviselő is a
Budapest-Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán.
Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény
kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban
jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg,
ami költségvetési döntést igényel. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Somogyi László szerint az idegenforgalom bevételei a világkiállítás
ideje alatt elérhetik az 1 milliárd dollárt, s további hasznot
jelentenének mindazok a létesítmények, utak, infrastrukturális
fejlesztések, amelyek a rendezvényhez kapcsolódóan készülnének el.
Mindez nem nyugtatta meg a képviselőket teljes mértékben.
Sasvári József szerint ebben a kérdésben a politikai vezetés már
megint előre szaladt, a társadalom egyetértése nélkül vállalt
félhivatalos kötelezettséget. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye),
Tollár József (Zala megye), Nyerges Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén
megye) és Juratovics Aladár (Csongrád megye) garanciákat kértek a
kormánytól arra vonatkozóan, hogy a világkiállítással összefüggő
kiadások terheit különféle áremelések, elvonások formájában nem
hárítják majd át a lakosságra, a vállalatokra, s hogy a szükséges
pénzt nem az elmaradott térségek rovására teremtik elő. Zsidei
Istvánné (Heves megye) Somogyi Lászlónak arra a bejelentésére
reagálva, hogy a világkiállítással kapcsolatos elképzeléseket
márciusban a Parlament elé terjesztik, azt a véleményét fejezte ki,
hogy a döntő szó ebben a kérdésben ne az Országgyűlésé legyen.
Többen is egyetértettek vele, s egyben kérték, hogy az illetékesek
tájékoztassák a képviselőket, milyen terhet jelentenek a már folyó
más nagyberuházások. Morvay László képviselő egyértelműen a
világkiállítás megrendezését támogatta, abból a megfontolásból, hogy
az kivételesen jó alkalmat teremtene a gazdaság holtpontról való
elmozdításához.
A bizottság végezetül is nem foglalt állást a tájékoztatóval
kapcsolatban; abban maradtak, hogy javaslataikat, kételyeiket az
Országgyűlés márciusi plenáris ülésén terjesztik elő. (MTI)
1989. február 28., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|