|
|
|
|
SZDSZ sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. szeptember 7., péntek - A Szabadság téren nem Trianon
emlékművét, hanem a hivatalosan is irredentának nevezett emlékművet
akarják visszaállítani
Ezzel a megállapítással kezdődött pénteken a
Szabad Demokraták Szövetségének sajtótájékoztatója az SZDSZ központi
székházában.
Trianon nem csupán az ország magyar lakossága egyharmadának elcsatolását jelentette, hanem a történelmi Magyarország nem magyar népei jelentős részének elszakadási szándékát is megvalósította. Ezt a szándékot méltányolni kell akkor is, ha az összefonódott a magyar nemzeti tragédiával. Ám a Horthy-rendszerben állított egykori emlékmű nem csupán az elcsatolt magyar területeket követelte vissza - mondotta Szabó Miklós, az SZDSZ ügyvivője, hozzátéve, hogy ha így volna, akkor sem szabadna helyreállítani -, hanem követelte az egész történelmi Magyarország visszaálllítását. Az emlékművet helyreállítani akarók ártanak a határokon kívül élő magyarságnak, nehezítik a szomszéd népek és a magyarság közeledését, a legterméketlenebb sérelmi indulatok szításával mérgezik a hazai légkört, politikai hisztériát keltenek. Egyértelműen és világosan a Horthy-rendszerrel való kontinuitást, az azzal való azonosulást hirdetik, és mindezekkel súlyosan ártanak Magyarország nemzetközi politikai hírnevének. Az akcióval - egy választási hadjáratban - bizonyos társadalmi közeg tapsaiért szinte odavetik a határon túli magyarságot az ottani nacionalizmus tombolásának. Kijelentette, hogy ma az egyetlen politikai álláspont az lehet: Magyarország a politikai status quo alapján áll a határok tekintetében. Ennek megváltoztatása olyan felfordulást, békétlenséget teremtene a régióban, amely az Európához való felzárkózást a legsúlyosabban akadályozná. (folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Hack Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselője a III/III-as ügyosztállyal kapcsolatos törvénytervezet fogadtatásáról kívánt szólni, de mint megjegyezte: alig-alig van mit mondani. A tájékoztatón elhangzott: az ügy, melynek nyomán törvénytervezet született, parlamenti folyosói beszélgetéseken, felelős kormányzati tisztségviselő ,,locsogása,, alapján pattant ki. És egyelőre semmi garancia nincs arra, hogy hasonló módon - akár akaratlanul, akár tudatosan - ne szivárogjanak ki a teljes lista egyes részletei. Ehhez az adatokat államtitokká kellene nyilvánítani, s nyilvánosságra kerülésük esetén így eljárást lehetne indítani államtitok megsértése, vagy rágalmazás miatt.
Hack Péter elmondta: Horváth Balázs belügyminiszter szerint ezeknek az adatoknak a törvényi szabályozása felesleges kérdésként kerül a plénum elé, mivel ezek az adatok megfelelő kézben - az ő kezében - vannak. Az SZDSZ szerint viszont ez egyáltalán nem megnyugtató megoldás. Nem Horváth Balázs személye miatt, hanem azért, mert az elmúlt rendszer politikai rendőrségére és annak apparátusára vonatkozó adatok nem lehetnek egyetlen ember kezében. Az SZDSZ tisztában van azzal, hogy javaslata nem az egyedüli, kizárólagosan jó megoldás, de úgy véli, semmiképp sem lehet jó megoldás a hallgatás, ahogyan ezt a szocialista párt egyes képviselői és nyilván a kérdésben érintett vezetői állítják. A törvényi szabályozás után az érintettek most először tehetnének olyan gesztust - önkéntes visszavonulásukkal -, amellyel kivívhatnák az emberek elismerését, bizonyíthatnák, hogy lehet szembesülni és szakítani a múlttal.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 16:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (3. rész)
|
Pető Iván ügyvivő - és egyben parlamenti képviselő - értékelte az elmúlt heti, s általában az egész törvényhozási munkát a polgármesterek jogállásáról szóló törvénnyel összefüggésben. Hangsúlyozta: a kormány akkor terjesztette be ezt a törvényjavaslatot, amikor már megkezdődött a jelöltállítás, tehát időközben minden pártnak át kellett programoznia ezt a tevékenységét.
A kormánypártok egyébként megpróbálták a polgármesteri tisztséget úgy körülbástyázni, hogy minél szűkebb körből lehessen meríteni. Ezzel szemben az SZDSZ - és a Fidesz is - a képviselők jogállásához hasonló liberális szabályozásért szállt síkra. A kormánypártok viszont úgy vélték: ami az SZDSZ-nek jó, az nekik nyilván rossz, ezért lényegében lehetetlen szabályokat fogadtak el. Nem igaz - válaszolt az MTI kérdésére Pető Iván -, hogy nem volt elegendő, megfelelő káderük, s ezért kardoskodtak amellett: a polgármester lehessen országgyűlési képviselő. Itt elvekről van szó - hangsúlyozta. Mert míg az országgyűlési képviselők saját lehetőségeiket korlátlanná tették - lehet munkaviszonyuk, viselhetnek párttisztséget stb. -, addig a polgármesterekkel szemben sokkal szigorúbb szabályokat kívántak felállítani. Érveik között elhangzott, hogy a polgármester már azért sem lehet képviselő, mert sokat lenne távol a Parlamenttől. Mondták ezt azok a pártok, akiknek az emberei - például a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok - még az interpellációs napokon sem ülnek bársonyszékükben, amikor, legalábbis a hagyományok, a szokásjog alapján, ez számukra kötelező lenne.
Pető Iván kitért arra is: a több mint száz nap alatt elvárható lett volna - és elvárható továbbra is - a miniszterelnöktől, hogy részt vegyen a Parlament munkájában, érdemi dolgokról beszéljen, ne csak Kéri Kálmán ügyében tegyen homályos nyilatkozatot, illetve csak a kormányprogramot terjessze a Parlament elé. Elvárható lett volna, hogy ismertesse a kormány álláspontját a privatizációról, nyilatkozzon arról, miért késik a földtörvény és ezügyben mi a kormány elképzelése. Finoman fogalmazva a miniszterelnök nem veszi igazán komolyan a parlamentet - jelentette ki Pető Iván. (folyt. köv.)
1990. szeptember 7., péntek 16:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (4. rész)
|
Mindezek mellett az egész törvényhozási munkára jellemző, hogy a kormány rosszul előkészített előterjesztéseket nyújt be a plénumnak. Példa erre az előprivatizációs törvény is.
Az SZDSZ ezzel együtt sem kívánja megbuktatni az alig több mint 100 napja hatalmon lévő, hosszú idő után először szabadon megválasztott kormányt, hiszen az nemcsak a pártok kudarcát jelentené, hanem az egész demokrácia sikertelenségét prezentálná a nép számára - szögezte le Pető Iván.
Elmondta azt is: csak a jelöltállítás lezárása után derül majd ki, hány jelöltje van az SZDSZ-nek, mivel ezt a munkát nem központilag irányítják. Akkor hozzák nyilvánosságra: ki a szabad demokraták budpesti főpolgármester-jelöltje. Erről annyit lehet tudni: mivel a fővárosban közvetett polgármesterválasztás lesz, valószínűleg a budapesti listavezetőt tekintik főpolgármester-jelöltnek. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ sajtótájékoztató és nagygyűlés Veszprémben (1. rész)
|
1990. szeptember 7., péntek - A Szabad demokraták
kifogásolják a vállalati tanácsok újraválasztásának időpontját. Nem
tartják szerencsésnek, hogy erre az önkormányzati választások
kampányidőszakában kerül sor - közölte Kőszeg Ferenc Veszprémben, a
pénteken megtartott sajtótájékoztatón. Rámutatott, hogy a kampány
mindenképpen felfokozott politikai hangulattal jár, és így az
igazgatóváltás is szakmai helyett könnyen politikai kérdéssé válik.
Az SZDSZ nem ért egyet azzal sem, hogy megváltoztatták a vállalati
tanácsok összetételét, és kormánymegbízottal egészítették ki azt. A
szabad demokraták ügyvivője úgy véli, hogy ezzel a lépéssel tovább
centralizálják a vállalati irányítást. A vállalati tanácsok
újraválasztása egyébként az SZDSZ programjában is szerepel, de úgy
tartanák ésszerűnek, ha az érdekképviseletek jelölteket állítanának,
és közülük kampány során keresnék meg a dolgozók a
legmegfelelőbbeket. Ehhez azonban idő kell, néhány hét alatt nem
lehet megvalósítani.
A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Lengyel Ferenc, a független szakszervezetek egyik vezetője is, kiemelten foglalkoztak az SZDSZ és az érdekvédelem kapcsolatával. Lengyel Ferenc hangsúlyozta, hogy a független szakszervezetek támogatásával az szdsz a munkások érdekvédelmének talpraállítását segíti. A hagyományos szakszervezetek ugyanis megítélése szerint nem tudják ellátni feladatukat, megújulási kísérleteik sorra kudarcot vallanak. Új, független szakszervezeteket kell szervezni, de ezek nem mint az SZDSZ meghosszabbított karjai működnek, csupán a párt segítő kezét fogadták el. Kőszeg Ferenc ezzel egybehangzóan leszögezte, hogy a szabad demokraták nem akarnak rátelepedni egyik szakszervezetre sem. Ez egyébként nem szükségképpen van így, hiszen a történelem során a szakszervezeti mozgalom és bizonyos pártok közötti kapcsolatoknak nagy hagyománya van. Ma Magyarországon külön utakon, a pártoktól függetlenül alakulnak ki az érdekvédelmi szervezetek, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy pártnak ne lehessen a feladata, hogy segítse őket. Az SZDSZ egyébként csak azokat a szervezeteket támogatja, amelyek céljait reálisnak tartja. Ezzel összefüggésben szólt a dolgozói tulajdonról, amelyre a szabad demokraták szerint is szükség van, de azt nem lehet ingyenesen osztogatni, mert elveszti értékét. Az SZDSZ szerint az a helyes törekvés, hogy a munkavállalók kedvezményekkel kapjanak részvényeket a privatizáció során. (folyt.köv.)
1990. szeptember 7., péntek 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ sajtótájékoztató és nagygyűlés Veszprémben (2. rész)
|
A sajtótájékoztatón az MTI munkatársának arra az észrevételére, hogy az SZDSZ szakszervezeti kapcsolatainak alakulásában szociáldemokrata jellemzők is fellelhetők, Kőszeg Ferenc kijelentette: az SZDSZ alapító elvi nyilatkozatában is olvasható, hogy a magyar és európai liberális hagyományok között vállalják a szociáldemokráciáét is. Annak a szociáldemokráciának a hagyományairól van szó, amely nem állami túlsúlyt akar teremteni, hanem egy alulról szerveződő munkásmozgalmat. A közvéleményben - az ügyvivő szerint némi ferdítéssel - főleg értelmiségi pártnak feltüntetett SZDSZ-ben ugyanis kezdettől fogva és egyre nagyobb arányban jelen van a munkásság - hangsúlyozta Kőszeg Ferenc. Az értelmiséget az SZDSZ átgondolt programja, a munkásokat pedig a párt radikalizmusa vonzza.
A sajtótájékoztatót követően Kőszeg Ferenc és Lengyel Ferenc a veszprémi egyetemen nagygyűlést tartottak. (MTI)
1990. szeptember 7., péntek 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|