|
|
 |
|
 |
Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa
|
1990. március 2., péntek - Péntek reggel a Budapesti
Kongresszusi Központban megkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI.,
háromnaposra tervezett kongresszusa, amelynek végső célja az
Országos Szakszervezeti Szövetség megalakítása. A küldöttek már
csütörtök este zárt ülésen megállapodtak a tanácskozás
napirendjében, amely szerint megvitatják a Szakszervezetek Országos
Tanácsának beszámolóját a legutóbbi kongresszus óta eltelt
időszakról, a szakszervezeti vagyonkezelő központ létrehozásának
elveire tettek javaslatot, valamint a szövetség alapokmánytervezetét
és programját.
A több mint ezer szavazati jogú küldöttet és csaknem 600
meghívottat, valamint 24 ország 32 szakszervezetének és 5 nemzetközi
szakszervezeti központ képviselőjét Paszternák László, a
vasasszakszervezeti szövetség elnöke köszöntötte.
Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának
elnöke vitaindítóját azzal kezdte: a kongresszus célja, hogy
lezárjon egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett
szakszervezeti szerveződés megszűnését, s ezzel megnyissa az utat
egy új alapokon, új tartalommal létrejövő szakszervezeti szövetség
megalakulása előtt. A mozgalom 1988 őszén megindult átalakulása jó
esélyt ad arra, hogy a kongresszus valódi fordulópontot jelentsen a
magyar szakszervezetek történetében, amit nem szabad elszalasztani,
mert erősödnek a társadalmi-szociális feszültségek. Utalt arra, hogy
a szakszervezetek és a kormány között jelenleg éles konfliktusok
vannak, s egyes politikai erők ma már nyíltan is hirdetik, hogy a
korábban SZOT-hoz tartozó, új szövetségre lépni szándékozó
szakszervezeteket szét kell verni, le kell rombolni. E törekvésük
mögött a jövőbeni hatalom reményében az áll, hogy elnémítsák azokat
az erőket, amelyek szembeszállhatnának a folytatni kívánt
ellenőrizetlen liberális gazdaságpolitikájukkal szemben. (MTI)
1990. március 2., péntek 10:11
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa (1. rész)
|
1990. március 2., péntek - Pénteken a Budapesti Kongresszusi
Központban csaknem 1100 szavazati jogú küldött és mintegy 600
meghívott jelenlétében megkezdődött a magyar szakszervezetek XXVI.
kongresszusa, amelynek végső célja az országos szakszervezeti
szövetség létrehozása. A három naposra tervezett tanácskozáson öt
nemzetközi szakszervezeti szervezet, valamint 24 ország 32
szakszervezete is képviseltette magát. A kongresszust táviratban
köszöntötte Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke.
A tagság akaratából előrehozott kongresszus célja, hogy lezárjon
egy korszakot, kimondja a SZOT és az általa fémjelzett
szakszervezeti szerveződés megszűnését, és ezáltal megnyissa az utat
egy új alapokon, új tartalommal létrejövő szövetség megalakulása
előtt - hangsúlyozta vitaindítója elején Nagy Sándor, a
Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának elnöke, aki a SZOT
írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Az 1988 őszén
tartott országos értekezleten elindított változásokról szólva
megállapította: azok a mozgalomban jó esélyt teremtenek egy valódi
fordulatra, amit az erősödő társadalmi-szociális feszültségek miatt
nem szabad elszalasztani. Mára milliók kényszerülnek megélni
létminimum körüli jövedelmekből, ezrek váltak munkanélkülivé és több
tízezer munkahely került közvetlenül veszélybe. Ebben a helyzetben
éles konfliktusok vannak a szakszervezetek és a kormány között,
amely nem csak vitatja, de jórészt el is utasítja a szakszervezetek
álláspontját, s nem egy esetben mozgásterük korlátozására törekszik.
A mozgalomnak abból fakadó nehézségekkel is meg kell küzdenie, hogy
bizonyos számottevő gazdasági és politikai erők - főként azok,
amelyek ellenőrizetlen, a bérből és fizetésből élők jelentős
hányadát sújtó liberális gazdaságpolitikát kívánnak folytatni -
érthetően ellenérdekeltek egy erős szakszervezeti szövetség
létrehozásában. Az SZDSZ és a Fidesz választási hadjáratában ma már
nyíltan hírdeti, hogy a régi SZOT-hoz tartozó, most új szövetségre
lépni szándékozó szakszervezeteket szét kell verni, le kell rombolni
- mondta. Nem javítja a munkavállalók érdekvédelmének esélyeit az
sem, hogy a változások ellenére még mindig az egykori SZOT-tal
azonosított szakszervezetek szétrombolására irányuló kampányhoz az
utóbbi időben csatlakoztak a Független Szakszervezetek Demokratikus
Ligájának egyes képviselői is. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött a magyar szakszervezet kongresszusa (2. rész)
|
A közelebbi múltról szólva utalt arra, hogy a szakszervezetek a
,80-as évek közepén - mint ahogy korábban is - lényegében még mindig
az állampárt fogságában, és ebből következően saját téves
feladatvállalásuk csapdájában vergődtek. A változások elindításában,
visszafordíthatatlanná tételében vitathatatlanul jelentős szerepük
volt az időközben megalakult alternatív szakszervezeteknek - ismerte
el Nagy Sándor. Az új szerepfelfogás igénye a ,,hivatalos,,
szakszervezetek másfél évvel ezelőtti országos értekezletén
körvonalazódott.
Az elmúlt egy év alapvető változásokat hozott a mozgalomban: a
korábbi 19, jórészt mesterségesen kialakított ágazati
szakszervezethez képest ma már száznál is több olyan szakszervezeti
szerveződés működik, amelyet szakmai érdekeik érvényesítésére maguk
a munkavállalók hoztak létre. Hozzátette viszont azt is, hogy a
változások értékeléséről a tagságon belül is megoszlanak a
vélemények. Kétségtelen, hogy hibákat is követtek el, s még mindig
cipelnek a múltból sok mindent, amit egyébként meg akarnak tagadni,
de a mozgalom nem hullott szét, eljutott a szövetséggé alakulás
kapujáig, s most a kongresszuson a sor, hogy szuverén módon döntsön
sorsáról, jövőjéről.
Az elképzeléseket vázolva kijelentette: csak az autonóm, az
önkéntes elhatározáson és az egymás iránti szolidaritáson nyugvó
szövetkezésnek van ereje és értelme. A szövetkező szakszervezeteket
kis létszámú, de magasan képzett szakértőkből álló, megfelelő
információs rendszerekkel bíró háttérintézménynek kell kiszolgálnia,
anyagi függetlenségüket és a szakszervezeti vagyon megőrzését,
gyarapítását pedig egy vagyonkezelő és pénzintézet létrehozása
biztosíthatná.
Nagy Sándor végezetül arról beszélt, hogy az új szövetség
programjának sarokpontjai az elmúlt hónapokban már kirajzolódtak.
Világossá vált, hogy a mozgalomnak csak egyetlen funkciója lehet, az
érdekek védelme, képviselete. A szakszervezeteknek egyebek között
olyan antiinflációs politikát kell követelniük, amely a rohamos
áremelkedések gazdasági okainak megszüntetését veszi célba.
Tudatosítaniuk és érvényesíteniük kell, hogy a tulajdonreform nem
nélkülözheti a dolgozók ellenőrzését, s a tulajdonlásban való
részvételét. Aktív foglalkoztatáspolitikára van szükség, s ki kell
alakítani a klasszikus bérmegállapodások rendszerét - mondotta
befejezésül a SZOKT elnöke. (folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 17:04
|
Vissza »
|
|
Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa (3. rész)
|
A SZOT beszámolóját követő vitában a hozzászólók főként a
Parlament legutóbbi döntéseit, a kormány lakosságnyomorító
intézkedéseit, a szakszervezeti tagság megosztására irányuló
törekvéseket ostorozták, miközben új, erős, tekintélyes, másképpen
gondolkodó szakszervezeti szövetség megalakítását sürgették.
Az új szakszervezeti szövetségről felvázolt elképzelések
kulcsszavai az összefogás, a kompromisszumkészség, a megfontoltság,
az önállóság voltak elsősorban. A beszámolóhoz kapcsolódóan
elhangzott: egy megújulást hirdető szervezetnek következetesen
számot kell vetnie múltjával és az elhatárolódáson kívül nevesítenie
szükséges a működésbeli és a személyi hibákat is. Ennek hiányában
ugyanis a szakszervezeti mozgalomról rosszul értelmezett ellenségkép
alakul ki, nem pedig a partneri viszony elfogadása dominál majd. A
szakszervezetek hibájául rótták fel, hogy a mozgalom újraépítése
során éppen az alapszervezeteknél nélkülözhetetlen szervezeti és
személyi változások előkészítésére jutott a legkisebb figyelem,
ennek következtében a tagság joggal vonhatja le azt a
következtetést, hogy a SZOT vezetésének fontosabb volt a szövetséggé
kovácsolás feltételeinek megteremtése, mint az erős és valós
érdekvédelemre képes munkahelyi alapszervezetek létrejötte.
Az új szakszervezeti szövetség képét felvázolva többen a
szociális partneri intézmény kialakítását, a szociális béke
megteremtését tartották fontosnak, ehhez viszont valóságos, hiteles,
a tagság bizalmát élvező, a munkavállalói érdekek képviseletét
vállaló szakszervezeti szövetséget igényeltek, amely az egyenjogú,
egyenrangú szakszervezetek szövetségeként működik. Leszögezték: az
alapelv az, hogy a munkavállalók önállóan döntsék el, milyen
szervezetnek, szövetségnek kívánnak tagjai lenni. Többen sürgették
egy szakszervezeti kerekasztal, továbbá konstruktív egyeztető
testületek létrehozását, szakértői csoportok működtetését is.
Szinte minden hozzászóló megerősítette: szövetségbe kell
tömörülni, mert külön-külön gyengék a szakszervezetek, egymással
szembefordíthatók és egymással szemben kijátszhatók. Ezzel
összefüggésben a felszólalók közül sokan érintették a politikai
pártoknak a szakszervezetekkel szembeni megnyilvánulásait, és
bírálták a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját. (folyt.
köv.)
1990. március 2., péntek 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa (4. rész)
|
Többségük annak a véleményének adott hangot: az oszdd meg és
uralkodj elve alapján a pártok annak örülnének, ha minél gyengébb
szakszervezeti hatalommal állnának szemben, és törekvéseik arra
irányulnak, hogy megosszák a szakszervezet tagságát.
Visszautasították a leendő kormánykoalíció bármely pártjának azt az
óhaját, hogy saját képére formálja leendő tárgyalópartnereit,
ideértve a szakszervezeteket is.
A vitában rendkívül sok támadás érte a kormányzatot is,
minduntalan visszatérő téma volt a gyermekek nevelésének
ellehetetlenülése, a fiatalok kilátástalan jövője, a becsülettel
dolgozókat fenyegető munkanélküliség, a nyugdíjasok megélhetésének
mindennapi kérdései. Nem maradt ki a bírálatok sorából a kamatadó,
az alapvető élelmiszerek megfizethetetlensége, továbbá az ország
sorsáért felelős állami vezetők elszámoltatásának, felelősségre
vonásának követelése sem.
Már az első napirend kapcsán nagy hangsúlyt kapott a
szakszervezeti vagyon kérdése. Többen úgy vélekedtek, hogy a SZOT
vagyon sorsáról még a SZOT XXVI. kongresszusának kell döntenie, nem
pedig az új szövetség alakuló tanácskozásának, mint ahogy azt
eredetileg tervezték. A vagyon felosztására a bankok, biztosítók
dolgozói tagszervezetének küldötte olyan javaslatot tett, hogy az
első lépésben a 19 ágazati szakszervezet kapja meg az őt megillető
vagyonrészt, s utána azok osszák tovább tagszervezeteik, illetve a
tőlük időközben kivált tagszervezetek között. A postások is
ragaszkodtak ahhoz, hogyha a XXVI. kongresszus zárónyilatkozatában
vagyoni kérdésekre is kitérnek, akkor arról most tárgyaljanak.
Hosszas egyeztetés után végül is úgy döntött a plénum, hogy a régi
SZOT vagyonáról külön nyilatkozatot tesznek, de még a
SZOT-kongresszus keretében.
Ezután a küldöttek elfogadták a XXVI. kongresszus
zárónyilatkozatát, ami szerint az elmúlt négy évtized a
szakszervezeti mozgalom történetében is zsákutcának bizonyult. A
szakszervezetek egyes vezetőit súlyos felelősség terheli azért, hogy
a hatalmi struktúrába beépülve évtizedeken át maguk is érdekeltek
voltak a szakszervezeteknek a tagságtól elidegenedett működésében. A
dokumentumban a küldöttek kinyilvánították: a szakszervezetek végleg
szakítanak az elmúlt negyven évben folytatott, eredeti hivatásuktól
és az őket létrehozók akaratától idegen tevékenységükkel. A
szakszervezeteknek egyetlen feladatuk van: a munkavállalók
képviselete, tagjaik érdekeinek védelme, hatékony érvényesítése.
(folyt. köv.)
1990. március 2., péntek 20:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött a magyar szakszervezetek kongresszusa (5. rész)
|
Hosszas vita után a küldöttek este 9 órakor megszavazták a
szakszervezeti vagyon sorsáról tett nyilatkozatukat is. Ez kimondja:
a szakszervezeti vagyon a tagságé, és az eddig elkülönítetten kezelt
SZOT-ingatlan vagyont visszaadják a tagságot képviselő valamennyi
működő és a kongresszus időpontjában bejegyzett szakszervezetnek. A
vagyont tíz év átlagos taglétszáma és a SZOT-hoz befizetett tagdíjak
részarányában osztják fel a 19 iparági-ágazati szakszervezet között,
amelyeknek ajánlják, hogy a bekövetkezett változásoknak megfelelően
gondoskodjanak a vagyon további elosztásáról. Megállapodtak abban
is, hogy a szakszervezetek képviselői a vagyonmérlegek április 20-ig
esedékes elkészítése után döntenek az ingó és készpénz vagyonrész
sorsáról. A vagyon felosztásának ezt a módját a küldöttek 98,2
százaléka tartotta helyesnek.
Ezzel befejeződött a szakszervezetek XXVI. kongresszusa, véget
ért a mozgalom SZOT által fémjelzett korszaka. A tanácskozás
szombaton reggel mint az Országos Szakszervezeti Szövetség alakuló
kongresszusa folytatja munkáját.
A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség azzal a kéréssel
fordult a kongresszushoz, hogy két képviselőjük meghívottként részt
vehessen a munkájukban, amivel a küldöttek egyetértettek. (MTI)
1990. március 2., péntek 21:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|